Megint farigcsálják az alkotmányt
Nem történt nagyobb meglepetés a parlament tegnapi ülésén, amikor a képviselők az alaptörvény negyedik módosításához benyújtott javaslatokról döntöttek. Az alkotmányügyi bizottság indítványait és néhány kormánypárti észrevételt elfogadtak, míg az ellenzéki módosítókat elutasították, így a tervezet a lényegét tekintve alig változott. Néhány ponton a parlament ugyan visszakozott, és finomított egyes, alkotmányosan aggályos rendelkezéseken, másutt viszont bekeményített.
Az alkotmánymódosítást átíró javaslatokról szóló szavazás idejére az MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből. Ezt a szocialista Józsa István azzal magyarázta: méltatlannak tartják, hogy oda nem illő dolgokat emel be a kormányoldal az alaptörvénybe. Érdemi változás, hogy az alkotmányügyi bizottság kezdeményezte: az egyházak elismerésével kapcsolatos sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben lehessen alkotmányjogi panaszt benyújtani. Az Alkotmánybíróság (AB) az egyházügyi törvény kapcsán egyebek mellett azt kifogásolta, hogy ilyen kérdésben a parlament érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül dönthet. Most tehát az alaptörvény mondaná ki, hogy aki az eljárást sérelmesnek tartja, az AB-hez fordulhat. Az egyházzá nyilvánítás feltételei – a huzamosabb idejű működés és a nehezen értelmezhető társadalmi támogatottság vagy együttműködési hajlandóság – azonban maradnak.
Az eredeti előterjesztés szerint a kormányhivatalok közvetlenül az AB-hez fordulhattak volna, hogy kezdeményezzék az önkormányzati rendeletek alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A szavazás során elfogadták azt a javaslatot, amely ezt a lehetőséget megszüntetné, így a továbbiakban a kormány feladata lesz, hogy a helyhatóságok által alkotott jogszabályokról normakontrollt kezdeményezzen.
A fideszes Lázár János javaslatára viszont egyértelműen alaptörvényi rangra emelnék, hogy kampányidőszakban – az országos listát állító pártok számára egyforma feltételek mellett és ingyenesen – kizárólag a közszolgálati médiumok közölhetnek politikai hirdetést. Az AB a választási eljárási törvény felülvizsgálata során ezt a passzust alaptörvény-ellenesnek találta, ezért már az eredeti előterjesztésben is szerepelt, hogy „sarkalatos törvény más politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja”. Ezzel azonban még nem zárták volna ki egy újabb normakontroll lehetőségét, nyilván ezért volt szükség Lázár indítványának beépítésére.
Elutasította viszont a Ház az összes többi olyan javaslatot, amely az AB által korábban már szintén kifogásolt rendelkezéseket emelne alkotmányos rangra. Így a családi kapcsolat alapja továbbra is csak a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Így az állam intézményvédelmi kötelezettsége az élettársak tekintetében jóval kevésbé érvényesülhet. A hallgatói szerződéseket ugyancsak az alaptörvény tartalmazná, kizárva ezzel, hogy az alkotmánybírák a valószínűleg uniós jogba is ütköző röghöz kötést vizsgálják. Ugyanez a helyzet a hajléktalanság kriminalizálásával is: bár az AB szerint alkotmányellenes, törvény vagy önkormányzati rendelet mégis jogellenessé nyilváníthatja majd „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást”, és ahhoz akár szankciót is kapcsolhatnának.
Az AB az utóbbi néhány határozatában feszegetni kezdte a korábban maga szabta határokat, amikor kilátásba helyezte: figyelemmel fogja kísérni az alkotmánymódosításokat, s akár lépni is hajlandó, ha azok megbontják az alaptörvény egységét, illetve az alapjogvédelem jelenlegi szintjének csökkentésére irányulnak. Az alaptörvény viszont kimondja majd: az „Alkotmánybíróság az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”.
Európai vizsgálatot szeretnének a civilek, mert szerintük a változtatás sérti a demokrácia és a jogállam értékeit
A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a velencei bizottság véleményezze a módosítást, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.
A módosítások sértik az európai értékeket, veszélyeztetik azok magyarországi érvényesülését, és ellentétesek hazánk uniós kötelezettségeivel – fogalmaznak a jogvédők. Szerintük azok aláássák a jogállamot és az alkotmányosságot Magyarországon azzal, hogy tovább gyengítik az AB parlament fölötti kontrollját, valamint azzal, hogy ismételten az alaptörvényben rögzítenék azokat a szabályokat, amelyeket az alkotmánybírák korábban alkotmányellenesnek, illetve az emberi jogok európai egyezményével ellentétesnek találtak.
A három szervezet szerint ha a tervezett módosítások az alaptörvény részévé válnak, az a továbbiakban nem fog alkotmánynak minősülni az alapvető alkotmányos követelmények fényében. Arra kérték Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy a jogállamiság, az emberi egyezményben biztosított jogok magyarországi érvényesülése érdekében kérje fel a velencei bizottságot az alaptörvény tervezett negyedik módosításának véleményezésére. Viviane Redingtől, az Európai Unió alapjogi biztosától azt várják: minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel azért, hogy érvényesüljenek a magyar jogrendszerben az unióról szóló szerződésben foglalt értékek.
