Kocsis Györgyi, a Magyarországi Európa Társaság alelnöke elmondta, az európai polgári kezdeményezés lehetősége a lisszaboni szerződés újítása, amely lehetővé teszi, hogy az európai állampolgárok közvetlenül fordulhassanak az európai intézményekhez uniós szintű jogszabály módosítása vagy megalkotása érdekében. A kampányban részt vevő szervezeteknek egymillió aláírást kell összegyűjteniük, hogy a beadványt az Európai Bizottság megtárgyalja. Az országok között méretarányosan oszlik el, hogy hány aláírást kell összegyűjteniük, Magyarországról novemberig 16 500 támogatóra van szükség.

A kezdeményezés azt követeli, hogy szűnjön meg a túlzott tulajdonkoncentráció a média- és a hirdetési szektorban, valamint politikailag független médiatestületek döntsenek a területet érintő ügyekben. A sajtószabadságot biztosító új uniós irányelvben vagy a jelenlegi audiovizuális irányelv kiegészítéseként rögzítsék azokat az összeférhetetlenségi szabályokat is, amelyek kizárják a médiatulajdonlásban a politikai és gazdasági összefonódást. Azt is biztosítanák, hogy a tagállamok médiahatóságai megfelelő információkhoz jussanak a médiavállalkozások valódi tulajdonosi köréről. A négy magyar szervezet által kiadott közlemény szerint a hazai kampány középpontjában a sajtószabadságot súlyosan csorbító Médiatanács megszüntetése áll.

Molnár Péter, a Milla Egyesület képviselője szerint európai szinten is olyan médiaszabályozást kell létrehozni, amely nem teszi lehetővé, hogy bármelyik tagállamban erős politikai befolyás alatt álló médiatestület jöjjön létre. Azt mondta, Magyarországnak kiemelt szerepet kell vállalnia ebben a kampányban, hiszen az európai szinten is sokat bírált magyar médiaszabályozás volt az egyik utolsó csepp a pohárban, amelynek nyomán megindult ez a kezdeményezés.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint Magyarországon jól megfigyelhető, hogy a hatalomtól nem független Médiatanács hogyan részesíti előnyben az egyértelműen politikai színezetű vállalkozásokat. Példaként hozta fel a Lánchíd Rádiót, amely több frekvenciát kapott a Dunántúlon. Polyák szerint a rádiónak egyértelmű a politikai kötődése, egy olyan médiavállalkozás, az Infocenter tulajdonában áll, amelynek korábbi vezetője, Fellegi Tamás miniszteri posztot töltött be a második Orbán-kormányban.

Polyák elmondta azt is, a napokban megérkezett a válasz az Európa Tanácstól (ET) a civil szervezetek által írt levélre. Ez igencsak árnyalja az eddigi a képet, mert az ET főtitkára ezt válaszolta: „A magyar miniszterelnökkel folytatott legutóbbi megbeszélésem eredményeként meghatároztunk néhány további konkrét lépést annak érdekében, hogy a magyar szabályozás összhangba kerüljön az Európa Tanács vélemény- és információszabadsággal kapcsolatos sztenderdjeivel.” Mint ismeretes, az ET-vel történt egyeztetés eredményeként a kormány kezdeményezte a médiatörvény módosítását, hogy a médiahatóság elnökét ne a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezze ki. A törvény hatálya azonban nem érinti a 2010-ben kilenc évre megválasztott Szalai Annamária mandátumát, az új szabály várhatóan csak 2019-ben lép hatályba.