Épülhet a mobil gát
A fővárosi önkormányzat pénteken döntött a Római-partra szánt mobil gát engedélyeztetési eljárásáról. Ezzel a legdrágább (immár négymilliárdosra becsült költségű), a legtöbb természetpusztítással járó és a legkevésbé a budapesti árvízvédelemről szóló változat valósulhat meg. A legnagyobb vita, információink szerint, az akadémikusok szakmai véleménye kapcsán bontakozott ki, emiatt tartózkodtak végül az MSZP-s képviselők.
Az Akadémia tájépítészeti bizottsága ugyanis úgy foglalt állást, hogy „a római-parti kavicsos partjelleg és a folyót kísérő galériaerdő olyan egyedi tájérték, amelynek kultúrtörténeti, tájhasználati aspektusai és térségi zöldfolyosószerepe megkérdőjelezhetetlen, és mint ilyen védelemre érdemes (...) az eddig vizsgált árvízvédelmi változatok közül költséghatékonysága, fenntarthatósága és valós árvízi védelmet biztosító jelentősége miatt inkább a Nánási út–Királyok útja védvonal megerősítésére kellene koncentrálni, tekintettel arra, hogy a hullámtér védelme az önkormányzatnak nem kötelező feladata”.
A szövegből világosan kiolvasható, hogy az árvízvédelmi célt valójában egy a Nánási út mellett, azzal párhuzamosan futó gát szolgálná, ott kezdődik ugyanis a főváros lakóövezete. Ehelyett most – alumíniumelemekből álló mobil gátakkal és vasbeton falakkal – egy olyan hullámtéri területet véd majd a gát, ahol jelentős részben engedély nélkül épült, illetve az eredeti engedélytől eltérő módon létesült és használt ingatlanok állnak.
Ráadásul pedig letarolnak és feltöltenek egy ártéri erdős területet – végső soron valószínűleg ingatlanfejlesztési céllal –, amelynek eltüntetése egyébként még a mobil gátas verzióhoz sem lenne nélkülözhetetlen. Ugyanakkor ez a térség legértékesebb természeti területe, több mint félszáz védett faj otthona. Időközben eljutott lapunkhoz egy szakvélemény, amely szerint a tervezetthez hasonló mobil gátak gyártói nem vállalnak felelősséget arra az esetre, ha a gátelemek egyikét úszó fatörzsek kiütik, és emiatt az egész építmény összeomlik. Márpedig az adott területen sok az uszadék, és a sétány platánjairól és nyárfáiról is hatalmas, törzsszerű ágak hullanak le viharok idején, vagyis a fák és a gátak találkozását nem lehet kizárni.
A drága és természetkárosító megoldás megakadályozására az utolsó esély lehet az a védetté nyilvánítási eljárás, amelyet a Védegylet nevű civil szervezet kezdeményezett. Ám elvben ez is elakadhat az érintett (és a gátépítési tervet pártoló) III. kerület jegyzőjén, annak ellenére, hogy a területileg illetékes nemzeti park már javasolta a terület védetté nyilvánítását.
