A fővárosi önkormányzat úgy készítette el 2013-as költségvetését, hogy a közösségi közlekedés finanszírozásához papíron se talált 15 milliárd forintot. A hatályos jogszabályok értelmében az önkormányzatok nem tervezhetnek forráshiányt, így a városvezetés jövő héten tárgyalandó idei költségvetésében egyetlen huszárvágással a BKV-hoz „telepítette” a problémát. A működési hiány ilyenformán a BKV büdzséjét terheli, és nem a városét.

„A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a közösségi közlekedésre 2013-ban 58 milliárd forint fordítható” – olvasható a jövő évi fővárosi költségvetésre vonatkozó előterjesztésben. A városvezetés ugyanakkor elismeri, hogy a „közösségi közlekedés korábbi évekhez hasonló szintű fenntartása ebből az összegből nem valósítható meg a teljes évre”. Megoldási javaslatuk azonban kimerül annak közlésében, hogy „folyamatban vannak az egyeztetések a kormánnyal. A szükséges mintegy 15 milliárd forint kiegészítő forrás bevonására az áprilisi zárszámadás, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott tárgyalások ismeretében kerülhet sor.”

A fentiek hallatán aligha dőlhet hátra nyugodtan a BKV menedzsmentje. Főként annak tudatában, hogy a költségvetésben szereplő egyéb bevételi tételek is megkérdőjelezhetőek. Egyelőre csak a jegyárbevétel 52, illetve a menetdíj-kiegészítés 17 milliárdja látszik biztosnak.

Ezek azonban függetlenek a fővárosi költségvetéstől. Az önkormányzat által emlegetett 58 milliárdból – a tavalyi 32 milliárd forintos normatíva helyett – tízmilliárd forint állami támogatásból származik. Ehhez jön még hozzá a forrásmegosztás arányeltolásából származó 7,5 milliárd, az idegenforgalmi adóból származó 600 millió és az üdülőhelyi támogatás 900 milliója. Az 58 milliárd fennmaradó részét, vagyis cirka 39 milliárdot a fővárosi önkormányzat tenné hozzá.

De miből? Tarlós István főpolgármester tavaly sokszor és sokféleképpen fogalmazva próbálta megértetni a kormány képviselőivel, hogy már nincs semmi a padláson, és a pincében sem működik bankjegynyomda. Most mégis azt ígéri, hogy előteremt 39 milliárdot. Az egyik forrás az önként vállalt feladatok további lemorzsolása. Így például a szociális intézmények a tavalyinál 5,5 milliárddal kevesebbet kapnak. A másik az ágazati megszorítások fokozása. Az intézmények működési költségeinek tavalyi tízszázalékos ideiglenes zárolása – erre akkor a BKV-csőd elkerülését szolgáló önkormányzati gyorssegély miatt volt szükség – az idén automatikusan beépült a költségvetésbe.

Mindez nem teljesen önkéntes. Az idén alapjaiban változott meg az önkormányzatok állami finanszírozási rendszere, minimálisra csökkentve a települések pénzügyi mozgásterét. Budapest a tavalyi 186,5 milliárd helyett az idén 137,5 milliárdot költhet a város működtetésére.

– A 2013-as költségvetés tükrében Budapest leginkább egy üres háznak látszik, ahonnan már kihordtak minden bútort, leszedték a függönyöket és elvitték az étkészletet is. Minden eltűnt belőle, ami komfortossá tette. Csak a csupasz falak maradtak, amit ugyan évente kimeszelnek, de attól még kényelmetlen. Budapest egyre kevésbé élhető város – értékelte az idei fővárosi költségvetést Tüttő Kata szocialista fővárosi képviselő.

A főpolgármester azt ígéri, hogy előteremti a BKV működéséhez szükséges pénzt. De honnan?