Tarol a Jobbik, az egyetemisták körében az LMP veri a Fideszt
A kormánypártot az egyetemi polgárok körében az LMP is megelőzi: a biztosan választók 29 százaléka adná a voksát az adatfelvétel pillanatában még a pártszakadás előtt lévő zöldpártra. A diákok 24 százaléka a Fideszre, 7 százaléka az MSZP-re és 5 százalék a DK-ra szavazna. Az adatfelvételt az Aktív Fiatalok Magyarországon (AFM) Kutatócsoport készítette, amely számos más kérdés mellett a pártpreferenciákra is kíváncsi volt.
A 2011. december és 2012. február között, döntően online – kisebb részt személyes kérdezéses módszerrel – készített kutatás reprezentálja a magyarországi nappali tagozatos főiskolások és egyetemisták véleményét. (Az adatfelvétel – amelynek keretében 1700 egyetemistát kérdeztek meg – módszertani leírása elolvasható az aktivfiatalok.hu weboldalon.)
A Jobbik előretöréséről, a fiatalok közötti népszerűségének okairól a kutatócsoport egyik tagja – akinek a kutatási adatok feldolgozásából készített elemzése a tanulmánykötetben is olvasható – nyilatkozott a Népszabadságnak. – Számítottunk rá, hogy erős lesz a Jobbik a pártválasztó hallgatók között, mert azt már más kutatások is jelezték, hogy a párt a korosztályi bontásokban a fiatalok közt a legnépszerűbb. Gyakorló oktatóként pedig magam is érzékelem ennek jeleit – fogalmaz Róna Dániel politológus, hozzátéve: az sem lepte meg, hogy a Fidesz népszerűsége sokat gyengült ebben a korosztályban.
– Az tévhit, hogy a Fidesz generációs alapon szerveződik. Ez a kilencvenes évek elejére még igaz volt, akkor sokáig azonosulási pont volt a párt, de ez már rég nincs így. Már a 2000-es években is inkább a harmincas generációban volt sikeres. Ami meglepő volt: az LMP megelőzte a Fideszt. Persze ehhez hozzá kell tenni, ha nemcsak a felsőoktatásban tanulókra koncentrálunk, hanem az összes fiatalt kutatjuk, akkor a Fidesz nyilván megelőzi a zöldpártot – fejti ki, kiemelve, hogy idén tavasszal megismétlik a lekérdezést.
A tanulmánykötetben a kutatók rávilágítanak arra, hogy az ifjúság, azaz a 15–29 éves korosztály pártpreferenciái mindig is eltértek egymástól, „azonban utoljára a kilencvenes évek elején – a Fidesz döntően 35 év alattiakból álló szavazótáborának esetében – volt példa a jelenlegihez hasonló karakteres összefüggésre: a Jobbik támogatottsága négyszer-ötször magasabb a 18–29 éves korosztályban, mint a 60 év felettiek körében”. Hozzá kell azonban tenni, a hallgatók között nagyon erős a kiábrándultság a hagyományos pártokból és általában a politikából. Róna Dániel nem akar jóslatokba bocsátkozni, de úgy véli, ebben a bizonytalan tömegben nem elsősorban a Jobbiknak vannak tartalékai, szerinte a Jobbik ennél jobban már nem valószínű, hogy képes erősödni.
– Volt olyan napom a kelet-magyarországi személyes lekérdezés során, amikor a 20 megkérdezett egyetemistából 12 jobbikosnak vallotta magát, tehát ott már nem nagyon van tere a növekedésnek – mondja.
Miért ennyire sikeres a radikális párt éppen az egyetemi hallgatók körében? A kutató szerint kijelenthető, hogy a Jobbik támogatói nem a legszegényebb diákok közül kerülnek ki. A kutatás nem igazolta, hogy a szimpátia erősödése összefüggene a gazdasági válsággal.
– Nem állítom ennek ellenkezőjét sem, vagyis nyilván valamekkora szerepe van a bizonytalan jövőnek. De azt a közkeletű bölcsességet, amelyet politikusok is előszeretettel hangoztatnak, amely szerint a gazdasági válság erősíti a szélsőjobbot, mi nem igazoltuk. Az értékpreferenciák és az ideológiák többet magyaráznak – fogalmaz, utalva arra, hogy az elit- és rendszerellenesség lehet a döntő motiváció.
A kutatás szerint a fiatalok demokrácia iránti elkötelezettsége jelentősen megingott az utóbbi években, a négy éve készült Ifjúság2008 eredményeivel összehasonlítva. Azzal, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, 2008-ban még a fiatalok 52 százaléka értett egyet, az Aktív Fiatalok vizsgálatban viszont a megkérdezett hallgatók mindössze 39 százaléka. Róna Dániel szerint az elittel szembeni általános elégedetlenség az egyik oka, hogy miért népszerűbb a Jobbik a 30 év alattiak körében. Azzal az állítással, hogy „bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokrácia”, a hallgatók 33 százaléka értett most egyet, míg 2008-ban csak 18 százalék. Nem meglepő: a Jobbik-szavazók 52 százaléka szerint a diktatúra bizonyos helyzetekben jobb lehet a demokráciánál.
A kutató azt mondja, a cigányellenesség önmagában még nem elégséges ahhoz, hogy valakiből Jobbik-szavazó legyen – noha kétség kívül jellemző szinte az összes radikális fiatalra –, ez az attitűd ugyanis a társadalom sokkal szélesebb szeletét jellemzi. A megkérdezett egyetemisták, főiskolások körében a fideszes és a szocialista szimpatizánsok közül is sokan említették a cigányellenességüket. Róna Dániel azt mondja, a Jobbik népszerűségének megugrása mögött egyértelműen szubkulturális összefüggés van. Ez magyarázza azt is, hogy a 18–21 évesek között kiugróan magas a párt támogatottsága.
– Több a szabadidejük, jóval kisebb arányban tartoznak közösségekhez, és ezt az űrt a Jobbik nagyon jól kihasználja. A radikális párt ugyanis fórumokat, tüntetéseket szervez, ifjúsági táborokat működtet, kedvenc témáiban, például Trianonnal kapcsolatban úgynevezett szakmai estéket tart. És akkor még ott vannak a nemzeti rockot játszó zenekarok, amelyek koncertjein a Jobbik nagyon gyakran jelen van, például szórólapot oszt. A barátok elhívják, bevonják egymást. Természetesen hatása van az internetnek is.
Amikor a kedvenc interenetes oldalra kérdeztünk rá, a radikális fiatalok közül legtöbben a Kuruc.info-t nevezték meg, mert úgy vélik, „itt írják meg az igazat”. Ez a portál nagyon fontos információforrásuk. Ahol a Fidesz hagyományosan nagyon erős, például Debrecenben, ott a konzervatív szocializáció valamennyire ellensúlyozza a Jobbik erősödését, ez igaz Nyugat-Magyarországra és a Dunántúlra is – magyarázza.
– Az oktatás nem készíti fel a diákokat jogaik gyakorlására, és arra sem, hogy a döntéseikért felelősséget kell vállalniuk. Ehhez adódik a szülők, családok apolitikussága, vagyis a politikától való távolságtartás miatt hiányos a fiatalok szocializációja. Ezért is vonzó lehet számukra a szubkultúra – vonja le a következtetéseket Róna Dániel, hozzátéve: Európában csak Ausztriában van példa arra, hogy radikális párt, jelesül a Szabadság Párt és a BZÖ a fiatalok körében ennyire népszerű legyen.
