Ettől a bírósági döntéstől függ, hogy hamarosan elhallgat-e a Klubrádió, vagy folytathatja-e a sugárzást ezen a frekvencián – miközben szintén a bíróság előtt küzd a 92,9-es közösségi hullámhosszért. Ha a bíróság a Médiatanácsnak adna igazat, akkor abból az is következhetne, hogy a rádió nem kaphat többé két hónapos ideiglenes frekvenciaengedélyt sem, hanem a mostani lejáratának napján, április 1-jén el kell hallgatnia.

Csak emlékeztetőül: a Médiatanács tavaly december végén vonta vissza a Budapest 95,3 MHz-es frekvenciára kiírt pályázatot egy évvel ezelőtt lezáró döntését. Ez volt az ominózus döntés, amelyben a hatóság az Autórádió Kft.-t hirdette ki nyertesként a Klubrádió által jelenleg is használt frekvenciára kiírt pályázaton. A bíróság azonban kimondta, hogy alakilag érvénytelen volt az Autórádió pályázata, mert annak egyetlen oldala sem volt cégszerűen aláírva.

Ebből az ítéletből a Médiatanács azt „vezette le”, hogy akkor neki alakilag újra át kell néznie az összes pályázó anyagát, így aztán kizárták a Klubrádiót is, mégpedig azzal a tragikomikusnak nevezhető indoklással, hogy a pályázati dokumentáció szöveges oldalainak üres hátoldala nem volt aláírva és beszámozva. A rádió megtámadta a kizáró végzést és határozatot is, a bíróság mindkét esetben jogerősen a Klubrádiónak adott igazat. A Médiatanács azonban ahelyett, hogy végrehajtotta volna a jogerős ítéleteket, az ügyészséghez fordult azzal, hogy a bírósági döntések jogilag ellentmondó helyzetet teremtenek.

A stúdióban

A hatóság az ügyészség állásfoglalása alapján vonta vissza decemberben az egy évvel korábbi, a pályázatot lezáró döntését. A hétfői bírósági tárgyalás ennek jogszerűségét hivatott elbírálni. Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója lapunk kérdésére azt mondta: a törvényeken alapuló igazukban száz százalékban biztosak. Szerinte nemcsak a Klubrádió sorsa már a tét, hanem a jogállamiság sorsa is. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a közigazgatási eljárási törvény pontosan rögzíti, hogy egy-egy hatóság mikor nyilváníthatja jogsértőnek saját döntését. A Médiatanács mostani határozata a 95,3-as frekvenciapályázat ügyében szerinte bizonyosan nem felel meg a törvényi feltételeknek. A jogszabály szerint a hatóság ezt csak több feltétel együttes fennállása esetén teheti meg.

Többek között a döntésétől számítva egy éven belül kell megmásítania határozatát, ezt csak egy esetben teheti meg, illetve azt is be kell bizonyítani, hogy eredeti döntése jogsértő volt. Arató András szerint ezen feltételek közül a Médiatanács csak az elsőt teljesítette, a másodikat már nem, hiszen tavaly egyszer már módosított a döntésén, amikor az eredetinél részletesebben fejtette ki a pályázati pontrendszer elbírálását. Arató András szerint a harmadik feltétel – vagyis az eredeti döntés jogszerűtlensége – sem teljesül, hiszen a Médiatanács 2011-ben befogadta a Klubrádió pályázati dokumentációját, ezzel akkor elismerte, hogy a rádió alakilag is érvényes pályázatot nyújtott be.

Az azóta tett kizárási kísérletek pedig mind-mind jogerős bírósági ítéletek alapján buktak meg, tehát nemcsak van alakilag érvényes pályázat, hanem e tényt bírósági ítéletek sora erősíti meg. A 92,9-es közösségi frekvencia ügyében másodfokú bírósági döntésre vár a Klubrádió. Ezt az ingyenes frekvenciát a Klubrádió még a 2010-es választások előtt nyerte el, de sem az akkori médiahatóság, vagyis az ORTT, sem annak jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem kötött velük szerződést. Az elsőfokú bíróság februárban a Klubrádiónak adott igazat, és létrehozta ezt a műsor-szolgáltatási szerződést. A hatóság azonban fellebbezett, mert szerinte az új médiatörvény alapján csak hatósági szerződéssel lehet frekvenciához jutni, ami a médiahatóság jogköre, nem pedig polgári bíróságé. Másrészt, szerintük a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet.

A Médiatanács fellebbezésének az ítélőtábla annyiban adott helyt, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új médiatörvényt, és ezt nem is indokolta. Magát a szerződést létrehozó elsőfokú döntést azonban az ítélőtábla megalapozottnak találta, csak az indokolást hiányolta, hogy miért a polgári törvénykönyv és nem a médiatörvény alapján hozták létre a szerződést. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban novemberben ismét úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését, de ezt az ítéletet a Médiatanács megint megfellebbezte.