Úgy tudjuk, felvetődött, hogy már a Millenárisban február 9-én tartandó közös évértékelőjükön bejelentenék a párttá alakulást, de a Milla szerint sokkal fontosabb a közös jövőkép és a Fidesz ellenzékbe küldését garantáló stratégia megalkotása annál, hogy meddig mozgalom és mikortól párt az E14. Az ezzel összefüggő stratégiai kérdésekről február 24-i közgyűlésükön dönthetnek a millások, akik nem látták értelmét egy szerintük előkészítetlen bejelentésnek. A lehetséges forgatókönyvekről és a pontos dátumról még csak ezután tárgyalnak.

Juhász Péter szerint nem kétséges, hogy a párttá alakulást kikényszerítik a választási szabályok, ám ez esetben nyilvánvalóvá fogják tenni, hogy a Milla milyen értékeket visz be egy kormányváltó szövetségbe, amely részeseként a Milla is állít jelölteket.

A Milla elnöke bízik abban, hogy még az év vége előtt létrejön az együttműködés a többi ellenzéki erővel, és csak egy ellenzéki jelölt áll majd szemben a Fidesz és a Jobbik jelöltjeivel. „Meg kell találni a módját annak, hogy az alkalmassági szempontok felülírják a lemutyizós logikát.”

Juhász Péter szerint az Együtt 2014-en kívüli ellenzéki térfél is változásokon megy keresztül, vagyis a lehetséges szövetségesi rendszer is képlékeny. Még az sem dőlt el, hogy az E14 más szervezetekkel tud-e, képes-e új pólust képezni. (Az ellenzéki oldal fontosabb szereplői a közelmúltban több óvatosabb-bátrabb lépést tettek az E14 irányába: az LMP-ből kivált és várhatóan párttá alakul az E14-gyel együttműködést hirdető Párbeszéd Magyarországért Platform; Mesterházy Attila MSZP-elnök nyíltan állást foglalt az együttműködés szükségessége mellett, ahogy egy ideje a Demokratikus Koalíció is.)

Az óvatosság érthető, az összeborulás, egybeolvadás ugyanis épp annyira veszélyes lehet számukra, mint a dacos különállósdi, miközben az ellenzéki erők között presztízsharc is kialakult a „karmester” szerepéért.

Lakmuszpapírként szolgálhat az együttműködés jövője szempontjából az MSZP által kezdeményezett közjogi egyeztetéssorozat. Mesterházy Attila taktikai húzásával ugyanis kivette a kezdeményezést Bajnaiék kezéből, itt már az E14 csak egy a szocialisták tárgyalópartnerei (DK, MSZDP, Szema és mások) sorában. Nem véletlen, hogy az E14 nem is vett részt a szakpolitikai egyeztetéseken – Bajnai Gordon a tárgyaló felek alkalmasságát is megkérdőjelezte –, de az alkotmányozó kerekasztal munkájában kénytelen-kelletlen részt vesz.

A csapdahelyzetet kérdésünkre Juhász Péter úgy írta le, hogy egyfelől az alkotmányos jogállamot csak összefogással lehet helyreállítani, márpedig az E14 erre szerződött, másfelől a szereplők vagy alkalmatlanok, vagy nincs súlyuk, programjuk, a szocialisták viszont megkerülhetetlenek.

A Milla számára nem csak ezért kínos az egyeztetéssorozat. A sajtószabadság védelmében alakult egyesületnek zárt ajtók mögött, a sajtó kizárásával kell tárgyalnia az egyik legfontosabb politikai kérdésről, az alkotmányosság helyreállításáról, miután tárgyalópartnereik nem fogadták el azt a minimumfeltételüket, hogy sajtónyilvános legyen az egyeztetéssorozat. És nem ez volt az egyetlen konfliktusuk.

Molnár Péter, a Milla sajtószabadság-szakértője lapunknak azt nyilatkozta: szerinte a sajtónak ott kell lennie az alkotmányról szóló politikai tárgyalásokon, a sajtó helyében nem hagyná kiküldeni magát a vágóképek készítése után. „Ilyen körülmények között csak azért mentem el a Milla képviseletében az utóbbi két tárgyalásra, mert nem akartam, hogy ezekről az alapjogokról a sajtószabadság védelmére alakult mozgalmunk részvétele nélkül tárgyaljanak.”

A legutóbbi alkalommal beszámolója szerint csak közvetlenül a tárgyalás előtt küldték körbe az aznap kiadni akart közleménytervezetet (a kiadott közleményben szerepelt az Országos Bírósági Hivatal megszüntetése, amivel a Milla nem értett egyet, csak a hatáskörök visszanyirbálásával). Ezért Molnár javasolta, hogy az idő rövidsége miatt aznap ne adjanak ki közleményt, mire a tárgyaló felek megszavazták, hogy nem szólalhat fel többet, mert nem is tagja a delegációnak. Holott Molnár az előző alkalommal többször felszólalt, javaslatára építették be a tervezetbe azt a szabályt, hogy „senkinek nem lehet domináns befolyása a médiával összefüggő állami hatásköröket gyakorló szervekben”.

Az incidens jól példázza, mi minden megtörténhet zárt ajtók mögött. „Ha ott lett volna a sajtó, vajon merték volna vállalni, hogy megvonják a szót a Milla szakértőjétől csak azért, mert a tárgyalások minimális komolyságát igényelte?”

Ezek után tehát kérdéses, hogy a Milla egyáltalán részt vesz-e a további egyeztetéseken. Ezzel kapcsolatban Juhász Péter arra szorítkozott, hogy érdemes újragondolni, ennek van-e így értelme.

– Az MSZP által kezdeményezett tárgyalások elől nem akartunk kitérni, abban bíztunk, hogy közjogi kérdésekről van értelme egyeztetni. Ma már azt látom, hogy a nagyközönség nem érti, miről szólnak ezek a tárgyalások, miért éppen azok tárgyalnak, akik, és miért zárt ajtók mögött. – Ezzel együtt Juhász megfogalmazása szerint nem fognak „asztalt borogatni”, az E14-en belül szeretnék megvitatni a kérdést.

Szigetvári Viktor a Haza és Haladás Alapítvány, Juhász Péter a Milla és Kónya Péter a Szolidaritás képviseletében az első ellenzéki egyeztetés előtt