BKV: csak fél évre van pénz

A főváros várhatóan csak az első fél évre rendeli meg a BKV szolgáltatásait. A második fél évre majd az addig beérkező források arányában szerződik. A városvezetés ugyanis csak a közösségi közlekedés finanszírozása nélkül képes az önkormányzati törvény előírásainak megfelelő „nullszaldós” költségvetést készíteni az idei évre.

A hatályos rendelkezések értelmében a helyhatóságok nem tervezhetnek működési hiányt. Márpedig az idén 142 milliárdos büdzsével működő közlekedés egész évi finanszírozásához a kormánypárti városvezetés számításai alapján is hiányzik 30 milliárd. Kevésbé baráti becslések ennek a duplájáról szólnak. Erre a városvezetési szándékra utal a címoldallal és az aláírásokkal együtt is alig kilencoldalas budapesti költségvetési koncepció, amelyben Tarlós István főpolgármester és helyettese, Bagdy Gábor siet leszögezni: a rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani a közösségi közlekedés szolgáltatásait. Márpedig a menetdíjbevételből, a fővárosi támogatásból és az iparűzési adóból éppen a fele jön össze az idei BKV–BKK-költségvetésnek.

A hiányzó több tízmilliárdot képtelenség önmagában a szolgáltatás színvonalának csökkentésével áthidalni. A heti egy szünnap „alig” négy-ötmilliárd forintot hozna, hasonlóan a buszvonalak negyedét érintő járatritkításhoz. Ezek az intézkedések azonban megbénítanák a várost. Ennek politikai kockázatát pedig láthatóan nem meri felvállalni a kormánypárti városvezetés. Ezért inkább eltolják a problémát.

Kormánytámogatás nélkül aligha oldható meg a helyzet. Az intézményhálózat java részétől és ezzel az állami források jelentős hányadától megfosztott fővárosnak nincs pénzügyi mozgástere. A helyzetet súlyosbítja, hogy a főváros tulajdonában lévő cégeket szinte lenullázzák az új adók és különféle jogcímeken elvont bevételek.

Budapest vezetése az idén nem számolhat osztalékbevétellel, s már a keresztfinanszírozás eddig jól bevált rendszerében sem bízhat. A megsarcolt Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. például aligha tud a továbbiakban a szemétszállításból pénzeket átcsorgatni a megrendelt, de teljes egészében soha ki nem fizetett közterület-takarításra. Budapest az idén az elmúlt évek 500 milliárdot is meghaladó büdzséje helyett legfeljebb a feléből gazdálkodhat, de szabadon csak az iparűzési adóból várt 96 milliárd felhasználásáról dönthet. Erről se teljesen szabadon, hiszen 7,6 milliárdot kötelezően a közösségi közlekedésre kell költenie. Ennyiből kellene működtetnie a hivatalt, a megmaradt intézményeket – és magát a várost.

A városházáról kiszivárgott hírek szerint a Fővárosi Közgyűlés többségét adó Fidesz-frakció az idén 15-20 százalékkal vágná vissza a működési költségeket. Ez bizonyos területeken eleve halálra ítélt vállalkozás. A csökkentett közvilágítás és a parkfenntartás büdzséjének drasztikus megkurtítása tavaly is megbukott. A városvezetésnek mindkét döntését felül kellett bírálnia év közben. Így marad az általa említett B verzió: felülvizsgálni az önként vállalt feladatok körét. Nem nagyon van mit. A megmaradt feladatok – például idősotthonok működtetése, esélyegyenlőségi programok, hajléktalanellátás – támogatásának további csökkentése valójában a megszüntetést jelentené: nincs hová hátrálni.

Február 12-re mindenesetre összehívták a főváros költségvetési munkacsoportját. Alig három nappal korábban a költségvetés benyújtásának törvényi határidejéhez képest. Érdemi munkára, jelentős változtatásokra azonban aligha lesz módja bárkinek is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.