„A hatályos szabályozás nem biztosítja a polgároknak azt a lehetőséget, hogy a titokká minősítés felülvizsgálatát kérjék valamely, a titkosítás elrendelőjétől független szervtől, például a bíróságtól. Egy ilyen jogorvoslati eszköz csak akkor lenne hatékony, ha a bírói felülvizsgálat kiterjedne a titkosítás szükségességére és indokoltságára, vagyis a titok tartalmára is. Emiatt például a közpénz felhasználására vonatkozó adat titokká minősítése könnyű kibúvót jelent a számonkérhetőség és az átláthatóság követelményei alól” – hangsúlyozták.

A Gripen-beszerzést vizsgáló úgynevezett Vadai-jelentés és a vadászgépek lízingeléséről szóló eredeti, illetve később többször módosított szerződések megismerhetőségével kapcsolatban lapunk nemrég a HM-hez fordult. A Vadai-jelentésnek egy rövidített változata jelenleg is hozzáférhető (ebben a volt szocialista államtitkár vezette szakértői csoport többek közt azt állapította meg, hogy a 2001-es üzletet közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le; ami a jelenlegi legfőbb ügyész, Polt Péter szerint is „esetlegesen törvénysértő” volt), a teljes iratcsomag azonban azóta sem nyilvános.

A jelentést korábban a HM jelenlegi vezetése nem találta, Hende Csaba miniszter pedig még azt is kijelentette, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a dokumentum nem lett szabályszerűen minősítve, így az abban foglaltak nem minősülnek államtitoknak. Ezt utóbb a tárca pontosította, mondván, a jelentés minősítése „az alaki hibák ellenére” indokolt.

A HM lapunk megkeresésére azt közölte: a Vadai-jelentésben olyan adatok is szerepelnek, amelyek minősítését a Magyarország és Svédország között érvényben lévő államközi szerződés határozza meg.

„A 2001-ben megkötött, majd később többször módosított Gripen-szerződés teljes egésze minősített, így az a nyilvánosság számára törvényi korlátokból adódóan nem tehető elérhetővé. A svéd fél a betekintésre szóló jogosultságot Hende Csaba tavalyi kezdeményezésére csak azon állami vezetők és országgyűlési képviselők számára adta meg, akik rendelkeznek a megfelelő nemzetbiztonsági bevizsgálással, illetve a szerződés megismerése feladatuk elvégzéséhez szükséges” – írta kérdésünkre a tárca. A Vadai-jelentést legkorábban 2052-ben lehet elméletileg megismerni.

A Népszabadság megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalt (NAIH) a Vadai-jelentés, illetve a Gripen-szerződések megismerhetőségével kapcsolatban. Péterfalvi Attila NAIH-elnök azt válaszolta: a Vadai-jelentés tartalmát nem ismervén, általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a közbeszerzés körülményeit vizsgáló bizottság jelentésének megállapításai közérdekű adatokat tartalmaznak. Ez alól kivételek a jelentésben található személyes adatok, de csak akkor, ha azok nem tartoznak a közérdekből nyilvános körbe.

Az adatok közérdekű volta azonban nem azonos az adatok nyilvánosságával. A hatályos törvény szerint a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az minősített. A NAIH elnöke azt is hozzátette: a hivatal titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes. A titokfelügyeleti eljárás a minősítés formai és eljárási szabályai betartásának ellenőrzésén túl a minősítés szükségességének és a jogkorlátozás arányosságának vizsgálatára is kiterjedhet. „A Vadai-jelentés minősítésével kapcsolatos panasz esetén kész vagyok a minősítés jogszerűségét megvizsgálni, és ha szükséges, a titokfelügyeleti hatósági eljárásban biztosított jogkörrel élni” – mondta Péterfalvi Attila.

A Transparency International képviselői ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: a NAIH ugyan indíthat titokfelügyeleti hatósági eljárást, ám ez nem tekinthető a titkosítás elleni hatékony jogorvoslati eszköznek, hiszen a hatóság saját belátásán múlik, hogy tényleg eljár-e vagy tétlen marad. „Mivel titokfelügyeleti jogköre kizárólag a nemzeti minősített adatra vonatkozik, a külföldi minősített adatot is tartalmazó Gripen-szerződést a NAIH eleve nem vizsgálhatja.

A Gripen-szerződés megismerésére jogosultakat és a minősítés szintjét az erre vonatkozó svéd–magyar államközi szerződés szabályozza. A kör ezzel bezárult, hiszen a külföldi minősített adatra hivatkozással a HM még annak megállapítását is lehetetlenné teszi, hogy a Gripen-szerződés milyen mértékben tartalmaz a NAIH által titokfelügyeleti eljárásban vizsgálható nemzeti minősített adatot. Továbbra is kérdéses, hogy a szerződés egészének titkosítása tényleg a törvény által meghatározott közérdek védelmét, és nem a beszerzéssel kapcsolatos esetleges visszaélések leplezését szolgálja-e” – emelte ki a civil szervezet.

Azért, hogy a minősítés ne legyen mentség a közpénzek felelőtlen és ellenőrizetlen költésére, a TI és más civil szervezetek tavaly októberben javasolták, hogy a kormány Magyarországnak a nyílt kormányzati együttműködéshez történő csatlakozása érdekében készített akciótervben hatékony intézkedéseket vállaljon. Így azt, hogy megteremtik a lehetőségét annak, hogy az állampolgárok a minősített adatok bíró általi felülvizsgálatát kezdeményezhessék. A bíróság pedig ne csak a titokká minősítés formai körülményeit, hanem a tartalmi indokoltságát is vizsgálhassa. A közigazgatási egyeztetés alatt álló akcióterv azonban egyelőre nem tartalmaz ilyen kormányzati vállalást.

Cikkünk megjelenésével egy időben kezdeményeztük Péterfalvi Attilánál a Vadai-jelentés minősítésének alak- és szabályszerűségével, illetve jogszerűségével kapcsolatos NAIH-vizsgálat lefolytatását.

Veszélyes üzem