Kiléptek a nőket képviselő civil szervezetek a családon belüli erőszak elleni törvényjavaslaton dolgozó civil munkacsoportból. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a PATENT Egyesület, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a MONA Alapítvány azért döntöttek így, mert úgy érzik, hogy a munka során szakmai szempontjaikat nem tudták érvényre juttatni. „A munkacsoport működését többször antidemokratikusnak találtuk, például a kormányzat számára a munkacsoport által megküldött anyagok több esetben nem konszenzus eredményei voltak” – írták tegnapi nyílt levelükben.

A miniszter november közepére ígérte a nők védelmét erősítő új törvény megalkotását

A civil munkacsoport tagjai a népi kezdeményezést elindító Halász Pálma által összehívott jogászok, érintettek és a civil szervezetek szakértői voltak megbízva azzal a feladattal, hogy a civil szféra szakmai véleményét közvetítsék a minisztérium által összehívott tárcaközi és szakmaközi munkacsoportban. Utóbbi tagjai az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Országos Rendőr-főkapitányság és a civil munkacsoport munkatársai.

A kilépő szervezetek szerint javaslataik közül önkényes válogatás alapján egyes elemek bekerültek a civil munkacsoport javaslataiba, mások azonban minden szakmai indok nélkül kimaradtak. Levelükben kiemelték, hogy a munkát koordináló minisztériumnak küldött anyagokban több esetben olyan részek is benne maradtak, melyekkel kapcsolatban jelezték komoly ellenvetéseiket. A legutóbbi alkalommal pedig már bármilyen egyeztetés nélkül küldtek a munkacsoport nevében dokumentumot a minisztériumba. Wirth Judit, a NANE munkatársa elmondta, hogy szerintük a kormánynak a civil munkacsoport nevében küldött dokumentumokban egyre kevésbé kapott szerepet, hogy a jogalkotás elsődleges célja a bántalmazott nők és gyerekek védelme.

Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány elnöke több mint fél évvel ezelőtt kezdeményezett aláírásgyűjtést azért, hogy a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállás legyen. Több mint százezer aláírást gyűjtött össze, ezért ősszel a parlamentnek foglalkoznia kellett a kérdéssel. Az éjszaka, csekély érdeklődés mellett lezajlott vita alatt fideszes és kereszténydemokrata képviselők néhány, a nőket súlyosan sértő megjegyzést tettek. Az ezt követő hatalmas felháborodás és tüntetések hatására a kormány ígéretet tett az önálló tényállás megalkotására.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere szeptember végén azt ígérte, másfél hónap múlva már el is készülhet a törvény. November végén közölte, hogy a jogalkotói munka hamarosan lezárul, és a javaslatot nyílt társadalmi vitára bocsátják. Ez január közepéig nem történt meg, Halász Pálma ügyvédje, Kincses István és a civilek is többször jelezték, hogy elakadt a munka, nem kaptak időpontot újabb egyeztetésre. Ekkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadott egy közleményt, melyben arról tájékoztattak, hogy elkészült a törvénymódosítási javaslattal „a kapcsolati erőszak büntetőjogi meghatározásával foglalkozó munkacsoport”; a dokumentum hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülhet. A közlemény szerint a kodifikációs munkacsoport 2012 decemberében már elkészített egy javaslatot, de a civilek képviselői jelezték, hogy még egyszer szeretnének egyeztetni a törvénymódosítás beterjesztése előtt.

– Ez egyszerűen nem igaz. A civil szervezetek nem kérték, hogy legyen még egy egyeztetés, hanem mindenki számára egyértelmű volt, hogy nincs kész a tervezet. Ezt igazolja, hogy december 20-án a jogalkotás előkészítésével megbízott államtitkár-helyettes levélben arról értesítette a munkacsoport tagjait, hogy a miniszter úr januárra tervezi az újabb megbeszélés összehívását. Eddig ez nem történt meg – mondja Wirth Judit. Hozzáfűzi, hogy a közleményben említett véglegesnek szánt javaslatból sem kaptak egy példányt sem.

Hangsúlyozza: a nőszervezetek korábban valóban figyelmeztették a kormányt, hogy a kapkodó jogalkotás a minőség rovására mehet, de ez nem jelenti azt, hogy nem lenne sürgős egy használható, valóban az áldozatok érdekeit szolgáló javaslat elkészítése. Eddig úgy gondolták, hogy ehhez a javaslatot véleményező civil munkacsoportot támogatva tudnak a legjobban hozzájárulni. A szemléletmód különbsége miatt azonban ezentúl csak a kormány által összehívott, és remélhetőleg továbbra is működő munkacsoportban, önállóan, mintegy húsz magyar nőszervezet nevében emelik fel a szavukat az áldozatok érdekében.