Szorongó felvételizők

Pénteken megkezdődnek a középiskolai központi írásbeli felvételi vizsgák. Ezek jelentősége most a szokásosnál is nagyobb – nagyon nem mindegy ugyanis, ki hová kerül. Hiszen még abban sem lehet biztos sem a szülő, sem a diák, hogy meglesz-e még az az iskola szeptemberben, ahová a gyerek felvételizett, illetve a beiratkozási kérelmét beadta.

A félelmet egyrészt az táplálja, hogy a kormányoldal és a pedagógus-sztrájkbizottság közötti egyeztetések során egyértelmű lett: a tanárokat nem e mostani, hanem a következő tanévben érhetik meglepetések az esetleges iskola-összevonások miatt. Nem véletlenül tett a kormány ígéretet arra, hogy azoknak a pedagógusoknak, akiket a nyáron ilyen okok miatt elküldenek, átképzéseket szerveznek. Erősíti az aggodalmakat az is, hogy a közoktatás államosításával az iskolák elveszítették önállóságukat, vagyis beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. A 198 tankerületi egységre bontott rendszerben a tankerületi igazgatóknak március végéig kell elkészíteniük a köznevelési fejlesztési tervet, amelyben felmérik, hány iskola van a tankerületben, azokba mennyi gyerek jár, kevés vagy sok pedagógus dolgozik-e, illetve van-e szabad kapacitásuk az intézményeknek. Ezzel akar valós képet szerezni az állami fenntartó arról, hol és hogyan tud racionalizálni, költségeket lefaragni – esetleg intézményeket bezárni.

Neumann János, Wigner Jenő és Harsányi János egykori iskolája nem tartozik a veszélyeztetett kategóriába
Neumann János, Wigner Jenő és Harsányi János egykori iskolája nem tartozik a veszélyeztetett kategóriába

A fejlesztési tervek alapján döntenek a nem állami kézben lévő iskolákról is: ha úgy ítélik meg, hogy azok működése nincs összhangban a tervben leírtakkal, akkor az állam egyszerűen nem köt velük szerződést. Ha pedig valaki ezt a forgatókönyvet túl borúlátónak találná, akkor érdemes felidézni, hogy a kormány deklarált célja a középiskolába lépési lehetőségek szűkítése, hiszen – így szól a Széll Kálmán-terv – „hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között”. Ez magyarul azt jelenti, hogy az állam csökkenteni akarja az állami fenntartású középiskolákra fordítható pénzt.

– Igen, elvileg megeshet, hogy megszűnik az iskola. Tényleg nem tudjuk még most sem, hogy mi lesz a következő tanévben – ezt mondja Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke, leszögezve: abszurd helyzet, hogy a felvételiző diák alapinformációkkal sincs tisztában. „Lehet az is, hogy nincs szándék az iskolák bezárására. Elhisszük? Mindenki eldöntheti, mit hisz el a kormánynak” – mondja.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének vezetője szerint az alternatív iskolák bezárása inkább csak teoretikus veszély. Horn György ennél súlyosabb problémának tartja, hogy a kerettantervek túl későn, csak december végén jelentek meg. Márpedig az iskoláknak ezek alapján kell elkészíteniük a pedagógiai programjukat. Ha el akarnak térni a kerettantervtől, akkor az alternatív programjaikat akkreditáltatniuk kell – igen ám, de ez a procedúra a legkorábban is a nyár elejéig tart. Ebből pedig az következik, hogy a nyolc-, illetve négyosztályos gimnáziumokba felvételizők nem tudhatják, hogy milyen pedagógiai program várja őket ott, ahová jelentkeznek.

És mi a helyzet a szakiskolákkal? A felvételi kérelmek beadásának ideje ennél az iskolatípusnál február 15. „Tele vagyunk aggodalommal. A sztrájktárgyalások során ígéretet kaptunk arra, hogy a megyei fejlesztési tervek elkészítésébe az érdekképviseletek is beleszólhatnak. Csak a közösen kidolgozott koncepció adhatna garanciát arra, hogy ne legyenek tömeges iskolabezárások” – mondja Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke.

Nahalka István oktatáskutató szerint sem lehet tudni, lesznek-e intézményátszervezések. „A nagy spórolás, ami a köz- és felsőoktatás területén tapasztalható, elvezethet az iskolabezárásokig. Ráadásul néhány fejlett országgal összehasonlítva Magyarországon nagyobb a pedagóguslétszám a gyerekek számához képest. De az iskolabezárást a köznevelési törvény szabályozza, így az esetleges átszervezésekhez hosszabb időre van szükség, ehhez a nyári szünet rövid. Viszont ha bezárnak egy iskolát, a tanulók akkor sem kerülhetnek igazán nagy bajba – hangsúlyozza Nahalka István –, hiszen kötelező kijelölni azt az intézményt, amely fogadja őket.

Kormányközeli forrásaink az esetleges iskolabezárásokkal kapcsolatban úgy fogalmaznak, „minden lehetséges”, de azt is hangsúlyozzák, hogy a kormánynak nem érdeke újabb frontvonalat nyitni a választások előtt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.