Engedélyeztetési káosz

Átláthatatlanság, jogértelmezési viták, csúszó jogszabályalkotás, kapkodás – leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhető az a helyzet, amit a kormány idézett elő a tankönyvpiacon.

Tavaly novemberben az alapvető jogok biztosa már jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé, hogy a jogbiztonság követelményét sérti Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter azzal, hogy nem adta ki a tankönyvvé nyilvánítás részletes szabályait meghatározó végrehajtási rendeletet. A tankönyvpiacról szóló törvényt a kormány a nyár végén úgy módosította, hogy az oktatásért felelős miniszter saját maga is dönthet a tankönyvvé nyilvánításról, vagyis a neki tetsző könyveket pályázati eljárás keretében felvetetheti a tankönyvjegyzékbe. Ha van a tankönyvjegyzékben ilyen, pályázaton kiválasztott könyv, az iskolának kötelező azt rendelnie.

A törvény viszont nem szabályozza a pályáztatás folyamatát, ezeket a tárcavezetőnek rendeletben kell meghatároznia. Ezt a jogszabályt azonban Balog Zoltán még nem alkotta meg. Szarvas-Ballér Judittól, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnökétől megtudtuk, az idő rövidsége miatt nem lesz miniszteri pályázat a következő, azaz a 2013/2014-es tanévben.

Ezekben a napokban érkeznek be az Oktatási Hivatalba (OH) a kérelmek a kiadóktól a tankönyvlistára kerülés érdekében, készül a jövő évi hivatalos tankönyvjegyzék. (Az iskolák csak az ezen szereplő kiadványokat rendelhetik meg.) A tervek szerint ez a jegyzék január végére elkészül, az iskolák pedig március végéig választhatnak róla. Szarvas-Ballér Judit azt mondja, a következő tanévben a legnagyobb káosz az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon várható, itt ugyanis már az új kerettantervek szerint kell tanítani a gyerekeket. Mint ismert, csak december legvégén jelentek meg a közlönyben az elfogadott kerettantervek, amelyek alapján az iskoláknak át kell dolgozniuk a helyi tantervüket, és amelyekhez a tankönyvrendelésüket igazítaniuk kell. Nincs még olyan könyv, amelynek az új kerettantervekhez illeszkedő engedélye volna. Az nyilvánvaló, hogy néhány hét alatt nem lehet ezeket a könyveket megírni. Elvileg van arra mód, hogy a már tankönyvengedéllyel rendelkező régebbi kiadványokat átdolgozzák, de a szakember szerint olyan könyv is akad, amelyhez hozzányúlni sem kellene.

– Normál esetben a kiadói munka még egy átdolgozás esetében is legalább három hónapig tart a minősítéssel és elbírálással együtt, és arról inkább már nem is beszélek, hogy a könyveket a pedagógusoknak meg is kellene ismerniük. Ráadásul nem készült még el az a jogszabály, amely az új tankönyvvé nyilvánítási eljárást szabályozná, illetve rendelkezne arról, milyen kritériumoknak kell az új kerettantervek alapján a könyveknek megfelelniük – fogalmaz lapunknak Szarvas-Ballér Judit, aki szerint több lehetőség is lenne arra, hogy a zűrzavart feloldják, azonban a minisztérium és az OH egyelőre nem reagál javaslataikra.

– Az idő rövidsége miatt lehetne könnyített minősítéssel gyorsítani az engedélyeztetési procedúrát, illetve azokat a könyveket, amelyek megfelelnek az új kerettanterveknek, elég lenne egy egyszerű kerettantervi összevetéssel felülvizsgálni – mondja a szakember, hozzátéve, normál esetben a szakértők kirendelése miatt az engedélyeztetési eljárás akár 120 napig is elhúzódhat, hiszen ez bonyolult folyamat. (Ráadásul drága is: a terjedelemtől függően átlagosan 200 ezer és egymillió forint között mozog kiadványonként.)

A TVOT elnöke rámutat: teljes a jogbizonytalanság a tankönyvesek között, ugyanis az Oktatási Hivatal jogértelmezése szerint nem kerülhetnek fel a tankönyvjegyzékre a régi kerettantervre engedélyezett könyvek azokon az évfolyamokon, ahol már az új tantervek szerint kell az oktatást elkezdeni. Szarvas-Ballér Judit szerint viszont a kiadóknak nem tiltja semmilyen jogszabály, hogy a korábban már engedélyezett tankönyveikkel kapcsolatban kérvényezzék a jegyzékre kerülést, illetve nincs olyan jogszabály, ami alapján a tankönyvi engedéllyel rendelkező, megfelelő árú könyvet az OH elutasíthatná. – Ha a jogalkotói munkába a szakmát bevonták volna, nem állt volna elő ez a helyzet, mert ezekre a buktatókra fel tudtuk volna hívni a figyelmet – mondja, utalva arra, hogy a tankönyvtörvény esetében sem vonta be az oktatásirányítás az érintetteket.

A helyzet súlyosságát jelzi: ha a minisztérium nem hajlandó könnyíteni a feltételeken, akkor előállhat, hogy az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon nem lesz megrendelhető könyv a tankönyvjegyzéken. – Ha az oktatásirányítás nem hallja meg a szakma javaslatait, akkor az engedélyeztetési procedúra akadozó vagy végtelenül felületes lesz, akkor viszont hol érvényesül az oktatási államtitkárság által oly sokat emlegetett minőség és színvonal? – kérdezi Szarvas-Ballér Judit, aki úgy véli, a tankönyvek készítésének felgyorsításával akarja a kormányzat behozni, hogy számos jogszabállyal nem készült el időben. A TVOT december elején levélben jelezte Balog Zoltánnak, hogy fontolja meg a kerettantervek bevezetésének elhalasztását, mert nincs idő jó színvonalú tankönyvek előállítására és engedélyeztetésére. Választ a testület nem kapott.

A szakember egy másik problémára is felhívja a figyelmet: a tankönyvrendelet ismert tervezete szerint a rendeléskor a jegyzéken szereplő könyvek közül az iskoláknak a tartós tankönyveket kell előnyben részesíteniük. Ez a korlátozás minden évfolyamra érvényes.

– Azon túl, hogy álláspontunk szerint a tankönyvpiaci törvény erre nem is ad lehetőséget, a minisztérium nem definiálta pontosan, mit jelent a tartósság, így annak meghatározásában is ellentmondás feszül. A tartósság kritériumai között szerepel a „kemény táblás” és a „könnyített, időtálló kötésmód” is. De ha egy könyv kemény táblás, akkor az hogyan felel meg a könnyített kötésmód követelményének? Ráadásul csak az első osztályban ingyenes a tankönyv, a többi évfolyamon a szülőknek ki kell majd fizetniük a drágább tartós könyveket pusztán azért, mert az állam a drágább kötésű könyvek rendelését engedélyezi az iskoláknak – fogalmaz Szarvas-Ballér Judit.

Fura jogértelmezés

Az Oktatási Hivatal kérdésünkre úgy nyilatkozott: jogalkalmazóként a hatályos jogszabályok szerint kell eljárniuk, a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról és az iskolai tankönyvellátásról szóló, rövidesen megjelenő rendelet az akkreditációs eljárást lényegében a mostanival egyezően szabályozza. Azt írják: a tankönyvjegyzékre egész évben folyamatosan kerülhetnek fel a tankönyvek. „Kétségtelen viszont, hogy az iskolák számára egy tankönyv a gyakorlatban akkor rendelhető, ha szerepel a tankönyvjegyzéken, az új rendelet szerint legkésőbb március 31-ig” – áll a válaszukban, amelyben leszögezik: a kerettantervek október óta elérhetők, a kiadók nyilvánvalóan megismerték ezeket, és a kerettanterveknek megfelelően átdolgozhatták a kiadványaikat, illetve előkészíthettek újakat. (Érdekesen értelmezi a jogot az OH: októberben a kerettantervek tervezetét hozták nyilvánosságra, a végleges, elfogadott verzió december végén jelent meg a közlönyben. A hivatal szerint a tankönyveseknek egy tantervtervezet szerint kellett volna átdolgozniuk a könyveiket. – A szerk.)

Arra a kérdésünkre, „miért hozzák anyagilag nehéz helyzetbe a szülőket azzal, hogy az összes évfolyamon a tartós tankönyvet kell az iskoláknak a rendeléseiknél előnyben részesíteniük?”, ezt a választ kaptuk: „Nem az összes évfolyamon, csak első osztályban, ahol is a tankönyveket térítésmentesen kapják a gyerekek. Nagy különbség”. Ez a válasz azonban nehezen érthető, ha elolvassuk a rendelettervezet bevezetőjét: „A 2013. szeptember 1-jén felmenő rendszerben bevezetésre kerül az alapfokú oktatásban az ingyenes, tartós tankönyv, ezáltal átalakul a finanszírozás szerkezete”. A felmenő rendszer azt jelenti, a jövőre első osztályt kezdők az első érintett évfolyam.

Azonban néhány paragrafussal odébb az olvasható, hogy „amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével valamely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van” tartós tankönyv, akkor „az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ”, vagyis ez alapján a tartós könyv választási kötelezettség minden érintett évfolyamra értendő. A TVOT elnöke szerint további problémákat vet fel, hogy egy alacsonyabb rendű jogszabályban (rendeletben) írják elő ezt a kötelezettséget, miközben a tankönyvpiaci törvény erről nem rendelkezik. (Ó. M. D.)

Ki tudja, mit hoz a jövő?
Ki tudja, mit hoz a jövő?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.