Egyre gyakrabban kell meghátrálnia a kormánynak

„Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal. A hatalom, ha tehette és saját érdeke úgy kívánta, minden írott és íratlan szabályt áthághatott”. Tették ezt azért, hogy „minél tovább maradhassanak hatalomban, minél később kelljen elszámolniuk napvilágot látott hazugságaik politikai következményeivel”.

A szövegkörnyezetükből kétségkívül kiragadott idézetek a Nemzeti ügyek politikája címet viselő dokumentumból, a Fidesz 2010 tavaszán közzétett kormányprogramjából származnak.

Körkörös védelem az Alkotmánybíróságon – Stumpf István a 2012. december 17-i ítélethirdetésen
Körkörös védelem az Alkotmánybíróságon – Stumpf István a 2012. december 17-i ítélethirdetésen

E szerint a kulcs az, hogy „maga az állam is törvénytisztelő” legyen. Ami egyebek mellett azt jelenti: „jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét”. Orbán Viktor szerint „Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam”. Ezt mondta az ügyészek előtt tartott beszédében tavaly nyáron.

A miniszterelnök a kormány kétéves teljesítményét értékelve azt is hangoztatta, hogy Magyarország képes volt a stabilizálódásra, hogy „a lovakat visszarántsa a szakadék széléről”. A stabilizációt szerinte úgy végezték el, hogy közben ellentmondtak egy „európai csábításnak”, amely „a demokráciafeladás felé sodort volna bennünket”. A csábítás abban állt – fogalmazott –, hogy Európa a válságba sodródott államokat arra ösztökélte: lássák be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak egyes országok élére állítani.

Ehelyett – hangsúlyozta – „a magyar nép inkább egy kétharmadot dobott össze”. A kétharmad számos alkalommal módosította a régi alkotmányt, egyoldalúan új alaptörvényt írt, sarkalatos törvények sorát fogadta el, s nem egy esetben felrúgott általánosan elfogadott alkotmányos alapértékeket is. Ilyen például a sajtószabadság tisztelete, a visszamenőleges jogalkotás tilalma, illetve a bírák függetlenségének vagy az általános választójognak az elve. A kormány nem egy esetben csak az Alkotmánybíróság (AB) döntése vagy nemzetközi fórumok határozott fellépése miatt visszakozott.

Csakhogy idő haladtán egyre gyakrabban kell ezt tennie, s eljött az idő, hogy a felsőoktatási keretszámok ügyében már nem is jogi, nemzetközi, hanem hazai politikai nyomás miatt hátrált meg. A jogi ámokfutásban az első botlás rögtön a 2010-es választások után történt. A központi igazgatásban dolgozó köztisztviselőket, hatvanezer körüli embert kormánytisztviselővé minősítettek át, és ezzel együtt kimondták: őket nem illeti meg munkajogi védelem, közülük bárkit indokolás nélkül fel lehet állítani. Az AB később az indokolás nélküli felmentés lehetőségét alkotmányellenesnek minősítette ugyan, de ötezerre becsülik azok számát, akiket a kifogásolt jogszabály megsemmisítésig bocsátottak el.

A „pofátlan” végkielégítéseket sújtó különadó volt a következő bukás. A kormány egy korábban áttörhetetlennek vélt jogelvet rúgott fel, amikor visszamenőleges hatállyal állapított meg kötelezettséget. Ilyesmint civilizált államokban nem szoktak tenni. Itt pedig arról volt szó, hogy az előző öt évben az állami alkalmazottaknak számára kifizetett végkielégítések kétmillió forint feletti részére 98 százalékos adót vetnek ki utólag. Az AB kimondta, hogy ez nem megy, amire válaszul a Fidesz módosította az alkotmányt és jelentősen korlátozta a testület hatáskörét. Az alkotmánybírák azonban később gúzsba kötve is megállapították, hogy ennek az extra adónak a kivetése az emberi méltósággal sem egyeztethető össze.

A kormány végül változtatott álláspontján, és a sarcot csak egy évre visszamenőleg vettette ki. A Fidesz megtámadta a független igazságszolgáltatást is, amikor a bírák nyugdíjkorhatárát hetvenről 62 évre szállította le. Az alig titkolt cél a korábban kinevezett vezetői garnitúra leváltása volt. Több mint kétszáz bírót tavaly szinte azonnali hatállyal felmentettek, a helyüket sietve be is töltötték, meg sem várva, hogy miként dönt az ügyben az AB. A beadvány már 2011 végén megérkezett, de a testület nem siette el a döntést, és amire a határozat megszületett, a bírákat már menesztették.

Lehetséges, hogy még tovább húzták volna az időt, mert az időközben tizenöt tagúra bővített szervezetben – amelybe öt, kifejezetten a jelenlegi hatalom iránt lojális embert delegáltak – hosszú ideig nem sikerült többségi álláspontot kialakítani arról, miként határozzanak. Csakhogy az Európai Bizottság –az uniós munkajogi normák megszegésére hivatkozva – kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, és ügy az Európai Unió Bírósága elé került. Azt pedig az alkotmánybírák nyilván el szerették volna kerülni, hogy előbb hozzák meg Luxemburgban a várhatóan elmarasztaló ítéletet.

Egyébként tényleg a kormány számára kedvezőtlen verdikt született. A kétharmad ezzel mindjárt két pofont kapott, egyet itthon, egyet meg az uniótól. A miniszterelnök az AB-döntés kihirdetése után ugyan sietve kijelentette, hogy a nyugdíjszabályok maradnak, ám végül – legalábbis részben – győzött a józan ész, és nem vállalta a további konfrontációt. Az eredmény pedig az lett, hogy csökkenhet ugyan a bírák nyugdíjkorhatára, de csak fokozatosan, tíz év alatt, akit pedig menesztettek, azt vissza kell venni. A vezetői posztot azonban a parlamenthez benyújtott törvénytervezet szerint senki nem kapja vissza, ami még kiválthatja az unió rosszallását, de ez a szabályozás akár ismét az AB elé kerülhet.

A leglátványosabb vereséget decemberben szenvedte el a kabinet, amikor az alkotmánybírák megállapították: az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek mindazok a passzusai érvénytelenek, amelyek nem az új alkotmány hatálybalépésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmaznak. Így hatályon kívül helyezték a kommunizmus bűneiről szóló teljes fejezetet – és többek között a Fidesz által oly fontosnak tartott választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket is. Ettől azonban a hatalom nem ijedt meg: Szájer József EP-képviselő közölte, hogy legfeljebb beemelik az alaptörvénybe a megsemmisített pontok közül mindazokat, amelyekhez továbbra is ragaszkodnak. Az AB akkor tehetetlen lenne.

Nem sokat kellett várnia Fidesznek az újabb szomorú hírre, mert az alkotmánybírák az idei év elején a választási feliratkozást – a köztársasági elnök előzetes normakontrollra irányuló indítványa alapján – immár érdemben vizsgálták, és megállapították, hogy az a választójog indokolatlan és szükségtelen korlátozását jelenti. A kormány látványos visszavonulót fújt. Rogán Antal frakcióvezetőnek jutott a feladat, hogy közölje: erejük ugyan lenne rá, hogy a regisztrációt alaptörvénybe foglalják, de elejét kívánják venni a további jogi és politikai vitáknak.

Így 2014-ben a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára biztosan nem lesz feliratkozás. Néhány esetben a kétharmadot nem itthon kényszerítették térdre, hanem nemzetközi fórumok nyomására volt kénytelen engedni. Az egyik ilyen vereséget a médiatörvény kapcsán szenvedte el a Fidesz. Az uniós normákkal ellentétes rendelkezéseket is tartalmazó jogszabályt határozottan kritizálta az Európai Bizottság és az Európa Tanács, s a kormány hosszas viták után végül belement abba, hogy néhány ponton korrekciót hajtson végre. Így például a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége az internetes médiumokon nem kérhető számon, nem büntethetik a külföldön bejegyzett médiaszolgáltatót, megszűnt az előzetes regisztráció, szűkült a bírsággal sújtható szabálysértések köre.

Az Európa Tanács azonban még elégedetlen, mert két fontos kifogására nem kapott gyakorlati választ. Szeretnék, ha a kétharmados szabály helyett többpárti támogatást írnának elő a médiaszabályozás elfogadásához és módosításához, illetve megváltoztatnák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, valamint a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét. Ez utóbbi folyamatban ne politikusok mondják ki a döntő szót – hangoztatják a törvény bírálói –, hanem vonjanak be a döntésbe szakmai szervezeteket, testületeket is.

Az unió fellépésére volt szükség ahhoz is, hogy a kormány felhagyjon a jegybank függetlensége elleni támadásokkal. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, mert a kabinet arra készült hogy összevonja az MNB-t és az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, s más, a bank önállóságát csorbító lépéseket is tervezett. Ez Brüsszelben kicsapta a biztosítékot, és a kormány – bár szintén nem kevés huzakodás után – ismét megadta magát. A Fidesz nemzetközi nyomásra módosította a bírósági szervezet átalakításával kapcsolatos elképzeléseit is.

Az Európa Tanács mellett működő velencei bizottság meglehetős határozottsággal tiltakozott ugyanis azért, mert gyakorlatilag felszámolták a korábbi bírósági önigazgatási rendszert, és a tavaly létrehozott Országos Bírósági Hivatal vezetőjét – aki nem más, mint Szájer József fideszes EP-képviselő felesége – példátlanul erős hatáskörökkel ruházták fel. Maga nevezhette ki és menthette fel a vezetőket, egyedül dönthetett arról, kit terjeszt fel bíróvá történő kinevezésre a köztársasági elnökhöz, ki ellen kezdeményez fegyelmi eljárást vagy kit hová helyez át.

A velencei bizottság szerint mindez „a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Kifogásaikat tavaly márciusban tizenhat pontban fogalmazták meg, és ennek hatására a parlament nem sokkal később módosította a szabályozást, bár az észrevételeknek csak részben tett eleget. A hivatal vezetőjének hatásköreit visszanyesték, s nagyobb beleszólási jogot adtak a bírák testületeinek, de nem engedtek abból, hogy az egyes ügyeket egyszemélyi döntés alapján más bírósághoz helyezhessék át – és akkor a bizottság által is elfogadhatatlannak tartott kényszernyugdíj ügyében sem léptek vissza. Ehhez úgy tűnik, az kellett, hogy az Európai Bizottság ültesse szégyenpadra a nyakas kétharmadot.

Retró jogfelfogás

Teljesen normális dolog, ha egy kormány keresi saját lehetőségeinek határait, minden kabinet ezt teszi – állítja Lövétei István alkotmányjogász. Ezzel önmagában semmi baj, az viszont súlyos probléma, ha egy politikus vagy egy politikai erő nem képes tudomásul venni, hogy vannak olyan szabályok, amelyeket nem lehet felülírni. A Fidesz erről másként gondolkodik, ami a kormány megalakulása után szinte azonnal kiderült, hiszen úgy gondolta, a költségvetési hiány fellazításával szembemehet a pénzügyi fegyelem fokozását célzó uniós törekvésekkel – emlékeztetett Lövétei.

Szerinte érthetetlen, miért gondolták úgy, hogy Magyarország egyedüli államként felmentést kaphat. Miután kudarcot vallottak, kitalálták, hogy akkor a magán-nyugdíjpénztári befizetések – jogállaminak nehezen minősíthető – „államosítása” révén jutnak többletforráshoz. Lövétei úgy véli, az Alkotmánybíróság (AB) súlyos felelőssége, hogy ekkor nem lépett. Aztán jött a visszamenőleg kivetett különadó, a bírák kényszernyugdíja, meg jó néhány, a jogalkotásban is tetten érhető „unortodoxiát” megalapozó alkotmánymódosítás – sorolja.

– A „pávatánc” egyébként folyamatos – jelentette ki Lövétei –, mert a kormány nem engedheti meg magának, hogy a nemzetközi környezet hatásait figyelmen kívül hagyja, de csak annyit lép, amennyi a külső kényszer miatt elkerülhetetlen. – A szocialista jogfelfogás szerint a közhatalom mindenható, és az a politikusnemzedék, amely most kormányon van, egyértelműen ennek szellemében cselekszik – állítja az alkotmányjogász.

Nem vesznek tudomást a hatalommegosztás elvéről, kiiktatják a fékek és ellensúlyok rendszerét, önkényesen alakítják át a jogszabályi környezetet, s nem folytatnak semmilyen párbeszédet a társadalommal. A jogállamisághoz való viszonyt jól mutatja az is, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a választási regisztrációt elutasító alkotmánybírósági döntés után azt hangoztatta: lenne hozzá megfelelő erő, hogy a feliratkozást az alaptörvénybe foglalják, de el akarják kerülni a további vitát, ezért elfogadják a határozatot. Ez minden, csak nem a jog uralmának tisztelete – legalábbis az alkotmányjogász erre a következtetésre jutott. Szerinte ugyanis egyértelmű az üzenet: ha valamit nagyon akarnak, erőből bármikor keresztülviszik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.