– Vért izzadtunk a bölcsődei beszoktatással – meséli Sánta Tímea, a most négyéves Máté édesanyja. – Mindent megpróbáltunk, mégsem sikerült: a fiam egy percre sem akart elengedni maga mellől, viselkedési zavarai voltak, folyton konfliktusba keveredett a társaival. Kétségbe voltunk esve, féltünk, hogy nem tud majd beépülni egy gyerekközösségbe. Akkor találkoztunk Regős Judittal és a Szülők Házával. Hónapokig tartó közös munkával oda jutottunk, hogy Máté háromévesen gond nélkül beilleszkedett az óvodába.

Nem valamiféle csodáról van szó, de nem is hétköznapi esetről. A bölcsődékben és a családi napközikben elhelyezett apróságok mellett a 0–3 éves korúak egy része idehaza úgynevezett alternatív gyermekellátásban részesül. A különböző szakmai modellek közül a legsikeresebbnek a 2007 óta működő gazdagréti Szülők Háza Konzultációs Központ és Játszóház számít. Erről most már „papírja is van” az intézménynek, amely nemrég elnyerte az Európai Unió által működtetett alapítvány, az Eurofound „Best practice” minősítését.

Herczog Mária, az ismert családszociológus, gyermekjogvédő értékelése szerint a „kiválósági díj” azt jelzi, hogy az Európában kidolgozott kora gyerekkori nevelési programok közül a Regős-féle modell a kiemelkedő minőségűek közé tartozik. Hozzátette: az elismerés egyúttal azt is jelenti, hogy az unió a Szülők Háza-modellt átvételre javasolja valamennyi tagállam számára, azaz a most még egyedi programból akár egy olyan franchise-rendszer is kiépülhet, ami az egész kontinenst behálózza.

A sokféle végzettséggel (szociálpolitikus, szociális munkás, terapeuta) rendelkező Regős Judit hosszú évek alatt munkatársai segítségével fejlesztette ki a Szülők Háza projektet, amely a családsegítő rendszerben hiánypótló szerepet tölt be. Mint Regős Judit elmondta, a bölcsődék elsősorban a gyerekellátásra koncentrálnak, a jórészt laikusok által üzemeltetett családi napköziktől pedig nem lehet elvárni, hogy megalapozott szakmai program alapján működjenek. A Szülők Háza mindkét területen újdonságot kínál: egyrészt az általa nyújtott szolgáltatásokba (gyermekmegőrzés, játszóház, fejlesztő foglalkozások, konfliktuskezelés, családterápia stb.) aktívan bevonja a szülőket is, másfelől olyan szakemberek (pedagógusok, szociális munkások, animátorok) vesznek részt a programban, akik speciális pszichológiai-szociológiai képesítéssel rendelkeznek. A Szülők Háza legfőbb célkitűzése, hogy mobilizálja a gondokkal küszködő családokat, közös munkával juttassa el az érintetteket a problémák megoldásához, azaz egyszerre végez gyermek- és szülőfejlesztést.

Az uniós díj azonban nem csupán az egyedülálló szakmai programnak szól, hanem annak is, hogy a modell hosszú távon fenntartható, azaz gazdaságosan működtethető. Szilágyi Andreától, a Szülők Háza kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, alapvetően egy üzleti vállalkozásról van szó, a szolgáltatások többségéért fizetni kell, az intézmény bevételeinek 70-80 százaléka ebből származik. Ez kellően stabil alapot ad a működéshez, ám a hosszú távú fenntarthatósághoz további források is szükségesek: így például az adott önkormányzat, a szakminisztérium, valamint a szponzorok támogatása.

A gazdagréti Szülők Háza mindhárom segítséget megkapta. Az újbudai önkormányzat például szociálisan rászoruló családokat irányít az intézménybe, egyúttal át is vállalja tőlük a térítési díjakat. Az emberi erőforrás tárca a különböző szakmai programok támogatása mellett további Szülők Háza központok létrehozását is segíti: jelenleg heten pályáznak a minisztériumnál új centrumok létrehozására. Az újbudai létesítményt a cégek közül a Vodafone patronálja, mégpedig úgy, hogy Regős Juditot anyagi elismeréssel is járó „főállású angyal” címmel tüntette ki.

Az alternatív gyerekellátási modell legnagyobb kockázatát az jelenti, hogy vajon a kidolgozója nélkül is sikeresen alkalmazható-e bármilyen településen. Regős Judit szerint az uniós elismerés pontosan azt jelenti, hogy a modell a személyes részvétele nélkül is működőképes. Igaz, a Szülők Háza franchise-ba belépő új vállalkozások munkatársai számára Regős Juditnak felkészítő kurzusokat kell szerveznie. A debreceni Szabóné Boros Panna szerint – aki arra készül, hogy a cívisvárosban nyisson egy Szülők Házát – ez egyáltalán nem teher, az ő érdeke is, hogy szakmailag a lehető legfelkészültebben vághasson bele a vállalkozásba. Regős Judit azzal számol, hogy a jelenleg startra váró hét helyszín után a következő években akár egy országos hálózat is kiépülhet, sőt megkezdődhet a modell exportja is.

Sánta Tímeának és Máténak is segítettek a szakemberek