Ez nem átmeneti rendelkezés

Formai okokból megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egy részét. Most első alkalommal fordult elő, hogy a bírák alkotmányos rendelkezéseket helyeztek hatályon kívül.

Az indok: a kifogásolt pontok nem az új alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti, hanem hosszabb távra érvényes általános szabályokat tartalmaznak. Ilyen például a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló – az MSZP utódpártként viselt felelősségét is feszegető – teljes fejezet, illetve a választási regisztráció. A jogszabályt az ombudsman beadványa alapján vizsgálta az AB.

„Az alkotmánybírák alaptörvényi kötelezettsége vizsgálni mindazon jogszabályokat, amelyek megbontják a jogrendszer belső egységét, kiemelten is azokat, amelyek magának az alaptörvénynek az egységét sértik meg” – szögezte le pénteken kihirdetett határozatában a testület. A bírák álláspontja: akár a parlamenti kétharmaddal szemben is fel kell lépniük, ha valamely döntésük „akadályozná, lerontaná az alaptörvényben foglalt rendelkezések érvényesítését, bizonytalanná tenné az alaptörvény jogi tartalmát és terjedelmét, a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét, valamint az alaptörvény mint alkotmányossági mérce tartalmát”.

Az igazi áttörést az jelentette volna, ha a bírák a kifogásolt pontokat tartalmi vizsgálatnak is alávetik, mert a formai kifogásokon a kormány könnyedén túlléphet – fogalmazott a döntés kapcsán Lövétei István alkotmányjogász. Ezt szerinte az AB különösen az általános választójog tartalmának értelmezésével tehette volna meg. Lövétei mindazonáltal optimista, hiszen miután kiderült, hogy az utólagos normakontroll lehetőségét korlátozzák, s az ombudsman lett az alkotmányosság védelmének talán legfontosabb előretolt bástyája, Szabó Máté igen aktívvá vált.

Új szerepében pedig eredményesnek bizonyult, mert az AB-hez intézett beadványainak – és e körbe tartozik az Átmeneti rendelkezések alkotmányellenessége miatt benyújtott előterjesztése is – rendre helyt adnak. Derűsebben látja a jövőt Lövétei azért is, mert az AB nem először megy szembe az aktuális hatalommal: egyebek mellett a végkielégítések visszamenőleges adóztatása, a bírák korai nyugdíjazása vagy a család fogalmának szűkítése miatt is megsemmisített törvényi rendelkezéseket.

Úgy tűnik – emelte ki –, hogy a bírák többsége a szakmai tisztességet (vélelmezett) politikai hovatartozása okán sem hajlandó sutba dobni. Jakab András alkotmányjogász szerint az AB határozata a testület elmúlt két és fél évének legfontosabb döntése volt. A jogtudós az MTI-nek elmondta: az AB megállapította, hogy az Átmeneti rendelkezések nem felelnek meg azoknak az eljárási követelményeknek, amelyeket az alaptörvény előír. A testület szerinte nyitva hagyta ugyanakkor azt a kérdést, elfogadhatók lennének-e a most megsemmisített rendelkezések, ha azokat „egyenként átemelnék” az alaptörvénybe. A határozat indoklásából viszont kitűnik, hogy az efféle ad hoc módosításokat az alkotmánybírák legalábbis helytelenítik.

Ombudsmani reakció

Szabó Máté üdvözölte a kezdeményezésére született döntést. A 2012-ben hozott határozatok alapján az ombudsman azt is megállapította, hogy hatékonyan működik az a rendszer, amelyben az állampolgárok kezdeményezhetik, hogy az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollért forduljon az Alkotmánybírósághoz. Mindenképpen újdonság, hogy az AB korábbi határozataira hivatkozva – amelyek szerint a testület nem vizsgálhatja felül az alkotmányt – elkerülhette volna a konfrontációt, ám nem ezt választotta – hangsúlyozta Hack Péter. Az ELTE docense szerint ez akkor is igaz, ha a testület a megsemmisített rendelkezések tartalmát illetően nem foglalt állást.

Sólyom László volt köztársasági elnök korábban azt mondta, hogy az AB miként foglal állást az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről, illetve a választójogot korlátozó előzetes regisztrációról, „az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldönti Magyarországon”. Hack erre utalva kijelentette: úgy tűnik, mégsem veszíti értelmét az alkotmánybíráskodás, bár a kérelemre történő névjegyzékbe vételről szóló döntésre még várni kell egy hetet. Ha kimondják, hogy az nemzetközi egyezményekbe ütközik, szerinte a jogalkotó kényszerpályára kerül.

Az alkotmánybírók jövő héten már tartalmi véleményt is mondhatnak az előzetes választási regisztrációról
Az alkotmánybírók jövő héten már tartalmi véleményt is mondhatnak az előzetes választási regisztrációról
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.