Nem készül jobboldali fordulatra az LMP
– Egy év múlva ilyenkor még egyben lesz az LMP?
– Ma még biztosan egyben van. Fáj a szívem, amikor azt olvasom, hogy szakadás előtt állunk, mert nemcsak politikailag, érzelmileg is nagyon kötődöm ehhez a szervezethez. A kongresszuson 52:48 arányban kerekedett fölül az egyik álláspont. Ez azt mondja: tárgyaljunk az Együtt 2014-gyel, de már az elején jelezzük, hogy nem fogunk csatlakozni. A másik, amit én jegyeztem, nem zárta volna ki a csatlakozást, de arról külön kellett volna dönteni egy programalapú tárgyalás végén. Mi inkább a jövőről tárgyaltunk volna, nem elsősorban a múltról.
– Ha kisebb a különbség, mint amekkorának látszik, akkor nem lehet, hogy személyes ellentétekre vezethető vissza a konfliktus?
– Azt reméltük, hogy a párton belül néhány hete létrejött Párbeszéd Magyarországért platform segíteni fogja, hogy intézményes formában jelenjenek meg a véleménykülönbségek, így nem fog úgy tűnni, mintha ezek személyes konfliktusok volnának. De nem tagadom, ilyenek is vannak.
– Ez az a platform, amelyik be lett tiltva?
– Most már működik.
– Nincs abban igazság, hogy a küldöttek többsége döntött, amit azoknak is el kell fogadniuk, akiknek nem tetszik ez a döntés?
– Olyan opció nincs, hogy ne a kongresszus hozná a legfontosabb döntéseket. Azt viszont az alapszabályunk is leszögezi: senkitől nem lehet elvárni, hogy lelkiismereti meggyőződésével összeegyeztethetetlen álláspontot képviseljen.
– Schiffer András szerint bázisdemokrata alapon nem lehet pártot építeni.
– Kiszivárogtatott anyagokat nem szeretnék kommentálni. Általánosságban azt mondhatom, hogy egy ilyen felfogás ellentétes lenne az LMP alapértékeivel. Ha az a kérdés, kell-e hatékonyabban működő szervezetet létrehozni, akkor a válasz: persze! De olyat még nem hallottam, hogy a tagbővülést gátolná a bázisdemokrácia. Azt pedig egészen elképesztőnek tartanám, ha a Párbeszéd Magyarországért platform körül kialakult helyzetet a párt autoriter fordulatának előkészítésére használna bárki. Én nem egy tekintélyelvű pártba léptem be, van abból elég a porondon.
– Kívülről úgy tűnik, mintha az LMP-ben két világ egyesülne, amely így, keveredve, egyszerre okoz zavaros és langyos politikát. Ezért kérdezem: nem lenne jobb külön? Az egyik utód alternatíva lehetne a baloldalra soha, de már a Fideszre sem szavazó jobboldaliaknak, a másik pedig csatlakozhatna az Együtt 2014-hez.
– A kongresszuson nemcsak az együttműködés kérdéséről, hanem egy harmincoldalas stratégiáról is határoztunk. Annak a 30 oldalnak a 95 százalékában mindannyian egyetértünk. Az LMP hivatása, hogy megszólítson olyan választókat, akik torkig vannak az Orbán-rendszerrel, ugyanakkor nem kívánják vissza az elmúlt húsz évet sem. Az új kétharmadhoz ezekre a választókra is szükség van. Viszont ez fordítva is igaz: az új kétharmadhoz egy olyan LMP-re van szükség, amely markánsan különbözik az úgynevezett demokratikus ellenzék többi pártjától, de mégis egyértelműen lehet róla tudni, hogy hajlandó részt venni az Orbán-rendszer megdöntésében.
– A Fidesztől és az MSZP-től is elzárkózik az LMP, de a programját tekintve sokkal közelebb áll az utóbbihoz. Ezt az ellentmondást hogyan lehet feloldani?
– Nem szeretem ezt az elmúlt nyolc évezést, de ott van például az oktatás: mi azt gondoljuk, hogy se az a brutális centralizáció, amit az Orbán-kormány végrehajt, se a korábbi laissez faire nem tartható, bár elismerjük, hogy az előző két ciklusban legalább a szándék megvolt az integrációra. Van egy harmadik út, úgy hívjuk, hogy „mindenki iskolája” – befektetés a tudásba, korai fejlesztés, együtt nevelés, társadalmi mobilitás, demokratikus iskola –, és ezt kínáljuk a választóknak.
– Szerintem viszont az oktatásban is közelebb áll az LMP az MSZP-hez, mint a Fideszhez. Nem lehet, hogy ez a frusztráció vezet olyan kijelentésekhez, mint Karácsony Gergelyé, aki jobban utálja a szocikat, mint a Fideszt?
– Úgy tudom, csak viccelt. Karácsony Gergellyel mindketten azon a véleményen vagyunk, hogy minőségi különbség van a két tömb között, mert a szocialista kormányok nem bontották le a demokratikus intézményrendszert. Különben sem az a kérdés, hogy ki kit kedvel jobban, hanem hogy ha leváltjuk az Orbán-rendszert, akkor mi jön utána. A mi válaszunk az ökoszociális alternatíva: megalkuvásmentes, antikorrupciós program, zöld munkahely teremtés, részvételi demokrácia és a közszolgáltatások fejlesztése.
– Ha az MSZP-t ennyire elutasítják, akkor stratégiailag nem a Bajnaival való összefogás lett volna a megoldás? Ez a szövetség esetleg megelőzhette volna az MSZP-t, így valóban új pólus jöhetett volna létre. Az LMP mindig is erre törekedett, de egyedül nem tudta elérni.
– Ezért jött létre a Párbeszéd Magyarországért platform a párton belül, mert többen úgy gondoltuk, hogy az Együtt 2014 felé nyitottabbnak kellett volna mutatkozni. A stratégia nincs kőbe vésve, ha a politikai helyzet úgy hozza, akkor felülbírálhatjuk. Az LMP olyan párt, amelyik már most eljutott a XX. kongresszusáig, mi rendszeresen kongresszusozunk, januárban jön a XXI. Most arra tesz kísérletet a párt, hogy megszólítsa azokat a választókat, akik egyértelműen elkülönülnek a fideszes értékvilágtól, de ugyanúgy elkülönülnek az MSZP, a DK által meghatározott világtól is. Fiatalok és rendszeres internetezők körében folytatott kutatások alapján van ilyen harmadik pólus, legalábbis az értékválasztások tekintetében.
– Ők a potenciális szavazók. Vannak viszont a pártnak létező szavazói is, velük mintha kevesebbet törődnének.Láttunk már olyat, hogy egy párt a létező szavazóit lecseréli a potenciális szavazóira, és nyer is ezzel. De amikor a Fidesz ezt tette ’94 után, akkor az átalakulásba már a ciklus elején belevágott. Nem késett el az LMP?
– Nem cél a szavazók lecserélése, a Párbeszéd Magyarországért platform ebben nem is lenne partner.
– A regisztrációs kampány fél év múlva indul, közben még alapkérdéseket sem döntöttek el.
– Azt tisztázzuk, ez a helyzet úgy állt elő, hogy a Fidesz megváltoztatta a választási rendszert azért, hogy csapdába csalja az ellenzéki pártokat.
– Úgy fest, sikerült neki.
– Amikor majd látja Orbán, hogy mennyire csökken a Fidesz népszerűsége, miközben az ellenzéké nő, akkor újra megváltoztatja a szabályokat, ezzel is számolni kell. Egy biztos: a demokráciának, a szabadságjogok gyakorlásának a Fidesz nemcsak jogi, de társadalmi alapjait is felszámolta, hiszen a kormány nemcsak hogy – elődjei nyomdokain haladva – elszegényítette a magyarok millióit és leépítette a közszolgáltatásokat, de üldözi is a szegényeket, miközben a társadalom egésze számára létrehozta a függések, a lojalitás és az elnyomás rendszerét, egyfajta új hűbériséget. Ennek véget akarunk vetni.
– Róna Péter távozása is a párt körüli bizonytalanságot erősíti. Az együttműködést támogatta, de bírálta Bajnait. Kívülről ezt nem lehet követni.
– Róna Péternek személyes ellenérzése van a devizahitelezés ügyében a Bajnai–Oszkó-féle csapattal. Ugyanakkor nagyon sokat segítette az LMP-t. Az Ökopolisz Alapítvány, amelynek társelnöke volt, jobbnál jobb helyi projekteket, szociális, fenntarthatósági kezdeményezéseket támogat, és ezek a jó gyakorlatok alapját képezhetik a 2014-es ökoszociális alternatívának.
– Hogyan valósítja meg ezt a célját az LMP ebben a választási rendszerben, ha nem vesz részt választási együttműködésben?
– Erről is vita volt a kongresszuson. Ahogy említettem: a kongresszus, a politikai helyzettől függően, nyitva hagyta a korrekció lehetőségét. Az biztos, hogy ha változtatunk, azzal nem várhatunk az utolsó pillanatig. Ez hitelességi kérdés.
– Az elmúlt két év teljesítményét hogyan értékelik az LMP-ben? A Fidesz elveszítette a szavazói felét, de ebből önök nem profitáltak. 2010-ben sokan azt gondolták, hogy az LMP a tönkrevert és stigmatizált MSZP-t háttérbe szoríthatja. Ez sem valósult meg. Bajnai mozgalmának két hónap után kétszer akkora a támogatottsága, mint az LMP-nek.
– Van az újdonság varázsa, és van a tényleges támogatottság. Választóink értékalapon választanak minket, ez egy elég tudatos választói tábor egyébként. Elvesztettünk sokat a protestszavazóink közül, úgyhogy ebben az értelemben a mostani támogatottság biztosabb, mint a korábbi. Idén júniusra például már tíz százalék körül volt a biztos pártválasztók körében az LMP népszerűsége. Tény, hogy azt az űrt, ami a levitézlett szocialista kormány bukása után támadt, illetve azt a másik űrt, amely a Fidesz ámokfutása nyomán keletkezett, nem tudtuk betölteni, de ez még nem egy lefutott meccs.
– Lehet jobboldali fordulat az LMP-ben?
– Közpolitikai értelemben semmiképp. Ha a január végi kongresszuson nem tesszük egyértelművé, hogy a Fidesz-kormány leváltása és a saját pólusunk erősítése egyidejű célkitűzésünk, ha tehát nem világos a választók számára, hogy nem fogjuk Orbánt hatalmon tartani, akkor viszont keletkezhet ilyen benyomás.
Névjegy
ERŐSS GÁBOR szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Kutatási területe az oktatás- és egészségpolitika szociológiája. Az LMP országos választmányának tagja, a párt stratégiai-közpolitikai ügyvivője. A 2010-es választásokon a párt egyik képviselőjelöltje volt.
