Nem tudunk szabadulni a korrupciótól

A kormány késlekedik a vállalásaival, a korrupciós kockázati rangsorban az unió 27 ország közül a 19. helyen vagyunk.

Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok. A Transparency International (TI) legutóbb ismertetett korrupcióérzékelési indexe szerint Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet foglalja el. Bár hazánk a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 19. lett, vagyis az alsó harmadban helyezkedik el.

A TI szerint az okok szerteágazóak: a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlan, a magán- és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva érvényesülnek a közhatalom gyakorlása során, a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a független állami intézményeket politikai kinevezettek vezetik. Mindez együtt jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer ellenálló képességét. Pedig az a látszat alakult ki, hogy a kormány is küzd a korrupció ellen. Számos feladatot jelölt ki a maga számára, amikor áprilisban elfogadta a korrupció elleni intézkedésekről szóló határozatot. A vállalások azonban a megadott határidőkig nem teljesültek. A Társaság a Szabadságjogokért, a TI Magyarország és a K-Monitor is aggasztónak tartja például az új polgári törvénykönyv üzleti titok fogalmára vonatkozó szabályozását, mert az nehezíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Az új tervezet lehetőséget ad az állami és önkormányzati szerveknek a szerződéseikkel és beruházásaikkal kapcsolatos kérdések elhárítására – üzleti titokra való hivatkozással.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. A korrupció és a közbeszerzési korrupció Magyarországon 2009-es szakmai anyagában arról lehetett olvasni, hogy gyakran a betarthatatlan jogszabályok vezetnek visszás szituációhoz. A vállalatvezetők körében végzett kutatás szerint az eljárások nagyobbik fele fertőzött, s a korrupció a közbeszerzési eljárások 65-75 százalékát befolyásolhatja. Arra a kérdésre, hogy mely személyek a közbeszerzési korrupció kezdeményezői, a válaszolók 70 százaléka a politikusokat, 23 százaléka a szakmai vezetőket, 7 százaléka az alkalmazottakat jelölte meg. Az Ernst & Young májusban ismertetett felmérése alapján a hazai cégek régiós társaiknál is jóval több korrupcióval és vesztegetéssel találkoznak. A magyarországi vállalatok szerint gyakori a megvesztegetés és a korrupció (58 százalék), ami nagyjából megegyezik a kelet- és közép-euró pai régió vállalatainak véleményével (51 százalék). A megvesztegetés és korrupció szintje magasabb, mint a globális (39 százalék) vagy a nyugat-európai (22 százalék) átlag.

A forgóajtó-jelenség, azaz amikor közhivatalnokok a magánszektorban vagy üzletemberek a közigazgatásban folytatják karrierjüket, kellő szabályozás híján hivatallal való visszaélés, nyerészkedés és illetéktelen befolyásolás táptalaja lehet – egészíti ki a képet a TI Magyarország novemberi tanulmánya. Így például akkor, amikor a magas beosztású döntéshozó – valamely cégnek kedvezve – visszaélhet a ráruházott hatalommal, így alapozva meg jövőbeni állását. Vagy épp egy korábban állami tisztséget betöltő személy, aki időközben egy gazdasági társaság alkalmazottja lett, korábbi kollégáit próbálhatja meg befolyásolni, hogy kedvező döntést hozzanak.

„Speciális, kizárólag a magyarokra jellemző korrupciós mód nincs” –mondta lapunk kérdésére Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. Arra viszont van példa a világban, hogy egy országban gyorsan és hatékonyan visszaszorították a korrupciót. Csakhogy – figyelmeztet Alexa Noémi – ezt nem a demokráciákra jellemző megoldásokkal érték el például Szingapúrban és Hongkongban. Véleménye szerint hazánkban csak nagyon sok apró lépéssel fékezhető meg ez a jelenség.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.