Az egyetemeket és a rektorokat mostanában bírálni szokás kormányzati körökben, legutóbb például Babák Mihály kormánypárti képviselő szólalt meg, aki riporterünk keretszámokkal kapcsolatos kérdésére a következőt mondta: „Nem tudom mit csinál a rektori tanács, jó fizetésük van”. Hasonlóan barátságtalan tartalommal készült nemrég egy kormányzati háttéranyag, amelyben az önfenntartó felsőoktatás megteremtéséhez szükséges készségeket hiányolják az egyetemek menedzsmentjéből. „A jelenlegi rektorok nem alkalmasak erre a feladatra.

(…)A rektorok sokszor semmilyen gazdasági, vezetői tapasztalattal nem rendelkeznek, pozíciójukat pedig homályos egyetempolitikai alkuk keretében nyerik el” – áll az anyagban, amely az egyetemi autonómiát „túldimenzionált független rendszernek” nevezi, és „a rendszerváltás előtti elit átmentésének zálogaként” azonosítja.

A költségvetési felügyelők más hangnemben fogalmaznak. A Népszabadság birtokába került dokumentumban az egyetemeket jobbára méltatják a felügyelők. A vizsgálat kitér arra, hogy „a tartozásállomány-változás az intézmények költségvetési támogatásának egyidejű csökkenése mellett valósult meg”. Kiderül: a költségvetési felügyelői jelenlét kezdete óta, 2010-ről 2012-re a felügyelt 20 felsőoktatási intézményben „átlagosan 10,4 százalékkal csökkent a támogatás volumene. Ez abszolút összegben közel 20 milliárd forint”.

A jelentés elismerően szól az ELTE-ről. „Az egyetem gazdálkodása továbbra is rendkívül határozott, kiegyensúlyozott és előretekintő, melynek eredményeképpen likviditási problémák nem nehezítik működését. Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy a jövő évi állami támogatás nagysága és a finanszírozás módja ismeretének hiánya sem téríti el az egyetem vezetését a tudatos és megfontolt tervezéstől és gazdálkodástól” – így a dokumentum.

A Debreceni Egyetem gazdálkodásáról azt írják, hogy az egyelőre stabil. Hogy milyen súlyos gondokat okoz a forráskivonás, arról a következő mondatok árulkodnak: „A zárolás eredményeként december 22-től január 6-ig az épületek zárva, illetve ügyeleti rendszerrel lesznek nyitva. A dolgozók kényszerszabadságra mennek. (...) A november havi bérfizetés a központi egységnél gondot okozott, de átcsoportosítással megoldottá vált.”

A Budapest Műszaki Egyetem pénzügyi helyzete szintén stabil, adóssága nincs. „A 2013. évi költségvetés összeállítása másfél hónapja megkezdődött, részletesen kidolgozott tervezetét a rektori értekezlet minden hétfőn megtárgyalja. Több változatban történik a várható milliárdos nagyságrendű támogatáscsökkentés felosztása. Kiemelt fontosságú lenne az intézményi keretszám mielőbbi közlése a pontos terv kialakításához” – olvasható a BME-vel kapcsolatban.

Nehéz helyzetben van a Szegedi Tudományegyetem, ahol a főfelügyelő szerint, a nagy összegű lejárt tartozások miatt fennáll annak a veszélye, „hogy a közszolgáltatók a számlatartozások miatt szüneteltetik a szolgáltatásaikat”. A felsőoktatást sújtó kormányzati intézkedések megroggyantották a Semmelweis Egyetemet. A nagy múltú intézmény „likviditási helyzete az elmúlt időszakban számottevően romlott”. A Budapesti Corvinus Egyetem is szenved az elvonásoktól, megszorító intézkedésekre kényszerült. A Szent István Egyetem likviditását „a 336 millió forintos kormányzati zárolás sem rendítette meg, viszont veszteségbe sodort olyan karokat, amelyek az intézkedés nélkül nem lettek volna azok”. A felügyelő elismeri a rektor erőfeszítéseit, aki „következetesen folytatja az októberben megkezdett, a költségvetési gazdálkodás kiigazítására irányuló intézkedéseket”. A Miskolci Egyetemet is érzékenyen érintik az elvonások, a jelentés szerint „a létszámcsökkentés lehetőségében is gondolkodik a vezetés”. Nehéz helyzetben van a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem.

Nem minden főiskola van bajban, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola „továbbra is kiegyensúlyozottan gazdálkodik, likviditása töretlen”.Hasonló a helyzet az egri Eszterházy Károly Főiskolával. Épp az ellenkezője az igaz a bajai Eötvös József Főiskolára, ahol az adósságállomány 77,8 százaléka 60 napon túli. „Az intézmény eladósodottságának mértéke hónapról hónapra növekszik, ami egyre kockázatosabbá teszi fizetési kötelezettségeinek teljesítését” – áll a jelentésben.

Almádi: Péterfalvi vizsgálódik

Hivatalból indított hatósági eljárást szerdán Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke annak megállapítására, hogy a Balatonalmádiban működő Magyar–Angol Tannyelvű Gimnáziumban megvalósulhatott-e a személyes, illetve adott esetben különleges adatok jogellenes kezelése. Mint ismert, a helyi gimnáziumban a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről tájékozódott az igazgatónő (ő azóta bocsánatot kért a történtekért), és jegyzőkönyvbe vették az általuk elmondottakat. (Nol.hu)