Kit képvisel Parragh László?

Orbán Viktor miniszterelnök egyik fontos szövetségese Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Nemcsak gazdasági, hanem oktatási kérdésekben is szoros az együttműködés a kormányfő és a kamarai elnök között. Közös munkájuk nagymértékben formálta át a szakképzést és a közoktatást. Orbán szinte első intézkedéseinek egyikeként a teljes szakképzést és a felsőfokú szakképzést átadta az iparkamarának.

Parragh olyan kérdésekben is hatékonyan lobbizott a miniszterelnöknél, amelyekről a Fidesz-frakciónak más véleménye volt. Ez a vita közismereti tárgyak szakképzésen belüli arányáról szólt. Az Országgyűlés oktatási bizottságának kormánypárti elnöke szerette volna, hogy minimum – vagyis ennél lehetett volna több is – harminchárom százalékban rögzítse a törvény az alapkészségek megerősítését célzó tárgyak arányát a szakiskolákban.

Pokorni Zoltán javaslatát a Fidesz-frakció is megerősítette, majd mégsem a közösen elfogadott módosítóról szavaztak a képviselők, addigra ugyanis a gazdasági tárca visszacsempészte a közismereti tárgyak harminchárom százalékra olvasztott arányát.

Mindezek tükrében érdemes meghallani, mit is mond Parragh a felsőoktatást sújtó forráskivonásokról, szavai ugyanis formálhatják a miniszterelnök álláspontját. A kamarai elnök szerint a magyar felsőoktatási rendszer rosszul működött, ezért helyesli, hogy Orbán Viktor hozzányúl. Parragh több interjúban is kifejtette, a felsőoktatásba egyre többeket engednek be, egyre kevesebben veszik át a diplomájukat, nő a diplomás munkanélküliek száma, nincs kapcsolat a munkaerőpiac és a felsőfokú végzettséget szerzők között, mivel a munkaerőpiacon nem emelkedik arányuk.

Az elmúlt hetek diáktüntetései kapcsán elmondta, alig bocsát ki a felsőoktatás piacképes tudással rendelkező diplomást, miközben harmincezren életvitelszerűen élnek a felsőoktatásban úgy, hogy 10-12 évig járnak egyetemre.

Nos, Parragh László vagy nem ismeri saját kamarájának az e tárgykörben nyár végén készített tanulmányát, vagy nem a munkaerő-piaci és a gazdasági tények vezérlik, amikor dicséri Orbán felsőoktatás-politikáját.

Érdemes diplomát szerezni Magyarországon, vagy munkanélküliség vár a pályakezdő diplomásokra? címmel ugyanis az MKIK háttérintézménye az interneten is elérhető elemzést készített a diplomások munkaerő-piaci helyzetéről.

A kutatást készítő MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. magát olyan nonprofit kutatóműhelyként definiálja, amely „elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat, célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról”.

Az elemzés azzal kezdődik, hogy bemutatja, mennyi újságcikk jelent meg az elmúlt időszakban arról, hogy egyre több diplomás nem talál munkát. Ezért a kutatók utánajártak, tényleg olyan rossz-e a diplomát szerzettek munkaerő-piaci helyzete, mint ahogy azt a médiából, illetve – a média közvetítésével – Parragh Lászlótól tudjuk. Az elemzést „különösen fontossá és időszerűvé teszik a középfokú és a felsőoktatást érintő aktuális oktatáspolitikai intézkedések”.

„2012-ben a diplomások kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre számíthatnak a munkaerőpiacon a többi végzettségi kategóriához tartozókhoz, illetve az országos átlaghoz képest. Mindemellett az elmúlt években vitathatatlanul emelkedett a diplomások – a főiskolai és az egyetemi végzettségűek – körében is a munkanélküliségi ráta, azonban ez még mindig jóval kisebb az alacsonyabb képzettségi szinteken tapasztalható értékeknél” – olvasható a tanulmányban.

A kutatók rámutatnak, a munkanélküliségi ráta a diplomásoknál 3-5 százalék, az érettségizetteknél 9-10 százalék volt mélyülő gazdasági válságban, 2011-ben. „A munkanélküliségi ráta elemzése kapcsán is hasonló következtetésre jutunk: az egyetemi és főiskolai képzésekkel rendelkezők körében jóval kisebb valószínűséggel találkozhatunk munkanélkülivel, mint a legfeljebb középfokú végzettségűek esetében” – írják.

Kiderül az is, a foglalkoztatottsági ráta 16-20 százalékkal magasabb a diplomásoknál, mint az érettségizetteknél. Mindezek mellett azok, akik diplomát szereznek, jelentősen magasabb bérre számíthatnak, ami jobb egészségi állapotot, hosszabb életet vetít előre. „A pályakezdő diplomások átlagosan több mint kétszer többet kerestek az érettségizetteknél 2009-ben” – tudjuk meg.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.