Jönnek a levelek: brutális pénzkivonás az egyetemeken

A rektorok a napokban kapják meg az államkincstártól azt az értesítést, amelyben tájékoztatják őket a jövő évi forráskivonás egyes intézményekre eső hányadáról. Az újabb elvonások miatt még nagyobb bajba kerülnek a már kivéreztetett nagy kutatóegyetemek, tudományegyetemek. Az elfogadott költségvetési törvény szerint 1-4 milliárdos elvonást kell elszenvedniük intézményenként.

A Magyar Rektori Konferencia tegnap éles hangú közleményben állt ki a kormány politikája ellen. „A nemzet sikerességének egyik záloga a jó felsőoktatás. Amikor egyetemeinkről, főiskoláinkról születik döntés, a jövőnk a tét. A jó döntés alapja a szakszerűség, a megalapozottság, az átgondoltság, a következmények gondos számbavétele, az együtt gondolkodás az érintettekkel: a tanárokkal, hallgatókkal, a családokkal, a munkaadókkal” – fogalmaz a közlemény, amely afféle segélykiáltásként is értelmezhető.

A rektorok kifejtették, hogy nem csökkenteni, hanem épp ellenkezőleg, növelni kellene a felsőoktatási ráfordításokat. „Megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincs kereslet a munkaerőpiacon. Ezzel szemben bármilyen diplomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele” – állítják tényekkel alátámasztva.

Balog Zoltán miniszter a vasárnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy újabb koncepciójuk megalkotásánál számtalan, a korábbi években felhalmozódott statisztika, hatástanulmány, sőt OECD-elemzés is rendelkezésükre áll.

Ehhez képest a rektorok is idéznek OECD-eredményeket: „A magyar felsőoktatásra fordított közkiadás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz. A megtérülés a középfokú oktatással összehasonlítva is igen magas. A magyar felsőoktatás a fejlett országok között egyedülálló abban, hogy a felsőoktatási ráfordítások társadalmi megtérülése magasabb, mint az egyén számára jelentkező haszon. A magyar felsőoktatásba érkező állami támogatás jelentős része visszaáramlik a költségvetésbe” – sorolják a rektorok a tényeket.

Orbán Viktor miniszterelnök kedvéért focis hasonlattal is érvelnek: „A legjobb magyar egyetemek a felsőoktatási ranglistákon a világ egyetemeinek legjobb 3 százalékában vannak (ez olyan, mintha a magyar labdarúgó-válogatott a legjobb 15-ben lenne a FIFA világranglistán)” – áll a közleményben.

A kormány nem hallotta meg a forráskivonás leállítását követelő hangokat, holott a hallgatók követeléseinek egyike a felsőoktatás kivéreztetésének megakadályozása. Úgy tudjuk, a jövő évi költségvetés szerint a Kaposvári Egyetem közel egymilliárd, a Debreceni Egyetem és az ELTE négymilliárd, a Szegedi Tudományegyetem 4,2 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat.

Értesüléseinket Fábián István, az MRK elnökségének tagja, a Debreceni Egyetem rektora megerősítette, hozzátéve: ezek az összegek az intézmények állami támogatásának több mint húsz százalékát teszik ki. Ekkora elvonás mellett értelmezhetetlennek tartja a keretszámok eltörlésének homályos tervét. Az újabb elvonás mögött a korábbi kormánydöntés is felfedezhető, amely alapján csak 10 480 államilag finanszírozott hallgató tanulhatna tovább. A két hete bejelentett, azóta többször felülírt döntés szerint a kieső hallgatók állami támogatását az egyetemek a diákhitelt felvevő hallgatók tandíjából finanszírozták volna.

– Ha ekkora megszorítás mellett mégis visszaállítanák a finanszírozott helyek számát 40 ezerre, akkor ezt nem tudom, miből tudnák az egyetemek kigazdálkodni. A kérdés az, pótolja-e az állam a több diák után a támogatást? Ez azért is kulcsfontosságú, mert az uniós pályázatok során elnyert, a felsőoktatást fejlesztő programokból tilos átcsoportosítani a működésre.

– Ebből a forrásból nem lehet fűteni vagy munkabéreket fizetni, mert a pénzt konkrét feladatokra kapták az egyetemek. Ha nem így tennének az intézmények, akkor a pályázatkezelő elvenné a pénzt, és még büntetést is kiszabna – mondta lapunknak Fábián István, aki szerint a tiltakozás nemcsak a keretszámok, hanem az egyetemek autonómiájának csorbítása ellen is kialakult. Utalva azokra a kormányzati elképzelésekre, hogy a rektorok mellé a gazdasági tárcától egy kancellárt is kineveznek, Fábián azt mondja: hamis azzal érvelni, hogy ilyen poszt külföldön is van. – Ahol van kancellár, ott az egyetem választja, és a rektor beosztottjaként tevékenykedik. Magyarországon a kormány akarja kinevezni, ezzel pedig működésképtelenné válnának az egyetemek. Oktatási-kutatási autonómia nem létezik gazdasági autonómia nélkül – jelentette ki.

Facebook-forradalom

A ma az Akadémia székháza elé meghirdetett „Télirózsás diákforradalomra” a Facebookon csaknem ötezren, az országos oktatási sztrájkra hatszázan jelezték részvételüket. Toplistás Ascher Tamás bejegyzése is, aki hétfő este beengedte az aktivistákat a Színház- és Filmművészeti Egyetem épületébe. Az egyetem rektora egy „rövid, pátoszmentes beszámolóban” foglalta össze az esti történéseket. „A fiatalok tegnap este negyed tíz után érkeztek, éppen mikor befejeződött az előadás az Ódry Színpadon – nagyon nem szerettem volna, ha kitessékelik a nézőket, forradalom ide vagy oda. Gyorsan, szervezetten elfoglalták a nézőteret, kaptak mikrofont. (...) Éjjel fél egy tájban feloszlottak, egy 30-40 fős társaságot kivéve, akik megkérték, hogy hajnalig tanácskozhassanak egy kisebb teremben – az engedélyt megkapták, azzal a feltétellel, hogy kicsit takarítanak, mielőtt hazamennek (...) A fiatalok végig kifogástalanul viselkedtek.” (Ny. M.)

A diákok által kikosarazott Balog Zoltán tájékoztatója
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.