Orbán Viktor csak Orbán Viktorral egyeztetett

Mit is takar a hétfőn megszavazott salátatörvény, amellyel a felsőoktatási törvényt is módosították?

Szüdi János jogász, oktatási szakértő szerint a legsúlyosabb változás, hogy a diákok nem fogják tudni, mi alapján adják majd be a jelentkezési lapjaikat. A módosítások értelmében ugyanis a felvételi tájékoztatóban – amelynek a törvény értelmében már kint kellene lennie a polcokon – nem lesz keretszám, így a fiataloknak nem lesz információjuk arról, hogy valójában hová érdemes jelentkezniük. Ha ez az információ hiányzik, előáll az a helyzet, hogy a felvételi lapok beérkezése után dönti el az állam, mely szakokat támogatja és melyeket nem. Mivel ebben a kérdésben a miniszternek szabad keze van, így bizton számíthatunk rá, hogy a miniszterelnök által nem kedvelt szakokra – így a jogász, közgazdász, kommunikáció, egyes bölcsész szakok – nem lesz igénybe vehető állami ösztöndíj, illetve részösztöndíj.

– A felvételiző számára utólag fog kiderülni, hogy az általa kiválasztott egyetem kiválasztott szakán nem lesz államilag finanszírozott hely. Nem biztos, hogy ez valóban így lesz, de ez is kiolvasható a törvényből – teszi hozzá.

„A képzésre a felvétel teljesítéséhez szükséges minimális felvételi követelményt (vagyis pontszámot) a kormány rendelete, az adott szak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelménypontszámot a miniszter határozata állapítja meg” – fogalmaz a törvény, vagyis ez utóbbit nem a keretszám határozza majd meg, hanem ki lehet majd kalkulálni az érettségi által hozott pontokból és a jelentkezések megoszlásából. Ezt már Polónyi István magyarázza a Népszabadságnak.

Az oktatáskutató szerint a jogszabály abszolút állami kézi vezérlést tesz lehetővé, az egyetemeket teljesen kihagyják a felvételi eljárásból. Felhívja a figyelmet, hogy a jogszabály szövege bizonytalan, s hiányzik mögüle a költségvetési keret. Polónyi elmondja: eddig az egyetemek határozták meg a pontszámot, a felvett diákok számát a keretszám korlátozta. Ha viszont a miniszter határozza meg a pontszámot, akkor azt az egyetemeknek el kell fogadniuk, tehát muszáj felvenniük azokat, akik az adott pontszámot elérik.

Úgy tudjuk, a költségvetési keret változatlan: a több mint 30 milliárdos elvonást továbbra is el kell szenvedniük az egyetemeknek. Könnyen előállhat tehát az a helyzet, hogy a ponthatárokkal irányítva bár, de végső soron kevesebben kezdik majd meg államilag finanszírozott szakokon a tanulmányaikat, mint tavaly. Aki nem jut be a pontjaival, de eléri a minimumkövetelményeket, vagy bejut, de esetleg nem hajlandó a röghözkötési szerződést aláírni, az fizethet tandíjat vagy felveheti a diákhitelt. Bár Balog Zoltán a parlamentben azt mondta, nem lesz részösztöndíj, de a jogszabály szövegéből világosan kiderül: mégis lesz, legfeljebb majd nem ez lesz a neve.

Az orbáni válasz egyelőre tehát semmilyen módon nem reagál a hallgatók követeléseire. A HaHa aktivistája bírálja, hogy a parlament úgy szavazott a felsőoktatást érintő kérdésekről, hogy azt sem várta meg, Balog Zoltán leüljön a hallgatókkal egyeztetni.

– Egyelőre „Orbán Viktor csak Orbán Viktorral” egyeztetett – így Kóbor Andrea. Hozzáteszi: a jogszabálymódosítás első olvasatban rosszabb a hallgatókra nézve, mint a korábbi verzió, mert a felvételizők még kiszámíthatatlanabb helyzetbe kerülnek. Az Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórum tegnap este a rektorok, a HÖOK, a HaHa és a pedagógus-szakszervezetek részvételével közös álláspontot alakított ki: ragaszkodnak eddigi követeléseikhez, a röghöz kötés kérdésében is. Úgy látják, krízis van a köz- és a felsőoktatásban, ezért véleményüket a jövőben a korábbiaknál határozottabban képviselik.

LMP-akció tegnap a parlamentben
LMP-akció tegnap a parlamentben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.