Az ET továbbra is napirenden tartja a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos szakmai és politikai aggályokat. Nyáron a parlament az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatára reagálva ugyan több ponton módosította a médiatörvényt, de nem vette figyelembe az ET állásfoglalását. A tanács két legfontosabb kifogása és javaslata az volt, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, módosításához, illetve változtassák meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét.

Holtgen brüsszeli tudósítónknak azt mondta: – Azt várjuk, hogy a párbeszéd során ez a kérdés is megoldódik – hozzátéve, hogy a gyakorlat, miszerint a miniszterelnök egyedül tesz javaslatot az elnök személyére, nem felel meg az európai sztenderdeknek. A főtitkár és a miniszter megegyezett, hogy folytatja a dialógust.

Információink szerint az ET illetékeseinek álláspontja: a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét úgy kellene megváltoztatni, hogy a kiválasztásnál a szakértelemre és a függetlenségre helyeződjön a hangsúly: a kinevezési folyamatban ne kizárólag politikusok mondják ki a döntő szót, hanem abba vonjanak be szakmai szervezeteket, testületeket is.

Navracsics hivatala megkeresésünkre annyit reagált, hogy a „miniszterelnök-helyettes szívélyes személyes kapcsolatot ápol Thorbjorn Jaglanddal, akivel ittjárta apropóján egy informális kávézás erejéig találkozott. A nem hivatalos és nem sajtónyilvános négyszemközti találkozón természetesen az unió és Magyarország közötti aktuális ügyekről, aktuálpolitikai témákról is szó esett”. Úgy tudjuk, hogy a tárgyalás után Orbán Viktor is tájékoztatást kapott az ET fenntartott aggályairól és kéréseiről.

Közben az ET monitoringbizottságában folyik a munka a Magyarországról szóló jelentésen. Korábban úgy volt, november végére, december elejére készülhet el a jelentés, amelynek alapján az ET parlamenti közgyűlésének plenáris ülése januárban dönthet arról, hogy példátlan módon megfigyelés alá helyezné az országot. A készítők azonban meg akarják várni, hogy az alkotmányhoz kapcsolt átmeneti rendelkezések esetében hogyan dönt az Alkotmánybíróság. A monitoringeljárás elindulása azt jelentené, hogy Magyarországról az erre hivatott európai szervezet kimondaná, hogy megsérti a jogállamiságot és az alapjogokat. Ezeknek az alapnormáknak a sérthetetlenségét az EU-s szerződés hetes cikkelye szavatolja. A monitoringeljárással így muníciót kaphat az a lehetőség, amely szerint az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament kezdeményezhetné a hetes cikkely életbe léptetését, amely akár az uniós szavazati jog megvonásával is járhat.