Hogyan űzzük el a fiatalokat?
Ebben még nincs semmi rendkívüli, ám az elbocsátások vélelmezett háttere annál érdekesebb. Elbocsátásuk előtt egy héttel az egyik dolgozót – a 26 éves Nagy Gergőt – telefonon megkereste Czövek Éva, az intézet nyíregyházi igazgatója, és számon kérte rajta, hogy őt előzőleg nem tájékoztatta Hopka András foglalkoztatásáról. Ehhez tudni kell, hogy a szóban forgó tanár korábban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécse szocialista polgármestere volt, 2010-ben pedig a térség fideszes parlamenti képviselőjének, Tilki Attilának az ellenfeleként MSZP-színekben indult a parlamenti választáson.
Nagy Gergő szerint az igazgatónő a telefonban Hopka András politikai előéletéről beszélt, s azt mondta, hogy a foglalkoztatása – idézem – „problémás lehet”. S micsoda véletlen, egy héttel később már mind a négyen az utcán voltak: az említett Nagy Gergőn és Hopka Andráson kívül elvesztette a munkáját a 24 éves Ács Gergő és a 25 éves Bíró Barna is.
Az országos hatáskörű Türr István Képző és Kutató Intézet európai uniós és hazai finanszírozású projektjeivel az álláskeresőket, az alacsony végzettségűeket, a megváltozott munkaképességűeket segíti a felzárkózásban, s mintegy 1500 akkreditált képzésével, valamint csaknem háromezer külsős szakemberrel évente több mint ötvenezer embernek nyújt képzési szolgáltatást.
A Szamossályiban élő Ács Gergő, Bíró Barna és Nagy Gergő idén szeptemberben került az intézet nyíregyházi igazgatóságához instruktorként. Lényegében oktatásszervezői feladatokat láttak el, mindegyiküknek megvolt a maga földrajzi területe, ahol – például a Start program keretében – képzéseket szerveztek, s az ő feladatuk volt az oktatók kiválasztása is. Hármuk közül Nagy Gergő és Bíró Barna területén – Tiszacsécsén – oktatott agrárismereteket az említett Hopka András, aki a végzettsége szerint mezőgazdasági gépészmérnök. Vele kapcsolatban Bíró Barna azt mondta: tudott a politikusi múltjáról, de ez nem játszott szerepet a megbízásában, nála alkalmasabb oktatót ugyanis nem találtak abban a kistérségben.
Hopka a csoportjában 22 főt oktatott szeptember elejétől, munkáját nem érte kifogás, sőt az előadásait látogató úgynevezett „mentorok” pozitív bírálatot adtak le róla. Hopka András családi okok miatt tavaly mondott le polgármesteri tisztéről, jelenleg állást keres. Czövek Éva igazgató október 24-i telefonhívásáról Nagy Gergő azt mondta: nem értette, hogy az intézet vezetője miért forszírozza Hopka András politikai múltját és a Tilki Attila elleni 2010-es indulást. Elmondta az igazgatónőnek, hogy az oktató kiválóan ellátja a munkáját, s szerinte ennek semmi köze egykori politikai tevékenységéhez.
Nagy Gergő hozzátette: később a másik két fiúval megbeszélték a hívást, s viccelődve meg is jegyezték, hogy Hopka és Tilki ellentéte miatt még a végén őt rúgják ki. Mégis váratlanul érte a fiatalembereket, hogy október 31-én berendelték őket az intézet nyíregyházi igazgatóságára, s közölték velük, hogy a munkaviszonyuknak vége. Indoklást – mivel próbaidősök voltak – nem kaptak. Hozzátették azt is: mivel Hopka helyett nem találtak más oktatót, jelenleg Nyíregyházáról jár Tiszacsécsére egy tanár képzést tartani – ami sokkal többe kerül, mintha helyi tanár dolgozna a programban.
Beszéltem Hopka Andrással is, aki először nyilatkozott ugyan, ám később arra kért, hogy véleményét inkább ne közöljük. Czövek Évának két kérdést tettem fel: miért mondta Nagy Gergőnek, hogy Hopka András részvétele az oktatásban problémás, továbbá anyagilag miért éri meg az intézetnek, hogy Hopka kirúgása után az adófizetők pénzéből Nyíregyházáról jár oktató az érintett térségbe. Az igazgatónő teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a kérdéseimet, s azt válaszolta, hogy a fiatalok tevékenységét „három hónapra, illetve három hónapos próbaidő kikötésével megkötött szerződés keretében” tervezték, de „november 1-jétől a feladatok szakmai tartalmának megváltozása kapcsán változások álltak be”.
Hozzátette, hogy az általam fölvázolt összefüggésekről „tudomásom nincs, így az döntésemet nem befolyásolhatta”. Mint fogalmazott, három hónapos helyett egy-két hónapos foglalkoztatás történt, ennek ellenére sajnálja, ha „mindez az érintettek számára más következtetések levonását eredményezte”. Újra föltettem ugyanazokat a kérdéseket Czövek Évának, mire azt válaszolta: „A jogviszonyok megszüntetése következtében éppen takarékossági szempontok érvényesültek, vagyis az adófizetők pénzének gondos és takarékos felhasználása.” Hozzáfűzte: az érintettek további foglalkoztatására – feladataik és kapacitásuk függvényében – sor kerülhet.
Az említett telefonbeszélgetést így magyarázta: „Egyes telefonbeszélgetések kiragadott részleteit és azok érintettek általi értelmezését nem tudom és nem is kívánom kommentálni, azonban a fent részletezett okok alapján feltételezhető, hogy »az oktatásban való további részvétel problémája« legfeljebb a fent kifejtettekre utalhatott.” Nem sikerült tartalmasabbra a Tilki Attilával folytatott levélváltásom sem, amelynek summázata az, hogy a képviselő tudott Hopka András részvételéről az oktatásban, de nem tett lépéseket az eltávolítására, azt pedig nem tudja mivel magyarázni, hogy az ügy szereplői lényegében őrá hivatkoznak.
Amikor arra kértem az elbocsátott fiúkat, hogy kommentálják a történteket, Nagy Gergő „érthetetlennek”, Ács Gergő pedig „felháborítónak” minősítette az ügyet. Bíró Barna viszont azt mondta: olyan nagyot csalódott, hogy azt fontolgatja, elhagyja Magyarországot. Inkább kitelepül Angliába, semmint még egyszer megtörténhessen vele ilyesmi.
