Magáncéghez került az állami kutatássorozat
Az ifjúságkutatás-sorozat ötlete 1999-ben indult, a Századvégből. Mivel nem volt elég adat a 15–29 éves korosztályról, a szakemberek kidolgozták egy nagy mintás, nyolcezer fős kutatás ötletét, amelyben az iskolázottságon és az egészségi állapoton át az anyagi helyzetig, valamint a pártpreferenciákig bezárólag, tehát szinte mindenre rákérdeznek. 2000-ben indult az első adatfelvétel, majd a kormányváltás után is folytatódott a felméréssorozat, elkészült az Ifjúság 2004 és az Ifjúság 2008 is.
– A kutatások sokszor olyan eredményeket hoztak, amelyek nem vetettek jó fényt az akkori kormányokra. Kiderült belőlük például, hogy a fiatalok egy része egyre szélsőségesebbé válik, növekszik körükben a szélsőjobb népszerűsége, egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek a családok és így tovább. A kutatás léte mégsem kérdőjeleződött meg soha – emlékszik az egyik, a kutatássorozatban a kezdetektől részt vevő szakember. Jobb- és baloldalról is többször jelezték a kutatóknak, hogy várják az eredményeket, amelyeket a pártok ifjúságpolitikai programjaik megalkotásakor is felhasználtak.
Egy másik szakember, aki szintén név nélkül szeretett volna nyilatkozni, úgy emlékezett, hogy a 12 év alatt többször előfordult, hogy „a politikusok összehúzták a szemöldöküket az eredmények láttán”, de a forrást (30-40 millió forint felmérésenként) mindig biztosították a kutatásra.
– Politikai oldaltól független érdek volt, hogy legyen megbízható adatsor – hangsúlyozta. A felméréseket a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, majd annak jogutódjai, a Mobilitás, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (ma Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet) jegyezte, de részt vettek benne az MTA Politikatudományi és Szociológiai Intézetének munkatársai is. Olyan szakemberek dolgoztak benne az évek során, mint Laki László, Gazsó Ferenc vagy az azóta elhunyt Nemeskéri István és Gábor Kálmán. – Pártállástól függetlenül, azt hiszem, hogy a szakma legjobbjai, évek, évtizedek óta a területtel foglalkozó kutatók dolgoztak benne – teszik hozzá.
Éppen ezért érte váratlanul őket, amikor év elején kiderült, hogy a soron következő Ifjúság 2012-t már a Nézőpont Intézet által alapított Kutatópont Kft. készíti. – A kutatást jelenleg vezetők még nem készítettek ilyen témájú nagy mintás kutatást, ezért nincs is tapasztalatuk ezen a területen. Ráadásul számottevő, a szakmai közvélemény által elfogadott ifjúságkutató szakemberek sincsenek közöttük – sorolja ezzel kapcsolatos kifogásait az egyik kutató. Aggodalmait erősíti, hogy látta az egyik kérdőívtervezetet, amelyben szerinte az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a családdal, családalapítással kapcsolatos kérdések, míg más, a fiatalok életmódjára jobban fókuszáló témák kikerültek.
– Bekerültek olyan kérdések, amelyek kevésbé tükrözik a fiatalok érdeklődését, olyan, a családalapításra vonatkozó felvetések, amelyek például a 15 évesek számára megválaszolhatatlanok – állítja. Hiányzott viszont az általa látott verzióból az internethasználatra, a jövedelmi helyzetre vonatkozó kérdéssor, továbbá az is, hogy a fizetőssé váló felsőoktatásra hogyan reagálnak a fiatalok. Egyrészt attól tart, hogy a szakszerűtlen folytatás miatt a kutatás eredményei nem lesznek összehasonlíthatóak az eddigiekkel, másrészt pedig attól, hogy nem minden eredmény kerül majd nyilvánosságra. Volt munkatársa szerint egy magáncég olyan adatokat és csak azokat hozza nyilvánosságra, amit csak akar. Ha nincs benne állami pénz, semmi sem kötelezi a transzparens adatközlésre.
– A Magyar Ifjúság Kutatás 2012-t a Kutatópont Kft. végzi. A korábbi kutatásokat az állami apparátuson belül végezték, állami forrásból. Most először fordul elő, hogy külső cég készíti a felmérést, aminek egyebek mellett az az oka, hogy a kutatás most először nem államilag finanszírozott – közölte megkeresésünkre Zotter Judit, a Kutatópont Kft. igazgatója. Hozzátette, hogy a szükséges pénzt vállalati szponzorációkból teremtették elő, ezért is csúszott a kutatás az eredeti tervekhez képest. A teljes állami forrás, amit az előkészítésre kaptak, csak mintegy 530 ezer forint volt. Várhatóan év végére lesznek adataik.
Zotter Judit azt is elmondta, hogy a kutatás jelenlegi szakaszában valóban nem vesznek még részt olyan szakemberek, akik a korábbi hullámokban dolgoztak, de mindenképpen szeretnék őket bevonni a következő szakaszban, amikor az adatok feldolgozása zajlik. Ami pedig a szakmai kifogásokat illeti, kiemelte, hogy a kutatás szakmai vezetője Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje, az Új Ifjúsági Szemle társfőszerkesztője. – A kutatásvezető közel félszáz hazai és nemzetközi tudományos publikáció és közel ugyanennyi önálló cikk szerzője vagy társszerzője – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy kutatóintézetükben több nagy mintás kvantitatív kutatás is zajlott, zajlik. A legnagyobb tízezer fős volt, tehát a lekérdezettek számát tekintve ez kisebb kutatás lesz. – A kutatói team szakemberei hazai és nemzetközi, hosszú távú, nagy mintás kutatási programokban is részt vesznek, komoly tapasztalatuk van az ifjúság- és a társadalomkutatás terén – állítja az igazgató.
A kérdésekről szólva kiemelte: építenek a korábbi kérdőívekre annak érdekében, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek. Ez a konkrét kérdéstípusokra, a kérdések feltételére és a tematikára is igaz. – A négyévenkénti ifjúságkutatások kérdőív-tematikája kissé minden hullámban változott, és változik most is, aminek oka, hogy a társadalom és az ifjúság is változik. A korábbi hullámok kérdőívei sem voltak azonosak, de természetesen a trendkérdések megmaradtak – tette hozzá.
