Az indoklás szerint a bejegyzés azért nem támadható meg, mert azt egy korábbi oltalom alá helyezés nyomán automatikusan jegyezték be. A tokaji borvidéknek egy része Szlovákiában, egy része Magyarországon található. A bizottság Szlovákia kérésére a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékébe felvette a Vinohradnícka oblast’ Tokaj eredetmegjelölést, ami ennek alapján bekerült az elektronikus nyilvántartásba. A magyar érvelés szerint a bizottság hibát követett el, mert egy korábbi szlovákiai szabályozás alapján vette fel a nevet, miközben a jegyzékbe vételkor a Tokajská vinohradnícka oblast megnevezés volt érvényes a helyi jogszabályok szerint.

A két ország között már igen régóta vita van a névhasználatról. Ez ügyben 2004-ben majdnem sikerült megegyeznie a két országnak, ám akkor a szlovákok nem teljesítették ígéretüket, így nem született megegyezés. A Tokaji nevet egyebek közt csak akkor használhatták volna északi szomszédunknál, ha pontosan kijelölik azt a területet, ahol ilyen néven kívánnak bort előállítani. Ez a magyar vélemény szerint 565,2 hektáros termőterületet jelentett volna. Emellett harmonizálniuk kellett volna a tokaji borra vonatkozó előírásaikat a magyar bortörvénnyel, illetve különféle más jogszabályokkal. Továbbá a tokaji bor egységes minőségét egy közös testület ellenőrizte volna. Ezzel egy határon átnyúló borvidék jöhetett volna létre.

Nem így lett.

Pedig a külföldi Tokaji névhasználati ügyek – a szlovák bor kivételével – már mindenütt megnyugtatóan rendeződtek. Az előző kormányok agrártárcái sikeresen megállapodtak Ausztráliával, az Amerikai Egyesült Államokkal, Olaszországgal és Szlovéniával, Franciaországgal, Ukrajnával is.

A luxembourgi Európai Bíróság ítélete ellen két hónapon belül lehet fellebbezni. Bár erről nincsenek információk, nem kétséges, hogy a magyar kormány él majd ezzel a jogával.

– Végtelenül bosszant és vérlázítónak tartom, hogy a luxemburgi bíróság nem tiltotta el a Tokaj név használatától a szlovák felet. Kíváncsi lennék, hogy hasonló esetben egy francia borvidéknél is ugyanilyen megengedők lettek volna-e, az ugyanis teljesen abszurd, hogy két ország szomszédos borvidéke ugyanazt a nevet viselje – nyilatkozta tegnap miskolci tudósítónknak Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Szavai szerint az ügyben egy meccs még hátravan, arról ugyanis az EU illetékes bizottsága dönt majd, hogy a borpalackokon szerepelhet-e a Tokaj név.

Ki lesz az év borásza?

A tavalyi Év bortermelője cím birtokosa, Vida Péter szekszárdi borász idén nem került be a címre esélyesek közé, négyen azonban tavaly is versenyben voltak a címért. A jelölteket borászok, étteremvezetők, sommelier-k, séfek és borkedvelők javasolták. A díjat december hetedikén osztják ki, de azt máris tudni, hogy egyre népszerűbb a fehérbor, a fiatal borászok szakmai elismertsége és piaci sikere is meredeken nő, s mint „az újonc jelölt” személye, Borbély Tamás is mutatja, a közönség és a szakma szemében is felértékelődik a Balaton-felvidék. Idén a jelöltek között van Áts Károly tősgyökeres tokaj-hegyaljai, a Royal Tokaji főborásza. Szekszárdról Dúzsi Tamás és Heimann Zoltán verseng a címért, míg Gálné Dignisz Éva a kunsági szőlőkből készít minőségi újdonságokat. Villányi borászt ezúttal nem választott a nyerésre esélyes ötösbe a Magyar Bor Akadémia. (V. G. G.)

Milyen címke kerül rájuk?