A magyarok tavaly 2900 milliárdot költöttek az egészségükre
Az indoklás szerint minderre azért van szükség, mert a kormány „a jövőben lehetőséget kíván nyújtani a magasabb kockázattal együtt járó krónikus betegségek biztonságosabb finanszírozásának megteremtésére”. A javaslat illeszkedik azon intézkedések sorába, amelyekkel a kormányzat az öngondoskodás felé tereli a lakosságot.
Tavaly novemberben egyetlen szó beírásával módosította a parlament a személyi jövedelemadóról szóló törvény mellékletét. Az aprócska változással 2012-től a munkáltató adó- és járulékmentesen fizethet az alkalmazottjának betegbiztosítást. Jövőre ez a szabály is változik, mert az adómentesség már csak a minimálbér 30 százalékára marad meg. A kedvezmény azonban továbbra is csak a vállalatoké, a magánszemélyek az egészségpénztári tagsággal juthatnának adókedvezményhez, ha magánbiztosítással is gondoskodni szeretnének egészségügyi ellátásukról.
Péteri János biztosítási szakértő szerint a változásnak, ha azt elfogadja a parlament, kedvező hatása lehet, hogy a most zsebből egészségügyre költött forintok egy részét az egészségpénztárak közvetítésével költheti el a lakosság. A szakember szerint elég nagy baj, hogy a magánfinanszírozás zsebből megy. A GFK Egészségmonitor vizsgálata szerint a magyar állampolgárok tavaly 2900 milliárd forintot költöttek egészségügyi célokra. Ez az összeg egyetlen év alatt 700 milliárd forinttal nőtt. Más szakemberek szerint a módosítással megnyílhat „egy kiskapu” az üzleti biztosítóknak, hogy akár finanszírozóként belépjenek az állami szolgáltatások működtetésébe. Mindezt a társadalmi folyamatok is kikényszeríthetik.
Kincses Gyula szakértő az OTP és a Portfolio.hu Öngondoskodás az egészség jegyében című konferenciáján arról beszélt, hogy valószínűleg le kell számolni azzal az illúzióval, amely szerint az egészségügyben „a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”.
Miután nem születtek meg azok a gyerekek, akiknek az utódai közteherviselővé válhatnának, s így az öregedő népesség egészségügyi költségeit, nyugdíját előteremtenék, mindenkinek magának kell azt megfinanszíroznia. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az emberek mielőbb elkezdenek előtakarékoskodni. Mint mondta: az állam hosszabb távon képtelen gondoskodni saját polgárairól, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer működtetéséhez szükséges egyre nagyobb összegeket nem képes előteremteni a gazdaság. Ezért a jóléti rendszereket szinte valamennyi országban felül kell vizsgálni, így Magyarországon is.
Sinkó Eszter közgazdász sorolta az arra utaló jeleket, hogy ez a folyamat már el is kezdődött. A munkáltatói társadalombiztosítási járulékot a döntéshozók átalakították szociális hozzájárulási adóvá. A szakember szerint ez azt is jelenti, hogy a befizetett közteherért cserébe nincs egészség- vagy nyugdíjszolgáltatási kötelezettsége az államnak. Azaz a jogosultság elvész, bármikor ki lehet üresíteni a szolgáltatásokat. Az új alkotmányban már nincs is benne, hogy Magyarországon társadalombiztosítási alapú szolidáris egészségügyi finanszírozás működjék.
Hegymegi Anita, az Uniqua Biztosító területvezetőjének előadásából viszont az derült ki, mindez nem elég, hogy a magánbiztosítók nagyobb szerepet vállalhassanak a közszolgáltatások finanszírozásából. Az előnyök ellenére Magyarországon nem nagyon ismert és kedvelt megtakarítási formák az egészségi célra szolgáló konstrukciók. Furcsa módon a szomszédos Ausztriában az egészségügy finanszírozásában jóval kisebb szerepe van a magántőkének (23,8 százalék), mint nálunk (35 százalék), s miközben nyugati szomszédunknál a lakosság egyharmadának van kiegészítő egészségbiztosítása, Magyarországon alig tízszázalékos ez az arány.
A szakember szerint az üzleti biztosítók nem helyettesíthetik az egészségügyi közszolgáltatásokat, viszont kiegészíthetik. Ausztriában ilyen kiegészítő biztosításra van szükség a szabad orvos- és intézményválasztáshoz. Az egészségügyi intézmények bevételeinek tíz százalékát a magánbiztosítóktól kapják. Az összeg kilencven százalékát visszaosztják azoknak egészségügyi dolgozóknak, akik részt vettek a magánbiztosítók ügyfeleinek ellátásában.
