Az ellenőrök arra szeretnének választ kapni, hogy a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és a hatályos belső rendelkezések megtartásával végzik-e, a BKK működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredmény elérésére, illetve a társaság tervezési, szervezési és ösztönzési rendszere jól szolgálja-e a hatékonyságot. Többen furcsállják a vizsgálatot, hiszen szakmai szempontból kevés értelme van célszerűségi vizsgálatot indítani egy érdemben alig egy éve működő cégnél, amely ráadásul csak idén áprilisban kötött szolgáltatási szerződést a fővárossal, illetve a BKV-val.

A vizsgálatról a múlt héten értesítették Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. A városházán terjengő szóbeszéd szerint nemcsak őt érte meglepetésként az új átfogó vizsgálat elrendelése, hanem a BKK felügyeletével megbízott – immáron háromfős – főpolgármester-helyettesi csapatot is. Az utasítást állítólag Tarlós István főpolgármester adta ki. Egyesek azt is tudni vélik, hogy az ellenőrzés valódi célja nem más, mint hogy végre fogást találjanak Vitézy Dávidon, akinek elmozdítására már a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezérigazgatójának és igazgatósági elnökének lemondása után tett egy kísérletet Tarlós István főpolgármester.

A fővárosi Fidesz-frakció azonban kiállt az ifjú cégvezető, illetve a heves vitát kiváltó busztender mellett. A főpolgármesternek pedig csak ügyetlen magyarázkodásra futotta: „van még mit tanulnia a cégvezetés dolgában”. A sikertelen nyílt támadás után a két érintett távollétében – Vitézy Berlinben, Tarlós Kazahsztánban tárgyalt – valaki kiszivárogtatta a BKK-nál végzett nyári belső ellenőrzést összegző jelentést.

A 76 oldalas jelentés második felében több észrevétel is olvasható a cég hiányzó belső szabályzatairól, részben indokolatlan feladatellátásra kötött ügyvédi megbízási szerződésekről, egy magánhitelkártyára elfogyasztott vacsoráról, amelyet később mégis kifizetett a cég, valamint a BKK számlájára való tankolások és kocsijavíttatások elszámolási fegyelméről. A főjegyző, aki egyébként Óbudán is Tarlóssal dolgozott, kétszer is kiegészítő ellenőrzést rendelt el.

Andó Sándor (MSZP), a főváros pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke akkor lapunknak azt mondta, hogy a feltárt szabálytalanságok elsősorban szabályozási hiányosságok, amelyek egy frissen alakuló, hirtelen nagyra növő cégnél igen gyakoriak. A főváros belső ellenőrzési osztálya ezt követően bejelentkezett a BKV-hoz, most pedig visszatért a BKK-hoz. Tarlós később kijelentette, hogy roppant tehetségesnek tartja Vitézyt, de szerinte a gazdálkodáshoz nem ért.

Majd valaki ismét kiadta Tarlós Vitézynek írt kemény hangvételű levelét, amelyben arra szólítja fel a BKK vezérigazgatóját, hogy „kerülje a jövőben, hogy a kibúvókeresés folyamatában úgy fordul egy másik helyettesemhez (György Istvánhoz –a szerk.) támogatásért, hogy azt közben elhallgatja előlem”. A háború folytatását jelezte, hogy a csepeli kerékpárút átadásakor kezet sem fogott a főváros közlekedésszervezési cégének igazgatójával. A Vitézy-ügy időközben túllépett önmagán. A BKK vezetőjének elmozdítása szimbolikus értelmet nyert. Az eddig Tarlóstól mindent lenyelő Fidesz-frakció megelégelte az önkényes hatalomgyakorlást, az érdemi egyeztetések és tárgyalások hiányát.

Németh Zoltán frakcióvezető a fővárosi Fidesz-frakció Tarlós István főpolgármesterrel való munkakapcsolatának az áttekintését javasolta a kormánypárt budapesti választmányának legutóbbi ülésén. Ebbe a hírek szerint a ciklus elején a főpolgármesternek nagyvonalúan átadott hatás- és jogkörök egy részének visszavétele is beletartozna. Csakhogy a közgyűlési szavazattöbbséget igénylő változtatásokhoz meg kellene nyerniük valamely ellenzéki frakciót, ám azok egyelőre ódzkodnak beszállni a belháborúba.