Levegőnek nézték a Fidesz-frakciót
Péntek este benyújtotta az Országgyűlésnek az iskolák államosításáról szóló jogszabálytervezetet a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság. Ennek alapján kellene két hónap múlva, január elsejétől átvennie az államnak a jelenleg önkormányzati intézményeket.
Értesüléseink szerint a Fidesz-frakcióban ülő polgármesterek elemi erővel háborodtak föl az eljáráson: a frakció önkormányzati kabinetje többször kért egyeztetési lehetőséget a készülő törvényről, de mindig „lepattintották”. Végül a tervezet, mindenféle egyeztetés nélkül, szerdán került volna kormány elé, de azt nem tárgyalták. Úgy tudjuk, a képviselők és az államtitkárság abban maradtak, csütörtökön áttárgyalják a tervezetet, amelyhez szombatig javaslatokat lehet benyújtani. E határidő is rövidke, de a képviselők komolyan vették, közülük többen csak az egyeztetés miatt utaztak Budapestre vidékről.
A frakció érintett képviselőit aztán hideg zuhanyként érte, amikor szombaton azt az értesítést kapták, hogy már ne nyújtsanak be semmilyen javaslatot, mert az államtitkárság pénteken benyújtotta a tervezetet. Sokan úgy érzik, az államtitkár – a köznevelési törvényhez hasonlóan – ismét megkerülte az egyeztetést, s nagy a felháborodás azért is, mert az egy nappal korábban tartott megbeszélésen az államosítással kapcsolatban megfogalmazott problémákat a tárca jogosnak ítélte.
„Tíz hónapig kotlott az államtitkárság a javaslaton, nem vonta be az előkészítésbe az érintetteket, elhárította az egyeztetést. Javaslatokra nincs lehetőség, már csak módosítókat lehet benyújtani” – mondja egyik forrásunk. Úgy tudjuk, ma döntenek a törvény sürgősséggel való tárgyalásáról, kedden pedig a tervek szerint „lezavarják” az általános vitát. Módosítót csak a vita lezárásáig lehet beadni, azaz a képviselőknek mindössze egy-másfél napjuk lesz egy ekkora volumenű jogszabály megtárgyalására. Pedig vitás kérdésekből sok van, és igen súlyosak.
A karácsonyi ünnepek miatt kevesebb mint két hónap – körülbelül hat hét – múlva államosítanak több ezer közoktatási intézményt. Ez 120 ezer pedagógust, számos önkormányzatot, 1,2 millió diákot és kétmillió szülőt érint. Aggodalomra ad okot, hogy még nem álltak fel a tankerületek, vezetőik formálisan nincsenek kinevezve, miközben nekik kellene menedzselniük az államosítás folyamatát. Kérdéses, hogy a leendő vezetőknek mekkora a közigazgatási tapasztalatuk. Ez kulcskérdés, ugyanis a rendszerváltás óta konszenzusosan felállított rendszert kell feldúlniuk, vagyis óriási közigazgatási átalakítást kell menedzselniük.
Komoly vita van abból, hogy az államosítás miatt a tankerületekben, járásokban legalább kétszer annyi emberre lesz szükség az oktatásban, és háromszor-ötször több adminisztrációs feladatot kell majd ellátni, mint ha az önkormányzatoknál maradt volna az iskolák fenntartása. Kérdés tehát, hogy így mitől lesz hatékonyabb az új rendszer? A személyi feltételek hiányán túl súlyos probléma – és tízmilliárdok múlhatnak az esetleges rossz döntéseken –, hogy mi lesz azokkal az önkormányzatokkal, amelyek uniós finanszírozású oktatási programokat bonyolítanak. Ki lesz a programgazda a jövőben?
Egyes polgármesterek szerint az önkormányzati vagyonnal összefüggő kérdéseket sem tisztázza megnyugtatóan jogszabály. Mivel a települések még nem látják a költségvetésüket, nem tudják, mekkora részt kell vállalniuk az iskola működtetéséből, félve a likviditási gondoktól, visszaadhatják az iskoláikat. Úgy tudjuk, a kormánypárti frakcióban sokan rosszul tűrik, hogy az államtitkár már nem először teremt kész helyzetet, miközben felső szintű politikai döntésekre, jobbára a miniszterelnökre hivatkozik. Kérdésünkre az egyik érintett polgármester így kommentálta a helyzetet: „végül is nincs vész, ’56-ban 12 nap alatt átszervezték az országot”.