A miniszterelnök arra is utasítást adott Matolcsy Györgynek és Balog Zoltán humánminiszternek, hogy „a 2013. és 2014. évi központi költségvetés tervezése során gondoskodjanak a Piarista Rend Magyar Tartománya »hitelfelvételének a kiváltásához és a beruházás befejezéséhez szükséges évenkénti 1,2 milliárd forint összegű támogatás Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben történő biztosításáról«”.

Ugyanezekben a napokban a miniszterelnök jobbkeze, Matolcsy György költségvetési zárolást hirdetett, amelynek a fő vesztese – mint azt lapunkban megírtuk – az egészségügy lehet, ahonnan 3,3 milliárdot terveznek kivonni. Néhány hete pedig az borzolta a kedélyeket, hogy a kormány – éppen a költségvetés helyzetére hivatkozva – elhalasztja a pedagógus-életpályamodell bevezetését, ami praktikusan fizetéscsökkenést jelent a pedagógusoknak.

Ugyanis, ahogyan erre a Pedagógusok Szakszervezete csütörtöki közleményében rámutat, a legfrissebb közlönyben olvasható egy kormányhatározat, amely szerint jövő szeptembertől – ha a gazdasági helyzet nem javul – emelkedni fognak a munkaterhek, de ehhez nem kapcsolódik bérfejlesztés. A megszorítások és zárolások közepette a Demokratikus Koalíció (DK) nyílt levélben fordult Papp Attilához. A szegedi Piarista Gimnázium igazgatójától azt tudakolja a párt, „milyen módon sikerült elérniük a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy ilyen összegű támogatáshoz jussanak?”

Emellett a DK azt is kérdezi, részt vesznek-e a piaristák a felnőttoktatásban, vasárnapi iskolák létrehozásában, ahol keresztény erkölcsre tanítják majd a felnőtteket. Végül rákérdeznek, „milyen módon járul hozzá a Piarista Rend iskolahálózata a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásához, az oktatási integráció hatékony megvalósulásához?”

Erre a Népszabadság is kíváncsi volt, és a piaristák tartományfőnökségéhez fordultunk. Megtudtuk: a piaristák jelenleg óvodát, általános és középiskolákat, szakiskolát, gimnáziumokat, kollégiumokat és főiskolát működtetnek, intézményeikben évente több mint 3500 diák tanul.

„Kiemelt hangsúlyt helyezünk a nagycsaládos, nehéz sorsú, hátrányos vagy kiemelten hátrányos helyzetű diákokkal való foglalkozásra” – fogalmaznak, hozzátéve, ezért alapították többek között a gödi Piarista Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumot, ahol „személyes törődéssel” segítik a „hátrányos helyzetű fiatalok szakmához, érettségihez való eljutását, életre való nevelését”. „Összességében országosan az intézményeinkben (legtöbb tanulónk gimnáziumi tanuló) (…) több mint 700 hátrányos, illetve kiemelten hátrányos helyzetű gyermek tanul évente” – olvasható a Népszabadságnak küldött válaszban.

Az, hogy a miniszterelnök szívének kedves a piarista rend, már 2011-ben is kiderült: „kulturális és morális értelemben az európai ember nem tud kibújni keresztény bőréből” – mondta épp a budapesti Piarista Gimnázium tanévnyitóján. A Fidesz hatalomra jutása után első intézkedéseinek egyikeként törvénymódosítással könnyítette meg az önkormányzatoknak, hogy egyházaknak adják át iskoláikat. (Korábban az átadás után még öt évig anyagilag is felelősséggel tartozott a település az átadott iskolája után, 2010 nyarától azonban azonnal megszabadul az iskolafenntartási költségektől.)

Ekkortól az egyházak egyre nagyobb számban kezdtek közoktatási intézményeket működtetni. Számtalan szervezet – köztük elsőként a Pedagógusok Szakszervezete – az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint a törvény elfogadásával sérül a szülők és a gyerekek világnézetileg semleges oktatáshoz való joga. Sokat elárul: sem az átalakítás előtt, sem utána nem válaszolt erre az alkotmányossági panaszra az Alkotmánybíróság.

Azóta ráadásul e folyamat felerősödött. Már nemcsak „anyagilag” éri meg az önkormányzatoknak lemondaniuk iskoláikról, hanem a közelgő államosítás miatt is. Több település így próbálja a jó színvonalat biztosítani az oktatásban, a többség ugyanis nem hisz abban, hogy az államosítással meg lehetne őrizni azoknak az iskoláknak a minőségét, amelyek fenntartását az önkormányzatok viszonylag jó színvonalon oldottak meg.

Az egyházak térnyerése gyors folyamat. Szüdi János közoktatási szakértő lapunknak elmondta: a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) 2012 márciusáig rögzíti az állapotokat. A 2010/2011-es Oktatási Évkönyv (OÉ) pedig az egy évvel korábbi helyzetet mutatja. (A számok úgynevezett feladatellátási helyeket mutatnak, amelyeken több feladat, például óvodai nevelés, általános iskolai oktatás is ellátható. Ezért egy-egy intézmény több statisztikai adatban is megjelenhet, például az óvodánál és az általános iskolánál.) Míg tavaly 155 óvoda volt egyházi kézben, idén márciusig 218. Tavaly 233 általános iskola volt az egyházé, márciusig már 308.

Gimnáziumok közül 122 volt az előző évben, márciusig már 140-re növekedett az egyházi fenntartású gimnáziumok, 47-ről 78-ra a szakközépiskolák száma. A KIR szerint márciusig összesen 534 közoktatási intézmény (telephelyekkel együtt) volt egyházi kézben. (Összesen mintegy hatezer közoktatási intézmény működik az országban.) Megkérdeztük az államtitkárságot, azóta milyen változások történtek, mert hipotézisünk szerint az egyre közelgő államosítás miatt az egyházi iskolák száma drasztikusan emelkedett. Így lett. Az államtitkárság adatai szerint összességében 114 további köznevelési intézmény került egyházi fenntartásba (ezek közül 103 lát el iskolai feladatot) a tanévkezdésig.

Vagyis a márciusi 534-es szám 648-ra emelkedett. A folyamatnak még koránt sincs vége, a köznevelésről szóló törvény szerint ugyanis semmi sem akadályozza, hogy az egyházak újabb és újabb iskolákat vegyenek át. Szüdi János rámutat: országszerte 626 gimnázium van – ez az iskolatípus az egyházak preferált intézménye –, s ez év márciusában már 140 egyházi fenntartásban működött, a tanév kezdéséig ez az arány valószínűleg nőtt (a pontos számot nem lehet megmondani, az államtitkárság ugyanis nem részletezte, hogy a március óta átadott 114 köznevelési intézmény milyen típusú). Nagyjából tehát a gimnáziumok negyede már most is egyházi iskola.

A Széll Kálmán Terv első kiadásában a kormány meghatározta a célt: „hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között”, ami magyarul azt jelenti, hogy csökkenteni akarják az állami fenntartású gimnáziumok, középiskolák számát. A megszorítócsomag 2.0-s verziója pedig már így fogalmaz: „a gimnázium kiemelten a felsőfokú oktatásba továbbjutást célzó intézménnyé válik”.

– Ebből az következik, hogy megnő az egyházak szerepe a gimnáziumi oktatásban, s így nem zárható ki, hogy elsősorban az egyházi iskolákra akarják telepíteni az elitképzést. Ez olvasható ki abból is, hogy a piaristáknak ad ekkora támogatást a miniszterelnök. Az államosítás után ugyanis az állam dönti majd el, melyik iskola maradhat meg és melyiket zárják be. Azt is az állam dönti el, hol engedélyez szakköröket, két tannyelvű oktatást és sorolhatnám. Mindenről, ami külön pénzt igényel, az állam dönt, mivel az állami intézményfenntartó központ iskoláinak nem lesz önálló költségvetése – mondja Szüdi János.

A Piarista Gimnázium Pesti Barnabás utcai épülete