Szerintük a pedagógustársadalom eddig gyakorlatilag csak a kerettantervek megjelenésének tényéről értesült, a változások tartalmát megvitatni, arról a szaktárcával konzultációt folytatni nem volt módjuk. Most, a tényekkel szembesülve attól tartanak, hogy azok a diákok, akik ebben az új rendszerben kezdik majd meg a tanulmányaikat az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon (a kerettanterveket felmenő rendszerben vezetik be), kikerülhetetlenül viselni fogják a hibás tervezés következményeit: csökken az álláshoz jutási esélyük, illetve a számítógéppel végzett munkájuk színvonala, és csak komoly anyagi ráfordításokkal tudják (jó esetben) pótolni, amit az iskola a jövőben a képzésükben elmulaszt.

Mint emlékeztetnek rá, a 2012 elején megjelent új NAT az informatikai műveltségterületet elvileg kiemelten kezeli. A gyakorlatban azonban ez a „kiemelés” radikális óraszámcsökkentést jelent. Az alsósoknál, ahol eddig heti egy órában tanították az informatikát (az adat a négy évfolyam heti összesített óraszámát jelöli), a 2013-tól érvényes kerettanterv heti 0 órát irányoz elő, vagyis az elsőtől a negyedik osztályig megszűnik a szaktárgy oktatása.

Az ötödiktől nyolcadik osztályig az eddigi heti 3,5 óra (négy év alatt összesen) heti három órára csökken. A gimnáziumban (kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig) heti öt és fél helyett heti két órát szánnak majd informatikára, ez 63 százalékos csökkenés. A szakközépiskolások még rosszabbul járnak: ők heti hat helyett heti egy órában tanulhatják a számítógépek és az internet használatát, ami 83 százalékos visszaesést jelent.

A tervek szerint a gimnáziumban csak a kilencedik és a tizedik, a szakközépiskolákban csak a kilencedik évfolyamon lesz ezentúl informatikaóra. A minisztérium arra hivatkozik, hogy az informatikai tartalmak megjelennek más tantárgyak ismeretanyagában, ennek azonban egyrészt nincs lenyomata a kerettantervekben, másrészt kifejezetten az informatika esetében az állítás nem is értelmezhető: a szaktárgy érettségi vizsgáján számon kért ismeretek 80 százaléka gyakorlati jellegű – erre semmilyen más tantárgy nem fogja a diákokat felkészíteni –, az informatikaórákon viszont sem a begyakorlásra, sem a számonkérésre nem lesz idő.

Információnk szerint a változtatás oka, hogy a napi egy testnevelésóra bevezetéséhez az órakeretet részben az informatika háttérbe szorításával biztosították. Jelenleg minden évben több mint harmincezer diák érettségizik informatikából, ám a szaktanárok attól tartanak, hogy a tervezett új órakeretekkel ez a szám nullához fog közelíteni, hiszen nem fogják tudni felkészíteni a diákokat. A másik – vélhetően megalapozott – félelmük, hogy a több mint 50 százalékos óraszámcsökkenés nagyarányú leépítésre fog alkalmat teremteni az informatikát oktató pedagógusok körében.

A változtatással Magyarország homlokegyenest szembemegy a nemzetközi trendekkel: a fejlett országokban a közoktatás egyre inkább az informatika köré épül, az elsősök tankönyvcsomag helyett laptopot kapnak, a tananyagok digitális formában készülnek, a számonkérés is többnyire online formában történik. Maga az informatika pedig – a mindennapi élet követelményeihez igazodva – főtárgynak számít. Nálunk viszont az új kerettanterv az ének-zenénél is hátrébb sorolja, amit nagyon nehéz lenne az informatika évszázadában racionális érvekkel alátámasztani.

Az alsó tagozatban megszűnik az informatikaoktatás, a gyerekeknek marad a könyvtári vagy az otthoni gyakorlás