Ezt postázták is az NFA és az agrárminiszter címére. A Fazekas Sándornak küldött levélben a demonstrálók azt kérték, hogy számolja fel a földhaszonbérleti pályázatoknál elkövetett törvénytelenségeket, mert „munkatársai a tények tanúsága szerint alkalmatlannak vagy érintettnek bizonyultak mind a kiírás, mind az elbírálás során”.

A gazdák egy rövid nyomon felszántották az egyik, két helyrajzi számon lévő, a kápolnásnyéki Kiss Árpád által elnyert és bérbe vett, csaknem 280 hektáros földet a falu határában, és búzát vetettek bele. – Miután több mint egy éve kifogásoljuk az eljárást, és felajánlottuk segítségünket a haszonbérleti pályáztatás rendjének kialakításában, miután tájékoztattuk a kormányzatot az elkövetett hibákról, tagjaink úgy döntöttek, hogy kezükbe veszik a rendezést – közölte Boór Ferenc, a Fejér Szövetség szóvivője és Tamási Béláné, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület vezetője.

A gazdák akciójuk során az önrendelkezés európai alapelvére is hivatkoztak, amely azt tartalmazza, hogy a falvakhoz, városokhoz tartozó állami földekről az ott élők dönthetnek. A kajászói gazdák – akiknek egy deka föld sem jutott a földpályázatokon –ezért vették vissza „a törvénytelenül, jogtalanul odaadott földeket”, s megállapították a megkötött földhaszonbérleti szerződés semmisségét.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy egyesek területe, például a Kajászón is nyertes Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesteré, messze meghaladja a pályázatban rögzített limitet. Szerintük ezt a földalap és a tárca saját nyilvántartása alapján ellenőrizhette volna, de használható lett volna az a nyilvános támogatási jegyzék is, mely ugyancsak a vidékfejlesztési tárca birtokában van.

A föld-visszaszerzési akciót a helyszínen támogatta Szabó Rebeka, az LMP országgyűlési képviselője, aki elmondta: senkinek nincs joga, hogy a gazdák feje fölött döntsön, a pályázatoknak átláthatónak, az értékeléseknek nyilvánosnak kell lenniük.