A változás január elsejétől 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint. A kevesebb mint háromezer lakosú települések a „működtetés vállalásáról”, az ennél magasabb lélekszámúak viszont „a működtetés állami feladatkörbe való átadásáról” dönthetnek. Ez a fogalmazás lehetővé teszi, hogy kistelepülések is működtethessenek iskolát – az ország leggazdagabb önkormányzatai közé tartoznak komoly személyijövedelemadó-bevétellel rendelkező települések, példaként elég talán Telkit, Ürömöt vagy Veszprém megyéből Csopakot említeni –, a nagyobbak pedig lemondhatnak erről. A kistelepüléseken a KIK ellenőrzi majd, hogy valóban képesek-e fenntartani az intézményt, és ellenőrzi majd a nagyobb települések esetében is, hogy valóban úgy mondtak-e le az iskoláról, hogy képtelenek lettek volna fenntartani.

Szakemberek szerint megjósolható, hogy a KIK azokban az esetekben, ahol ez nem feltétlenül igazolható, működtetési hozzájárulás címén pénzt kér majd a településtől – ennek oka pedig valójában az, hogy az intézményfenntartó rendkívül gyors létrehozása miatt valójában senki nem tudta megmondani, mennyibe kerül országos szinten az államosítás. (Minden iskola más, van ahol a fűtés olcsóbb, van ahol drágább, van ahol jó a szigetelés, van ahol rossz. Minden iskolában másként alakul a nem oktatási feladatot végző személyek száma is. Ha nem ilyen rohamtempóban vezényelnék az államosítást, lenne idő bekérni az önkormányzatoktól, mennyibe is kerül az iskolák működtetése, és akkor kalkulálható lenne az oktatási költségvetés a jövő évre.)

Az intézmények átadás-átvételéről szóló, a Népszabadság birtokában lévő törvénytervezetben van egy igen sajátos mondat, amely a közbeszerzési törvény módosítását írja elő a KIK-kel kapcsolatban. Forrásaink szerint ez arra utal, hogy a KIK kikerülhet a közbeszerzési törvény hatálya alól.

Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke az Országgyűlés oktatási bizottságának legutóbbi ülésén –hasonlóan a Hoffmann Rózsa államtitkár tanévnyitó beszédében elhangzottakhoz – azt mondta, nem kell „aggodalmaskodni”. „Az iskolák élete szeptember 1-jével elkezdődött, és január 1-jén ez a rend szerinti működés nem jelenthet negatív érzést, nem jelenthet negatív változást, tehát abban a rendben folytatódik az ő munkájuk, ahogy azt elkezdték. A fenntartóváltást egy kicsit a házmesterváltáshoz szoktam hasonlítani: attól, hogy más a közös képviselő, attól még a családok élete a szokott, normális mederben kell hogy tovább folyjon” – fogalmazott.

Angyalföld küzd az intézményeiért

A XIII. kerületi önkormányzat a nemzeti köznevelési törvénnyel kapcsolatos alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz. Az önkormányzat szerint a törvény több paragrafusa sérti az alaptörvény több cikkét, s vele a jogállamiságot és az önkormányzatoknak a helyi közügyek intézéséhez való jogát.

A törvény például minden más jogi személynek és magánszemélynek is megengedi a köznevelési intézmény fenntartását, kivéve a helyi önkormányzatnak. Ez a korlátozás indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tanulás szabadságát is, hiszen kizárja a helyi önkormányzat részvételét e folyamatból, annak ellenére, hogy önként vállalt feladatként részt vehetne ebben a tevékenységben.

Az államosítás 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint