Miért dicséri annyira Orbán az elnöki rendszert?
„Egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris.” Orbán Viktor a Handelsblatt című német lapnak mondta ezt a múlt héten, hozzátéve: legkésőbb öt év múlva Európa arról vitázik, hogy szükség van-e amerikai mintájú elnöki intézményre. Hogy miért éppen öt év múlva bontakozik ki ez a vita, arról az volt a véleménye: akkor még mindig tart majd a válság. A német lapnak a miniszterelnök arról beszélt, hogy a demokrácia „szenvedélyes híve”, de legyen szabad feltennie a kérdést, „vajon korszerűek-e még a demokratikus rendszerek vezetési struktúrái”. A kormányfő szerint ugyanis a jelenlegi demokratikus rendszerek beépített problémája a vezetés gyengesége, és ezt nem szabad tabunak nyilvánítani.
Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy a 2014-es választások előtt elképzelhető lenne-e egy olyan alkotmánymódosítás, amely az elnöki rendszert alapozná meg, fideszes politikusok azt mondták, hogy nem tudnak ilyen tervekről. Kétségtelen ugyanakkor, hogy tavasszal a Kúria ülésén Orbán Viktor elárulta, hogy 2010-ben nemcsak az volt a kérdés, hogy szükség van-e új alaptörvényre, hanem az is, hogy milyen legyen az ország közjogi berendezkedése. A miniszterelnök szerint bár számos érv szólt amellett, hogy Magyarország áttérjen a prezidenciális (elnöki) rendszerre, végül történeti és jogtiszteleti okok miatt maradtak a parlamentarizmusnál.
„Ehhez értünk, ezt ismerjük” – tette hozzá. Akkor Orbán Viktornak az volt a véleménye, hogy Magyarországon „nem tudnánk kezelni az egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer viszonyából fakadó konfliktusokat”. A Kúrián emlékeztetett arra a döntésükre is, hogy az ügyészséget nem rendelik a kormány alá, hanem továbbra is a parlament alatt marad, sőt az igazságszolgáltatás általános reformját sem úgy képzelték, hogy „a kormány felé állapítják meg az igazságszolgáltatás felelősségét, hanem azt is inkább a parlament kezében” hagyták.
A Kúrián elmondott beszéde során Orbán Viktor meg sem említette Schmitt Pál köztársasági elnököt, holott egy nappal előtte mondott le, és a lemondása előtti szűk körű fideszes megbeszéléseken elhangzott az is: mérlegelni kellene a közvetlen elnökválasztást, így kompenzálva a nép csalódottságát. Ezt a hírek szerint azért nem akceptálta Orbán Viktor, mert szerinte az az új, húsvéti alkotmány módosításával járt volna. Az elmúlt húsz év során az elnöki rendszer felé való elmozdulás, a közvetlen elnökválasztás rendre felvetődött, noha a rendszerváltás óta konszenzus volt a politikai erők között arról, hogy a parlamentáris berendezkedést nem kell felváltani a prezidenciális rendszerrel.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője 2010 nyarán azt mondta: „A köztársasági elnöki intézmény alapvetően jól működik, sem gyengíteni, sem félprezidenciális, prezidenciális irányba eltolni nem akarjuk”. Ennek ellenére az új alkotmány 2010 őszén elkészült koncepciójának egyik változatában – a KDNP-s Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság elnökének javaslatára – az szerepelt, hogy „az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja”.
„E mögött az őszödi beszéd és annak politikai utóhatásai tanulsága csapódik le a munkacsoport anyagában” – ismerte el a bizottság egyik ülésén Salamon László. Ezenkívül azzal is szélesítették volna az elnök jogkörét, hogy feloszlathatja az Országgyűlést, ha egy meghatározott ideig nem szavazza meg a következő évi költségvetést a T. Ház. Ezeket az elképzeléseket viszont a kormánypártok végül elvetették. A 2010-es választások előtt hallani lehetett olyan spekulációkat is, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök Sólyom László elnöki mandátumának a lejártával az Országházat felcseréli a Sándor-palotával, azaz köztársasági elnök lesz.
Ezeknek a feltételezéseknek az adhatott apropót, hogy Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere (jelenleg alkotmánybíró) 2008-ban egy interjúban arról beszélt, hogy át kell alakítani a köztársasági elnök szerepkörét. „Nem reprezentáló elnök kell, hanem erőteljesebb elnöki szerepkörre van szükség” – mondta akkor, és Orbán Viktort alkalmasnak nevezte erre az elnöki szerepre. Stumpf István nem akart áttérni az elnöki rendszerre, de úgy vélte, bizonyos fontos területeket ki kell vonni „a pártok iszapbirkózásából”, és a megerősített, meghosszabbított hivatali idejű köztársasági elnökhöz kell telepíteni. (Információink szerint Orbán Viktor nem vette jó néven Stumpf István nyilatkozatát, sőt a rosszallását is kifejezte.)
Egy kormánytag június elején – amikor Orbán Viktor átalakította a Miniszterelnökséget, és Lázár János azt irányító államtitkár lett, Szijjártó Péter pedig külgazdasági és külpolitikai államtitkár – úgy látta az átalakítást, hogy a politikai kormányzás jegyében „elnöki” vagy „Élysée-típusú” kormányzás felé indult el a miniszterelnök.
Végül egy érdekesség: Orbán Viktor többször is elmesélte, hogy gróf Bethlen István íróasztalát használta pártelnökként a Fidesz Szentkirályi utcai székházában. A miniszterelnök még a 2006-os választások előtt szűk körben állítólag azt mondta, olyan típusú meghatározó háttérember-szerepet is el tudna képzelni magának, mint amilyen befolyása a miniszterelnöksége után Bethlen Istvánnak volt Horthy Miklós kormányzó mellett.
