Orbán osztálytársa volt a földosztó Nagy János
Dráma. A Nemzeti Földalap vagyongazdálkodási elnökhelyettese, Nagy János írta alá februárban unokaöccse nyertes földbérleti pályázatát. Ifj. Nagy Péter, a harmincéves aspiráns a Fejér megyei Aba községben ökofarmot működtet apjával, az 57 éves seregélyesi állatorvossal, dr. Nagy Péterrel. A család, pontosabban az ifjú agrármérnök két külön táblán, Kálozon és Sárszentágotán összesen 115 hektár állami földre adott be haszonbérleti pályázatot.
A hír, amely Ángyán József tanulmányában szerepelt, lapunkban jelent meg először, majd a Blikk külön cikkben kérdezett rá az NFA-nál. A válasz ugyanaz volt, mint minden más vitatott földpályázat esetében: az ügylet törvényes és jogszerű. Ugyanezt mondta abai házának halljában az állatorvos is. Reggel hívtam telefonon. Dr. Nagy Péter nem utasított el: menjek, mindent megmutat. Még akkor is, ha a családnak az a határozott álláspontja, hogy nem volna szabad az ügyről beszélnie. Merthogy: név szerint nem ő volt a pályázó. Délben már nála voltam.
– Se rablók, se csirkefogók nem vagyunk – mondta. – Rengeteg a munkánk, hadakozni, gyűlölködni nem érünk rá. A család úgy véli, bármennyire igazságtalan és kellemetlen, ami rólunk megjelent, ne kommentáljuk. Én erről másként gondolkodom.
Az állatorvos nagy reményeket fűz az agrárgazdálkodáshoz. Meglátása szerint fia voltaképp teljesen megfelel Ángyán azon kívánalmának, hogy a helyben lakó, fiatal gazdák kapjanak földet. Pech, hogy a testvére magas állásba került, s pont az NFA-nál tölt be fontos tisztséget.
– Nem jó érzés a célkeresztbe kerülni, mert nem bűnözők vagyunk, hanem törekvő család – szögezte le. – Volt, aki azt mondta, „doktor úr, legalább annyi eszük lett volna, hogy a fia pályázatát ne a saját nevükön adják be!”
– Mondom, akkor lett volna csak igazán nagy baj. A fiam mezőgazdaságból él, a pályázott földek nincsenek húsz kilométernél messzebb, van jószága, megvan hozzá a végzettsége. Nem kilincseltünk protekcióért, nem adtunk senkinek sonkát vagy hízót, azt se mondtuk, gyere, lőhetsz nálunk szarvasbikát. Egyszerű parasztemberek vagyunk.
Megkérdeztem, beszéltek-e Nagy Jánossal a pályázat beadása előtt. Szóba hozták, amikor Abán találkoztak. Az elnökhelyettes arra figyelmeztette rokonait, hogy tartalmilag, formailag ne hibázzanak, mert sokan ezen csúsznak el. De arra nincs mód, hogy valaki belenyúljon a pályázatba az érdekükben. Ezután szerződtettek egy profi pályázatírót. – Nem én vagyok az illetékes az ügyben – jegyezte meg dr. Nagy –, csak el akartam mondani: nem azért nyertünk, mert az öcsém közbenjárt a fiamért.
Nagyéknak Abán 150 hektár saját földterületük van. A 2010-ben alapított ökofarmon háromszáz marhát tartanak, ebből 140 a bika. Mangalicaállományt nevelnek, néhány lovat is tartanak. Bérelnek is magánterületeket, rét is van a család tulajdonában. – Ahhoz, hogy a farmon marhát neveljünk, takarmányt kell előállítani. Hogy 80-100 hektárral bővíteni akartuk a hátterünket, nem volt titok. Nem pedáloztunk és nem nyaltunk senkinél. Tudom, hogy Fejér megyében sok a zűr a földbérleti pályázatok körül. A rossz rávetül a jóra. Mi nem loptunk, nem csaltunk, nem panamáztunk. Hogy Alcsúton meg Felcsúton ki hogyan nyert, és Csákváron mi történt, azzal nem foglalkoztunk.
De a végén együtt emlegetnek bennünket ezekkel az ügyekkel, ami elkeserítő. A legjobban az fájt, amikor megjelent az újságokban: hencegtem azzal, hogy mi fogunk nyerni. Harmincöt éve vagyok állatorvos, sok embert ismerek. Miért tettem volna ilyet? Az önérzetemben lettem megbántva: ezért szólalok meg. Én nem vagyok jobbkeze Orbán Viktornak. A fiam sem az. Az öcsémet sem fogom megtagadni. Nincs takargatnivalónk. Azt mondtuk, a fiam kétgyermekes családfő, vágóhidat szeretnénk építeni – ezek mind pontnövelő tényezők voltak –, pályázzunk. Bár ne tettük volna. Kilencvenkettő és húsz hektárra lett megírva a pályázat, két településen. És a végén rajtunk csattan az ostor. Nem csaltunk és senkit sem csaptunk be!
Fotórongálás. Az abai orvos – akinek az első, aszályos bérleti szezon után azért is aggódnia kell, vajon kormányváltás esetén megmarad-e a bérlet – említést tett arról, hogy Székesfehérváron tanult, a Teleki Blanka Gimnáziumban. Nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget. Aztán eszembe jutott, hogy itt végzett a miniszterelnök is. Ellenőriztem: nem csalt az emlékezetem. Az iskola wikipédiás oldalán Budavári Tamás asztrofizikus, König Róbert grafikusművész, Kőrösi Zoltán író, Kubik Anna színművész, Mészáros Péter filmrendező, H. Bóna Márta meteorológus és Hermann Róbert hadtörténész mellett feltüntetik Orbán Viktort, a „politikust” is. Az iskola fennállásának 125. évfordulóján rendezett ünnepségen 2001-ben a kormányfő öregdiákként szólalt fel.
Ezt mondta: „A legfontosabb, amit akkori diákként, társaimmal együtt az iskolában kaptunk, a nevelés volt... Akár értettük akkoriban a tanáraink magatartása mögött rejlő erkölcsi indítékokat, akár nem, ez belénk ivódott. S mindaz, amit tőlük kaptunk, a későbbiekben nagyon sokat segített nekünk”. Orbán egy Nagy János nevű osztálytársa nevében is beszélt, hiszen a későbbi NFA-elnökhelyettessel együtt érettségizett 1981-ben. Az osztályfőnök a ma már nem élő Rimele Géza volt, az osztályba hat fiú s 31 leány járt. Az angol tagozatos IV. B tablója ma a második emeleti folyosón látható. A jobb fölső sarokban van Orbán Viktor képe, igaz, valaki az üveglap nélküli fotót megrongálta, hiányzik a fölső sarka.
Amikor Orbánék végeztek, Nagy János apja igazgatóhelyettesként szerepelt a tablón, előtte 1976–77-ben igazgató volt a gimnáziumban. Ennek persze nem sok köze van a 2012-es földügyekhez azon kívül, hogy Orbán osztálytársa az a magas rangú hivatalnok, aki a felcsúti illetőségű Mészáros Lőrinc 25 beadott (és 25 megnyert) állami földhaszonbérleti pályázatát ugyanúgy aláírta, mint saját unokaöccse pályaművét. Van ilyen.
Matek. A C osztályban, matek tagozaton végzett Orbánnal egy időben Varga Tamás Sándor, akit valahogy lefelejtettek az öregdiák-dicsőségtáblákról. Orbán mellett ő is emblematikus figurája lett a Fidesznek. Sikkasztás és áfacsalás miatt elítélték, bujkált Prágában és Amszterdamban. Idén nyáron a Debreceni Ítélőtábla jogerősen három és fél év letöltendő börtönre ítélte különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás miatt. A Fidesz egykori gazdasági tanácsadójaként ténykedett, de Orbán 1993-ban elengedte a kezét.
A Telekibe járt, mint az köztudott, Simicska Lajos is, aki 1979-ben, 19 és fél évesen érettségizett a székesfehérvári alma materben, ő is matekos osztályba járt. A korai Fidesz gazdasági hátterének létrehozójaként írta be magát a rendszerváltás történetébe. A székházbotrány utáni cégeltüntetéses technika feltérképezésén egy komplett leleplező újságíró-generáció trenírozta magát. Az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa, a Fidesz-alapító Bayer Zsolt így jellemezte a kilencvenes évek elejét: „dr. Simicska körül egyre több volt a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-Alsón”. Az első Fidesz-kormány idején Simicska Lajost az APEH elnökévé nevezték ki. A posztról való távozása óta nem vállalt, illetve kapott semmiféle állami, kormányzati vagy fideszes pozíciót.
Kifejezetten kerülte a nyilvánosságot, cégbirodalmának kiépítése során pedig a legritkább esetben volt megtalálható konkrétan az ő neve a papírokban. E két körülménnyel magyarázható, hogy az utóbbi tíz évben nagyon sok „legenda” és információ, de nagyon kevés adat, dokumentummal igazolható tény jelent meg róla a sajtóban. A fehérvári csapat (Orbán, Varga, Simicska) a katonaságnál tett rövid kitérő után érkezett az ELTE Bibó István Szakkollégiumába. A történet e ponttól kezdve dokumentált.
– Semmi rendkívüli nincs ebben, különösen nem háborús körülmények között, amikor csak egymásban bízhatunk, s a bizalom annál erősebb, minél régebbi kapcsolatból származik – felelte kérdéseinkre Csepeli György szociológus. – Ezekbe a zárt körökbe nem lehet kívülről betörni. A vezér időről időre beengedhet egyeseket, de csak addig maradhatnak, amíg ő engedi. A szekta elvén működő pártok vezetése, mint amilyen a bolsevik párt is volt, így működik. Egyedül a vezér szava számít. Mindenki más neve: Hallgass! Amíg a vezér él, addig a csoport is él. A csoport akkor pusztul el, ha külső erő elsöpri.
Kéri László Kende Péter könyvében hasonlóan beszélt a szűk mag összetartó logikájáról. „A Fideszben összesen három ember van, aki a mai napig nem cserélhető le: Orbán, Kövér és Simicska. Kövér és Simicska azok, akik tehetnek bármit, akikkel történhet bármi – Orbán soha nem fog leszakadni róluk. (...) Ezek olyan régi, bejáratott barátságok, amelyekben már nincs helye semmiféle mérlegelésnek. Ha nem tudjuk elképzelni azokat az erőket, amelyek összehozták a nyolcvanas évek elején-közepén ezeket a fiúkat, s teremtettek köztük el nem múló lojalitást – soha nem fogjuk megérteni. Abban a korban, amelyben sok-sok – ha nem is szó szerinti – üldöztetés, rugdosás érte őket, sokszorosan megélték: számíthatnak egymásra. És ebből azt a téves következtetést vonták le: csak egymásra számíthatunk”.
Kéri azt is elmagyarázta, orbáni értelemben mit jelent a csoport. „Itt nincsenek egyéni tulajdonságok. Csak fölhalmozott csoportadottságok, -ismeretek, -képességek vannak, csak ezek számítanak. Ha valaki kikerül a csoportból, légüres térbe kerül. Ha ez a csoport fölbomlana, tagjainak döntő többsége pár hónapon belül alkoholista, pszichopata lenne – mert elfogyna körülötte a levegő. Nincs is más választásuk egyénenként, mint együtt hatalmon maradni.”
KOALÍCIÓ
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős volt államtitkára 2012 januárjában mondott le posztjáról, döntését azzal indokolta, hogy „mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt téeszeket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre”, illetve, hogy „az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig”.
