A gyermekotthonokat is államosítják
Az államosítás újabb fordulója hatvan, fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket ellátó otthon 4684 betegét, illetve 119 gyermekotthon 3331 gondozottját érintené. Az önkormányzatoknak ez megkönnyebbülést is okozhatna, de az átvétellel tetemes ingatlan vagyonról is le kell mondaniuk. Az épületek összértéke csak a főváros esetében sok milliárd forint. Ezek akár részleges értékesítése is tetemes bevételt jelentene az államnak. A feladatátvételhez kapcsolódó forráselvonás pedig várhatóan meghaladja a korábban normatívaként kapott állami támogatást. Még ennél is szomorúbb a végeredmény az ellátottak szemszögéből.
A megyei önkormányzatoktól idén januárban a kormányhivatalok fenntartásába adott szociális és gyermekvédelmi intézmények egy része őszre gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. Az állami átvételkor ugyanis elfeledkeztek az önkormányzati fenntartók által biztosított források pótlásáról, amelynek kiesése 20 milliárd forintos lyukat ütött az intézmények költségvetésén – magyarázza Havas Szófia, a fővárosi közgyűlés szocialista képviselője, aki szerint az államosítás kiszélesítése újabb 15 milliárd forintot von ki a rendszerből. A központi költségvetés tervezetéből ugyanis kiolvasható, hogy az intézmények jövőre csak a 2011-es normatíva összegének megfelelő támogatásra számíthatnak. Ez 2013 májusára csak Budapesten 8000 rászoruló ellátását lehetetlenítheti el, miközben 2000 szakdolgozó állása kerül veszélybe. Az intézkedés a családtagokat és az intézményi beszállítókat is beleértve csaknem 25 ezer embert sodorhat nehéz helyzetbe.
Havas Szófia azt mondja: a fővárosi szociális intézmények, ellentétben az államosított megyei otthonokkal, jól működnek, tartozásuk sincs. Csak az idén hat új intézményt adtak át, 1500 új férőhelyet teremtve. A Megyei Intézményfenntartó Központokba (MIK) tömörített otthonok közül azonban több is a fizetésképtelenség határára sodródott, a gondozottak ellátása gyakorta egyházi, civil és magánemberek adományán múlik. Havas Szófia arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosnak, ellentétben a kormánnyal, van az ellenzék által is támogatott szociális koncepciója. Ha a kormány jövő májusig nem egészíti ki az államosított intézmények költségvetését 70 milliárd forinttal, akkor nyárra működésképtelenné válhat az ország teljes szociális intézményrendszere.
A pénzügyi aggályok mellett szakmai ellenérvei is vannak a fenntartóváltásnak. A kormány távlati terveiben teljesen felszámolná a gyermekotthonokat. Az elmúlt évek szakmai tapasztalatai azonban világosan megmutatták, hogy a nevelőszülői hálózat önmagában nem elégséges. A hálózat erőltetett fejlesztése rendkívül nagy károkat okozhat, amelyet jól példáznak a Pest megyei nevelőszülői hálózat, a Váci Egyházmegye Otthon szociális szolgálat és a Názáret szociális szolgáltató működési zavarai – mutat rá Havas Szófia, aki szerint az egyházak szerepvállalása is kérdéses, mivel a költségvetés számára kétszer akkora költségvetési kiadást jelentenek, mint az önkormányzati, illetve civil fenntartók. Az egyházak ugyanis nem tudnak, akarnak hozzátenni az állami normatívához. Ráadásul az előírt szigorú szakmai és pénzügyi ellenőrzési szabályok kevéssé érvényesíthetők az autonóm egyházaknál.
A fővárosi önkormányzat tordasi értelmi fogyatékosok otthonában működő érdek-képviseleti fórum levélben kérte a törvénytervezet megsemmisítését.
„Mi valamennyien annak tudatában éltünk eddig, hogy gyermekeink, gondnokoltjaink számára életük végéig biztosított a magas szintű szakmai szolgáltatás, a biztonságot, tartós bentlakást nyújtó ellátási forma. E hitünkben most meginogtunk, s jogtalannak ítéljük az intézménnyel kötött megállapodás esetleges felbontásának lehetőségét” – írják. Az érdek-képviseleti fórum aggályosnak tartja az egyénre szabott ellátás igényét figyelmen kívül hagyó központosított rendszer bevezetését, amely valamennyi intézmény esetében a szakmai autonómia elvesztését, a szolgáltatási színvonal csökkenését vetíti előre.
