A kórházaknak kötelező megkötniük a szerződést akkor is, ha a büntetés-végrehajtás árai húsz százalékkal drágábbak a piacinál. E rendelkezéssel megszűnhet a tisztán piaci versenyeztetés például a mosatásban, az orvosi köpenyek, a pizsamák vagy a műtősruhák megrendelésénél. Az országban huszonnyolc büntetés-végrehajtási intézet és tizenkét bv-gazdasági társaság működik, széles tevékenységi körrel: az elítéltek gyártanak munkaruházatot, cipőt, fűrészárut, WC-papírt, fémszerkezeteket, épületelemeket, iroda- és konyhabútorokat, végeznek hulladékgazdálkodástól kezdve textiltisztításon át a szarvasmarha-tenyésztésig bezárólag sok mindent.

Január óta 1,1 milliárd forintnyi szolgáltatásra és termékre érkezett megrendelés a kórházaktól és a szociális intézményektől a büntetés-végrehajtás vállalkozásait koordináló Központi Ellátó Szervhez (KESZ). Ebből 115 millió forintnyi szolgáltatásról született szerződés.

– A kormányrendelet szerint a százezer forintot meghaladó (a jogszabályban nevesített) termék- és szolgáltatáskör esetén a rendelet hatálya alá tartozó állami szervezeteknek a büntetés-végrehajtás központi ellátó szervétől kell ajánlatot kérniük. Csak akkor rendelhetnek mástól, ha a börtöncégek kapacitása nem elegendő, vagy nem tudják az adott terméket az elvárt minőségben gyártani, illetve amikor hitelt érdemlően igazolják, hogy civil vállalkozástól legalább húsz százalékkal olcsóbb árajánlatot kapott – tájékoztatta lapunkat Ótott Annamária bv. ezredes, a Központi Ellátási Főosztály vezetője. Hozzátette: ha a megrendelés meghaladja az uniós közbeszerzési értékhatárt (amely most 54 millió forint), akkor hivatala folytatja le a közbeszerzési eljárást.

Lapunknak több kórházi vezető is panaszolta, hogy miközben az egészségügyben minden forinttal pontosan el kell számolniuk, olykor hiányzik a gyógyszer, az eszköz, mert a beszállítók hozomra már nem adnak. A büntetés-végrehajtás szolgáltatásainál pedig „kötelező” elherdálniuk a pénzt.

– Nehezen tolerálható, hogy a kórházaknak azért kell drágábban vásárolniuk, hogy a büntetés-végrehajtás profitot termeljen. Kérdés, hogy mennyire egyeztethető ez össze a piaci versennyel – mondta a Népszabadságnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Hozzátette: elfogadhatóbb lenne, ha azt mondanák, hogy azonos minőség esetén előnyben kell részesíteni a büntetés-végrehajtás vállalkozásait, de az, hogy húsz százalékkal magasabb árat fizessenek értük, már nagyon durva feltétel. Ráadásul akkor, amikor minden fillér számít, és az intézményvezetők tűzzel-vassal betartatják az előírt költségeket a munkatársaikkal, nehezen tolerálható és még nehezebben magyarázható az intézményen belül a húsz százalékkal drágább, de az elfogadhatónál kissé vékonyabb WC-papír.

Döbbenten észlelte a mátraházi gyógyintézet menedzsmentje is, hogy miután a mosatásra leszerződtek a büntetés-végrehajtással, ugyanaz a tisztítócég hozza-viszi a szennyesüket, mint eddig, csak más cégnek és más árat fizetnek. Az érintett büntetés-végrehajtási cég, a Pálhalmai Agrospeciál Kft. ügyvezetője, Hetyei Gábor mindezt azzal magyarázta, hogy az érintett mosodával megállapodást kötöttek, éppen azért, hogy a fogvatartottak is dolgozhassanak, miközben a szolgáltató sem veszít piacot. Így lett a cég tizenhat alkalmazottja közül öt elítélt.

Országszerte 14 büntetés-végrehajtási intézetben van mosoda, illetve külső vállalkozásokkal is szerződtek; feltétel, hogy fogvatartottakat is alkalmazzanak munkára. Hetyei Gábor hozzátette, hogy a büntetés-végrehajtás cégei sem tudnak olcsóbbak lenni a piacon megszokott áraknál. Bár az elítéltek csak az előző évi minimálbér harmadát kaphatják meg munkadíjként a büntetés-végrehajtástól, a szolgáltatás költségeit terheli az elítéltek őrzése, munkahelyre szállítása.

Jó üzlet a mosatás