Mélybe rántja a szegényeket az összevonás

A kormány legújabb, a segélyezési rendszert átalakító tervei szerint maximálják a szociális támogatásokat, hogy ne érje meg senkinek a segélyt választani a munka helyett. A segélykasszát a jövő évi költségvetési tervezet húszmilliárd forinttal szabja szűkebbre.

Szociális szakemberek értetlenül állnak a kormány legújabb, a segélyezési rendszert átalakító tervei előtt. A szociális támogatások maximálásával a hivatalos kommunikáció szerint azt akarják meggátolni, hogy ne érje meg senkinek a segélyt választani a munka helyett. Az illetékes tárca szerint a rengetegféle ellátást átláthatóvá kell tenni az esetleges párhuzamosságok megszüntetése érdekében.

Az átláthatóság szlogenje mögött valójában újabb megszorítások állnak. Több mint kétéves működése során az Orbán-kabinet folyamatosan a legelesettebbek ellátásait szűkíti – ami azért sem magyarázható, mert az IMF a készenléti hitellel kapcsolatos nyári megbeszélések során határozottan leszögezte: a kiadások racionalizálása mellett a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy „megfelelő támogatást” biztosítson a „társadalom sebezhető csoportjai számára”. A kormány a jelek szerint mindezzel nem törődik, a legszegényebbek ellátását biztosító segélykasszát a jövő évi költségvetési tervezet szerint húszmilliárd forinttal szabja szűkebbre.

– Már a tavaly megjelent Széll Kálmán Tervben is szerepelt, hogy a segélyezés rendszere bonyolult és kusza, ettől még a különböző elven és módon járó szociális támogatások együttes összegét maximálni durva, szakmaiatlan és irracionális. Sokkal fontosabb lenne átfogó megközelítéssel kezelni az egész rendszert, amely egyaránt érinti a szociális támogatások adminisztratív oldalát, a segélyezés elvét, logikáját, illetve a jogosultságok áttekinthetőségét – fogalmazott lapunk megkeresésére Varga Attila.

A szociálpolitikus szerint általánosságban a segélyplafon bevezetése értelmezhetetlen, mivel a szociális juttatások különböző elveken és különböző intézményeken keresztül járnak. Meglehetősen sokféle módon állhat össze egy támogatási „portfólió” minden családnál. Ha kivesszük a biztosítási elven járó juttatásokat (akár az álláskeresési járadékot, a gyedet vagy a nyugdíjat), és kivesszük azokat is, amelyeket állítólagosan nem érint, vagyis a gyermekneveléshez, fogyatékossághoz kapcsolódó juttatásokat, akkor a plafon inkább a szűken vett önkormányzati segélyezésnél jöhet szóba, de ott sincs sok értelme.

Varga Attila szerint kérdés, hogy a segélyplafon bevezetését egy új segélyezési rendszer részeként képzelik-e vagy sem. A szociálpolitikus szerint abszurd lenne, ha a jelenlegi támogatási struktúrába építenének bele egy közös plafont. – Egyfelől eltérő jövedelmi küszöbök és feltételek vannak még a tipikus segélyek esetében is, másfelől nem világos, miért kellene különböző célú juttatásokat összegezni. Vannak kedvezmények, amelyek például nem csak jövedelmi rászorultság alapján érhetőek el.

Ilyen a kedvezményes vagy ingyenes tankönyv, illetve étkeztetés, ezekhez a támogatásokhoz jövedelmi helyzettől függetlenül juthat hozzá egy három- vagy annál több gyerekes család – mutat rá Varga. (Egy többmilliós fizetéssel rendelkező szülő is igénybe veheti, ha három vagy több gyereke van.) Az utóbbi években egyre inkább a „családi segélyezés” logikája tört utat. Ez megjelent a rendszeres szociális segélynél, később az ebből leválasztott, mai nevén foglalkoztatást helyettesítő támogatásnál is, mivel egy családban csak egy személy lehet rá jogosult. Az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét idén húsz százalékkal csökkentették, meglehetősen durva lépés volt az érintettek szempontjából.

Így ma maximum 22 ezer 800 forintot kap közel kétszázezer ember, azok, akik egyébként közmunkára várnak – fogalmaz. Hozzáteszi: a valamilyen okból közmunkára nem behívható aktív korú munkanélkülieknek járó rendszeres szociális segély esetében már bevezették a plafont. Ez az ellátás nem lehet ugyanis magasabb a nettó közfoglalkoztatási bér 90 százalékánál, vagyis 42 ezer forintnál. A szakember azt mondja, ezeken kívül már csak az átmeneti vagy krízissegélyek vannak, amelyek eltérő összegűek, hiszen az önkormányzatok adják (vagy nem adják), anyagi helyzetüktől függően. – Így ezeket nehéz lesz bevonni a plafon alá, főleg hogy ezek alkalmi jellegű juttatások – állítja. Úgy véli, hogy a segélyek maximálása csak tovább növeli a szegénységet, a leszakadást.

A munkaerőpiacra való belépést ez aligha emeli. Inkább azok tábora gyarapszik, akik eltűnnek az ellátórendszer szeme elől. Varga Attila szerint részleteket a novemberben megjelenő szociális törvénymódosítási tervezet megismerésekor lehet majd megtudni. A Népszabadság több forrásból úgy tudja, hogy a plafon a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, az átmeneti és a temetési segélyre vonatkozik majd. Információnk szerint a három ellátást összevonják, és önkormányzati segélynek nevezik át. Ez a szociális szakemberek szerint azért sem érthető, mert mindhárom segélynél alkalmazzák a jövedelmi korlátot, ez önmagában egyfajta plafonnak tekinthető.

Ráadásul mindhárom ellátástípust az önkormányzatok saját rendeleteikben szabályozzák, összegük és a hozzáférési módjuk településenként változó. Közös bennük, hogy jellemzően krízishelyzetekben igényelhetik a rászorulók, ezért nehezen rakhatók össze egy jogcím alá. Megkérdeztük a Magyar Szegénységellenes Hálózatot, mennyire életszerű, hogy segélyekből többet lehessen keresni, mint munkából. – Ez csak valamiféle csoda folytán állhat elő. Továbbra is azt kommunikálja a kormány, hogy a segélyezettek ingyenélők, és busás jövedelemre tesznek szert, ez nagyon távol áll a valóságtól. A kabinet azt is mondja, célzottabbá akarja tenni a segélyeket. Attól lesz célzottabb, hogy leszállítják az összegét? – fejti ki Márton Izabella igazgató.

Pár ezer forint

Megkérdeztük egy borsodi, munkanélküliségtől sújtott falu, Sajókaza szociális munkását – aki részt vesz az önkormányzat szociális kerekasztalának munkájában –, milyen összegű juttatásokra számíthatnak a rászorulók. Lázi István azt mondja: a lakásfenntartási támogatás összege náluk átlagosan ötezer forint (ennek pontos megállapítását törvény szabályozza). A nagyon szegény családok, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a 37 ezer forintot, gyermekvédelmi törvény alapján rendszeres gyerekvédelmi kedvezményre jogosultak. Ez 5800 forint gyerekenként, és a támogatást a családok egy évben kétszer kapják.

„Ezek mellett lehet kérelmezni átmeneti segélyt, a testület dönt róla, ad-e. Ennek összege általában néhány ezer forint, és jellemző, hogy egy évben csak egyszer kérelmeznek a családok. A temetési segélyt is lehet igényelni. A temetéssel kapcsolatos kiadásokról számlát kell szerezni, az összköltség néhány százalékát visszatéríti az önkormányzat” – fejti ki Lázi István.

A rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesülő családok ingyenes óvodai/iskolai étkezést kapnak, illetve bizonyos feltételek mellett óvodáztatási támogatást kaphatnak, ha három-négy éves korú gyermekük van. Ennek összege első alkalommal húszezer forint, majd esetenként tízezer. Az önkormányzat természetben is adhatja, nem csak készpénzben. Elvileg létezik a rendkívüli gyerekvédelmi támogatás is, két-három alkalommal igényelhető egy évben, az önkormányzatok anyagi helyzetüktől függően adják, vagy nem adják. Lázi Istvánék falujában nem adják.

Tavaly őszi szakszervezeti demonstráció a demokráciáért, a szociális biztonságért, valamint az emberi és munkavállalói jogok megőrzéséért
Tavaly őszi szakszervezeti demonstráció a demokráciáért, a szociális biztonságért, valamint az emberi és munkavállalói jogok megőrzéséért
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.