Aki jelenleg 7 942 200 forintnál nagyobb járulékalapra tesz szert egy évben, annak minden további forintja után már nem kell újabb nyugdíjjárulékot fizetnie. Vagyis a befizetése korlátos. Azt, hogy egy évben mekkora ez a határ, mindig törvény szabályozza. Az egészségbiztosítás esetében azonban nincsenek ilyen szabályok: akárhány forintot keres a járulékfizető, minden egységnyi bevétele után arányosan meg kell fizetnie a járulékot.

Ez odavezet, hogy a nagyobb keresetűek (az idén kicsivel több mint 661 ezer forintot kell keresni havonta a plafon eléréséhez) adott esetben adóoptimalizációval próbálják kivonni a jövedelmüket az egészségbiztosítási járulék fizetése alól. Vagy tőkeágon veszik inkább ki a pénzt a cégből, vagy külföldön. Nem példa nélküliek ezek a megoldások, egy az adószakma elitjéhez tartozó szakértő szerint ügyfelei közül elég sokan járnak el így.

Nehéz felmérni, hogy ezáltal mekkora bevételtől esik el a társadalombiztosítás. Az biztos, hogy ha bevezetnék a plafont az egészségbiztosításban, ahogy azt évek óta sürgetik adószakértők, akkor ez – figyelembe véve a jogi kiskapukat nem kereső magas jövedelműeket – első lépésben becslések szerint néhány tízmilliárd forinttal megrövidítené a tb-kasszát.

Ám a változó jogszabályi környezet hazacsalogathat pénzeket, amelyek viszont eddig nem jelentek meg a kasszában.

Lapunk több szakértővel is beszélt az ötletről. Mindenki üdvözölte azt, és jelezték, hogy nem ártana a munkáltató által fizetett járulékra is felső határt megállapítani. „Amennyi járulékot az érintett családok feje befizet a tb-be, annak a negyedével az egész család a világon bárhol jogosult lenne egészségügyi ellátásra” – mondta egyikük.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a táppénzfizetés is maximalizált, vagyis a plafon beépítése az egészségbiztosításba egyáltalán nem rendkívüli. Hozzátette: nem arról van szó, hogy a tehetősebbek kivétel nélkül ki akarnának bújni a járulékfizetés alól, de azt is tudomásul kell venni, hogy a közteherviselésnek is vannak épeszű határai. Ugyanakkor megjegyezte: most, hogy a szociális segélyeknél is napirenden van a plafon bevezetése, ami a szegényebbeket sújtja, kérdéses, hogy egy a gazdagabbaknak kedvező döntést felvállal-e kormány.