Az anyák forradalma
– A biztonságra hivatkozva nők millióitól veszik el azt a jogot, hogy maguk dönthessenek szülésük körülményeiről. Nem szabad, hogy a biztonságra hivatkozva a szülészeti ellátás a nőkkel szembeni erőszak egy megnyilvánulási formája legyen. Az anyáknak „forradalmat” kell csinálniuk, hogy a gyakran megalázó, őket és kisbabájukat nem szolgáló szülészeti ellátás megváltozzon – ezek a fő üzenetei annak a mozgalomnak, amely nemrégiben indult el Európában és a tengeren túl, országhatárokon átívelően.
Az utóbbi években egyre több nő és anya érezte úgy, hogy a kórházakban olyan ellátást erőltetnek rá, amelyek rossz élményt okoznak. Például a rendkívül kényelmetlen, és a szülés természetes folyamatához nem alkalmazkodó háton fekve szülést, az indokolatlan orvosi beavatkozásokat a gátmetszéstől kezdve a gyógyszerek adagolásán át a felesleges vizsgálatokig. (Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a hanyatt fekve szülés Franciaországban XIV. Lajos idejében terjedt el. A király így akarta végignézni, hogyan szül a felesége.)
A mozgalom egyik eseményeként ma este különleges filmvetítés lesz Budapesten. A Menta Terasz nevű helyen bemutatják a Legyen szabadság a szülésben, születésben! című dokumentumfilmet. A film világpremier, a brit rendező páros Toni Harman és Alex Wakeford dokumentumfilmjét ezen a napon még több mint ezer helyszínen, ötven országban, 17 nyelvre fordítva mutatják be. Fontos kiemelni a film hazai vonatkozását: a rendezők a szülést mint emberi jogot definiálják, és Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába történetén keresztül mutatják be a szülészeti ellátás anomáliáit szerte a világon.
A filmben megszólalnak jogászok, szülészorvosok, kultúrantropológusok. A rendezők kitérnek arra a mérföldkőnek számító döntésre, amely éppen egy magyar ügyben született 2010-ben.
Ternovszky Anna a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert az otthonszülés szabályozatlansága, és az otthonszülésben jártas szakemberek tevékenységének kriminalizálása miatt nem tudott szabadon dönteni szülésének helyszínéről. A bíróság helyt adott a keresetnek, és elmarasztalta Magyarországot. Emellett a bíróság kimondta: a nőnek jogában áll szabadon megválasztani a szülése helyszínét, körülményeit. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell minden nő számára az intézményen kívüli szülés lehetőségét is. A döntés azóta is jelentősen befolyásolja és meghatározza a világ számos országában a szülészetek reformjával kapcsolatos vitákat, döntéseket. A rendezők azt remélik, a filmet látva „nők sokasága ébred rá az őt megillető jogokra, és így a filmünkben rejlő forradalmi erő gyökeres változást hozhat a szülés körüli ellátásban, ami egyenlő lesz az anyák forradalmával.”
A filmben megszólal az otthonszülés és a háborítatlan szülés legalizálásáért küzdő Geréb Ágnes, akit 2010-ben különböző ügyek miatt előzetes letartóztatásba helyeztek, heteken keresztül fogházban raboskodott, rabláncon vezették a bíróságra. A jelenleg házi őrizetben lévő, több mint hétszáz napja szabadságától megfosztott bába történetét világszerte nyomon követik.
A filmvetítéssel egy időben felkerül a Minden napra egy mese elnevezésű weboldalra az a születéstörténet is, amely miatt Geréb Ágnes házi őrizetben van, ami miatt följelentették. Az oldalon 325 mese olvasható. Az oldal készítői „minden napra egy-egy szál virág helyett egy-egy mesét” szeretnének átnyújtani neki. „Minden napra egy mese ‒ igaz történetek szülésről, születésről. Babáké, anyáké, apáké és családoké. Ágival” – olvasható a Geréb Ágnesnek készített honlapon.
Geréb Ágnes kegyelmi kérvénnyel fordult Áder János köztársasági elnökhöz. Kérvényét számos nemzetközi emberi jogi szervezet és szülésközpont támogatja, és több mint nyolcszáz magyar orvos, egészségügyi dolgozó is az államfőhöz fordult a bába szabadon bocsájtását kérve.
Geréb Ágnes már huszonhárom éve küzd a nők szülési jogainak érvényesüléséért, a kilencvenes évek elején ő „harcolta ki” az apák beengedését is a szülőszobákba. Az sem ment simán, a férfiak által dominált szülész szakmában sokáig ellenálltak, hogy egy másik férfi is jelen legyen a szülés közben.
Az otthonszülés, illetve a háborítatlan szülés azonban 2011-ig teljesen szabályozatlan maradt. Tavaly ugyanis végre elfogadták azt a jogszabályt, amely rendelkezik az intézményen kívüli szülésről és az ahhoz kapcsolódó szakmák – így a bába szakma – engedélyezéséről. A háborítatlan szülésért küzdő civilek azonban még nem lehetnek elégedettek. Jó hír, hogy az elmúlt egy évben már három bábának sikerült engedélyt szereznie. A háborítatlansághoz azonban az kellene, hogy a komplikációmentes szüléseket ne orvos vezesse.
– A szakma elismerését az jelenti, ha egyre több bába lehetne jelen szüléseknél, akár kórházban is. Fontos lenne az is, hogy elfogadják a bábák szakmai protokollját, mert jelenleg az otthonszülésnél is ugyanazt az eljárást kell követni, mint a kórházban. Fel kellene állnia annak a szakmai testületnek, amely bábákat érintő vitás kérdésekben szakmai szabályokat mérlegelve dönteni tudna. Geréb Ágnes példája mutatja, hogy ennek hiányában a büntetőperekben igazságügyi orvosszakértőket hallgatnak meg, akik viszont kórházi orvosok, és soha nem kísértek otthonszüléseket – ezt már Varró Gabriella mondja.
A szociológus hozzáteszi, szeptember 24-én Magyarországra érkezik Lesley Page bábaprofesszor, a Brit Királyi Bábakollégium elnöke, aki számos országban segített a szülészeti ellátás reformjának kidolgozásában. Úgy tudjuk, a professzor találkozik Balog Zoltánnal, a humántárca vezetőjével és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár-helyettessel is. Magyarországi tartózkodása idején Lesley Page részt vesz egy kerekasztal-beszélgetésen is, amely azt a – Magyarországon mostanában gyakran felmerülő - kérdést járja körbe: mi az a támogató környezet, amitől egy nő több gyermeket vállal? A jövő hétfőn, a Kino Moziban megrendezendő beszélgetésben házi őrizetéből Geréb Ágnes is összefoglalja a véleményét.
