A kétéves, az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló, 187 millió forintos projekt egyéni megoldásokat szeretne nyújtani a szülők munkába való visszatéréséhez úgy, hogy azzal a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt jól járjanak. Éppen ezért nemcsak a szülőket, hanem a cégeket is bevonják az Iparfejlesztési Közalapítvány, a Victum Képzési Központ és az Aritma Kft. közös vállalkozásába.

A probléma ismert: Magyarországon csak minden ötödik nő tud visszatérni eredeti állásába a gyerekvállalást követően. A kisgyerekes nők az unió többi tagállamához képest sokkal nagyobb arányban és sokkal hosszabb időre esnek ki a munkából. Az uniós országok közül egyedül Máltán dolgozik kevesebb, kisgyereket nevelő nő. Ez pedig rossz a gazdaságnak és rossz demográfiai szempontból is, hiszen ahol alacsony a női foglalkoztatottság, ott alacsony a születésszám.

A projekt első lépése egy reprezentatív felmérés volt a közép-magyarországi régióban, melynek keretében 500 munkavállalói és száz céges kérdőív készült. Arra voltak kíváncsiak, hogy mik az akadályai a szülők visszatérésének, milyen okok gátolják a munkáltatókat a visszafoglalkoztatásban. – A két fél teljesen másképp látja a helyzetet, a munkáltatók jobbnak, a munkavállalók rosszabbnak érzik. Tévhitek és sztereotípiák vannak mindkét oldalon, a szülők úgy érzik, hogy kevesebbet érnek, mint a gyermektelen kollégák, és állandóan bizonyítaniuk kell. A munkáltatók pedig arról számoltak be, hogy a visszafoglalkoztatás sokba kerül nekik, és nem látják, hogy mikor fog megtérülni a pluszköltség – közölte Bárdos Krisztina, az Iparfejlesztési Közalapítvány ügyvezető igazgatója.

Kálmán Edina, a közalapítvány munkatársa, a projekt kitalálója hozzátette, hogy az atipikus foglalkoztatási formák hiánya (részmunkaidő, rugalmas munkaidő, távmunka stb.) és a társadalom konzervatív hozzáállása sem segít. – Egy férfi középvezető szinte soha nem mondja a munkahelyén, hogy szülői értekezlet miatt el kell mennie. Így aztán érthető, hogy amikor egy nő visszamegy dolgozni, a munkáltató már meg is jegyzi, hogy biztos mindig ő megy majd a gyerekért, ő marad otthon, ha beteg – magyarázta. Szerinte a családtámogatási rendszer és a bölcsődei, óvodai férőhelyhiány tovább erősíti a meglévő helyzetet.

Szendrő József, a program szakmai vezetője elmondta, hogy nincs egységes megoldási csomag, mert a kutatásból kiderült, hogy minden ember és cég más megoldást igényel. Ez egy kísérleti program, amely arra bátorítja a szülőket és a cégeket, hogy próbáljanak ki új dolgokat. – A szülők vegyenek részt például olyan képzésekben, melyek megkönnyítik a visszatérésüket, a cégek pedig kísérletezzenek egy kis létszámú munkavállalói csoporttal vagy csak egy bizonyos munkakörrel eleinte. Nézzék meg, hogy működik-e egyáltalán a rugalmasabb foglalkoztatás – fogalmazott. Szerinte nem lehet reális cél, hogy megváltoztassák a hazai foglalkoztatáspolitikát, csak azt remélik, hogy néhány munkahellyel több lesz a kisgyerekes szülőknek, hogy lesznek szülők, akik kezdhetik a munkát egy órával előbb vagy később, hogy lesznek, akik bebizonyíthatják, hogy teljesítenek egy munkahelyen és nem csak rendelkezésre állnak.

A projektre online regisztrálhatnak a közép-magyarországi érdeklődők (munkakisgyerekkel.hu) a hónap végéig. Ezután kiválasztanak 200 olyan szülőt, akiknek képzéseit a program első felében támogatják. Közülük kerül ki a program második részében az a száz szülő, akiket minimum féléves időtartammal olyan munkáltatóknál helyeznek el, amelyek fontosnak tartják az atipikus munkavégzési formák alkalmazását. Már olyan nagy cégek jelezték részvételüket, mint az IBM, a Magyar Telekom vagy a GE Hungária.