Előre leosztott pályázatok

Ángyán Józseffel, a vidékfejlesztési tárca áprilisban lemondott államtitkárával Kajászón találkoztunk, ahol a 430 hektár állami földből egy marék sem jutott a helyieknek.

− Majd minden nap nyilvánosságra kerül új hír a földpályázatokkal kapcsolatos visszaélésekről.

− A közvélemény egyre többet lát abból, hogy mi történik. Az egész kérdés kulcsa a nyilvánosság. Én a tényeket közlöm, s rábízom azok értelmezését az emberekre vagy az őket segítő tényfeltárókra.

− A tények csak az ellenzéki orgánumokban jelennek meg. A kormánysajtó hallgat.

− Ez most ilyen világ. A lényeg, hogy az emberek megtudják. Rövidlátó az a politika, amelyik a sajtónyilvánosság korlátozásával próbálja elfedni a valóságot. Szomorú vagyok amiatt, hogy ez így működik, de tudomásul veszem.

„Nem köt pártfegyelem”
„Nem köt pártfegyelem”

− Még mindig a Fidesz-frakció tagja. Nem próbálták leállítani?

− Nem reagálnak a tevékenységemre. Eddig a jelek szerint nem mondtam semmi olyat, ami miatt nyilvánosan figyelmeztetni lehetett volna. Egyébiránt nem vagyok tagja a Fidesznek, engem a pártfegyelem nem köt. A legnagyobb gond az, hogy amit mondok, az igaz. És nincs rá tisztességes válasz. Ami még nagyobb baj.

− Áprilisban, a lemondása előtt szeretett volna beszélni a kormányfővel. Volt ilyen találkozó?

− Természetesnek gondoltam, hogy amikor felajánlom a lemondásom, megkérdi, hogy ennek mi az oka.

− Megkérdezte?

− Nem. És ahogy megyünk előre az időben, egyre jobban értem az okát. Ez nagyon kínos beszélgetés lenne, mert emlékeztetnem kellene arra, mi hangzott el köztünk 2010-ben Felcsúton, amikor felkért az államtitkári teendők ellátására. Részletesen tárgyaltunk akkor a lehetséges konfliktusokról. Az az érzésem, hogy Orbán Viktor pontosan tudja, mi az én bajom. Ezért nem keresi a velem való találkozás lehetőségét.

− Mit tehetnek azok a gazdák, akik úgy érzik, hogy átverték őket?

− Szokták mondani a parlamentben is, hogy ha valakinek aggályai vannak, forduljon bírósághoz, tegyen feljelentést. Suchman Tamás, az ÁPV Rt.-t felügyelő miniszterként mondta hajdanán egy disznósággal kapcsolatban, hogy „nem szokványos, de törvényes”. Ha olyan rendeleteket, törvényeket alkotunk, amelyek lehetővé teszik a kibúvókat, lehet, hogy az erkölcsi normáinkkal ellentétes a végeredmény, és tiltakozunk ellene, de jogilag nem kifogásolható. Amit a földpályázatokkal tettek és tesznek, a jelenlegi állás szerint nem törvénytelen. Hogy a jognak nem az erkölcs az alapja, az külön probléma. És ez általában a társadalom problémája. Ebből még sok bajunk származhat. Erkölcsi megújulás nélkül nem lehet talpra állni.

− Kajászón a Fidesz 50 százalék fölött teljesített, a 430 hektár állami földből mégiscsak a miniszterelnök kebelbarátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, illetve egy másik Fidesz-kapcsolattal bíró vállalkozó profitálhatott.

− Amikor Fazekas Sándor miniszter úr felbukkan a tévéhíradókban, karon ülő kisgyermekek láthatók a képeken. A helybéli fiatal gazdák könnybe lábadt szemmel veszik át az öthektáros földbérletről szóló szerződést. Na most, három megye összes szerződését átvizsgáltam, a 18 ezer hektárból 10 ezer bérbeadásának körülményeit tisztán látom. Megyéktől független jelenség, hogy a bérbeadott területek 75-85 százalékát egy egészen szűk csoport viszi el, 3-4, 5-8 vagy 10 érdekeltség. A maradékot, a 15-25 százalékot egészen apró részletekben szórják szét. A miniszter úr 20 hektáros átlagot szokott emlegetni. De hát a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Búzakalász 66 Kft. 1320 hektárt szerzett meg, ami az emlegetett átlag hatvanvalahányszorosa.

− 1200 hektár a limit...

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

− Erre azt szokták mondani, hogy nem úgy kell számolni, ahogyan én számolok. De hát épeszű ember nem mondja azt, hogy a feleségem által nyert területek nem számítanak nálam. A lényeg, hogy van egy kör, amelyet a kis területeken éppen azért vontak be az állami földbérletbe, hogy kivonják a szelet a vitorlákból. Ha hallgatsz, ha megelégszel ennyivel, kaphatsz te is. És van egy jól körülhatárolható üzleti kör, amelyik régen tudja, hová kerül a föld. Az az érzésem, hogy Fejér megyében ez már a pályázatok kiírása előtt, 2011 elején eldőlt.

− Elemzéseivel árt a Fidesznek. Megrótták ezért?

− Előfordult már, hogy a frakcióban és az elnökségben is a nyakamba próbálták varrni a tábor szűkülését. De hát nem én, hanem a tények és a földbotrányok teszik problémássá a szavazótábor alakulását. Az embereknek azt mondtuk, a családotok kapja meg a földet. Na most ehhez képest Fejér megyében Felcsútra, Csákvárra és a legendásan nagy mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező nagyvárosba, Székesfehérvárra „került” a földek 70 százaléka. S tucatnyi azon falvak, kisvárosok száma, amelyek lakói végül egy deka földet sem nyertek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.