- Esztergom, nem kis részben az előző ciklus városvezetése miatt, igen nehéz helyzetbe került, s az állam beavatkozott. Mi ezzel a gond?

- Einstandolták az önkormányzati tulajdonú oktatási intézményeket, ami szerintem azt jelenti, hogy a pártállami rendszer visszaépítése folyik, tehát a helyhatóságokat és a helyi szerveződéseket igyekeznek gyengíteni.

- A hivatalos magyarázat az, hogy másként nem biztosítható a helyi intézmények működőképessége. Igaz, ha a várostól veszik el a létesítmények fenntartásához szükséges pénzt, akkor hol a segítség?

- Mi is feltettük ezt a kérdést. Az államosítás kapcsán azt a magyarázatot kaptuk, hogy másként nem biztosíthatók egyes közszolgáltatások, ám ha viszik a forrásainkat is, magunk sem értjük, mi ebben a segítség, ráadásul az sem érdekel senkit, van-e ennyi pénzünk.

- Mennyit fordítottak korábban az államosított intézmények fenntartására?

- Ez az összeg 2010-ben 789, 2011-ben 888 millió volt, az idén pedig 1,1 milliárd forintról van szó. Úgy tűnik, lényegében többet akarnak elvinni tőlünk, mint amennyibe ezeknek az intézményeknek a tényleges működtetése kerül.

Feltételezni sem merem, hogy a Fidesz-kormány csak annak segítene, aki az ő embere FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS

- A város költségvetését egymilliárdos hiánnyal tervezték. Ebben szerepel a most követelt tétel?

- Már a helyi büdzsé tervezésekor kiderült, hogy több mint egymilliárdnyi hiánnyal kell számolnunk, aminek nincs fedezete. A szeptemberben esedékes 1,1 milliárdos állami inkasszó tehát nem új tétel, bár szerintem nem véletlen, hogy épp ennyit követelnek tőlünk.

- De ha az intézményeiket államosították, akkor ez most kinek a hiánya?

- Ez érdekes kérdés, hiszen amikor a megyei intézményeket vitte az állam, a működési költségek mellett még a korábban keletkezett adósságot is átvállalta. Ezért úgy gondoljuk, Esztergom esetében felvetődik a diszkrimináció lehetősége, s emiatt azon gondolkodunk, hogy az ombudsmanhoz vagy a parlamenthez fordulunk.

- Mennyiben lehet figyelmeztetés az esztergomi példa a többi önkormányzatnak? Jövő januártól ugyanis államosítják az egész közoktatást.

- A párhuzam annyiban nem igaz, hogy az állam csak a pedagógusok bérét fizeti majd, míg az intézmények tulajdonjoga változatlanul a településeké marad, s nekik kell állniuk pél dául a létesítmények fenntartással és a közétkeztetéssel kapcsolatos költségeit. Ez persze csapdahelyzet lehet, mert nem tudni, hogy emiatt milyen önkormányzati forrásokat von el az állam. Most úgy tűnik, hogy a gépjárműadó hatvan százalékát veszik el, de ez sem bizonyos, így pedig a 2013-as költségvetést tervezni szinte lehetetlen.

- Önöknél súlyosbítja a helyzetet, hogy az esztergomi képviselő-testület működésképtelen.

- Nem lenne működésképtelen, de nem működik, mert a fideszes többség nem akar senkivel tárgyalni. Ezért én már 2011 januárja óta azt hangoztatom, hogy ebben a helyzetben kizárólag a testület feloszlatása, tehát új választás kiírása jelentene megoldást. Ha pedig erre nem hajlandók, eljuthatunk oda, hogy csődbe megy a város, megszűnnek a közszolgáltatások és nem kapnak fizetést a közszolgák.

- Az új választás kiírására tett javaslatait a helyi Fidesz viszont úgy kommentálja, hogy ön nem a megoldást keresi, csak hírverést akar.

- Azt gondolom, a Fidesz a legjobb marketingcsapat ehhez. Én 2010 októbere óta ugyanazt mondom: a város érdekében le kellene ülni és meg kellene egyezni, mert nagy a baj. Egy üres székkel viszont – miután a fideszesek rendre távol maradnak a képviselő-testületi ülésekről – nem lehet megegyezni. Az üres székek politikája sehová nem vezet, még ha számukra ez átmenetileg sikeresnek tűnik is.

- És akkor most mi a következő lépés?

- Megpróbálok megegyezésre jutni, s lehetőséget biztosítani a testületnek az érdemi döntések meghozatalára. Ha ezzel nem megyünk semmire, eljön szeptember 30-a, amikor az addig remélt 1,1 milliárd forintos bevétellel szemben ott áll egy 1,6 milliárdos azonnali kiadás, és akkor addig utal a város, amíg el nem fogy a pénz, utána pedig a közszolgák sem kapják meg a fizetésüket. Esztergommal szemben körülbelül háromszázmilliós követelés halmozódott fel, s ezek között akad olyan, amely éppen lejár, tehát emiatt újabb adósságrendezési eljárást lehetne kezdeményezni.

- Nem gondolt arra, hogy a lemondása jelentené a megoldást?

- Miért tenném? Feltételezni sem merem, hogy a Fidesz-kormány csak annak segítene, aki az ő embere. Egyébként pedig úgy látom, azoknak a településeknek sem tudnak nagyobb támogatást nyújtani, amelyek élén az ő embereik állnak, tehát a király meztelen, bár ezt nem mondják ki.

- Ön hogyan látja: kihúzhatja 2014-ig?

- Ezt senki nem tudja. De hadd emlékeztessem, hogy 2011-ben ugyanez volt a helyzet, amikor karácsony táján az emberek csak azért kapták meg a bérüket, mert megnéztem, miként lehet a kifizetéseket átütemezni. De a megoldást nem lehet tovább halogatni, mert tudjuk, hogy jön a gyorsvonat, és mindenkit elgázol.

- Szeptember végén viszi a kormány a több mint egymilliárdot, van még háromszázmilliós kifizetetlen követelés önökkel szemben, de menynyi van a város számláján?

- Készítettünk a bankok közreműködésével egy cash flow-kimutatást, hogy lássuk, ténylegesesen mekkora összeg az, amit azonnal ki kellene fizetnünk. A számlánkon most 54 millió forint van, ami azt jelenti, hogy a bérekre és a segélyekre még telik. Amikor bejön az egymilliárd körüli iparűzési adó, abból nagyjából ugyanekkora összeget ki kellene fizetni a korábbi adósságrendezési eljárás keretében hozott jogerős bírósági döntés alapján, amit senki nem írhat felül. Kizárólag a képviselő-testület kezdeményezhetne egy újabb adósságrendezési eljárást a fizetési kötelezettség átütemezése érdekében, de a fideszes többség erre sem hajlandó. Van emellett egy négyszázmilliós állami inkasszó, egy 167 milliós visszatérítendő banki kamattámogatás, amit szintén levonnak, s jön a szeptemberi milliárdos levonás. Ugyanakkor minden hónapban kellene 63 millió ahhoz, hogy a város működjék.

- Nem túlzás tehát azt mondani, hogy egyetlen fillérjük sincs.

- Nem.

- Tulajdonképpen mennyi pénzzel gazdálkodhatnak?

- Esztergom költségvetése 2010-ben húszmilliárd körül volt, ami tavaly 9,3 milliárdra, az idén 7,2 milliárdra csökkent. Ezzel áll szemben a korábban felhalmozott 26 milliárdos adósság.