Pályázati vita a békemenetes Csizmadia körül
A vita a civil szervezetek számára megítélt támogatások körül folyik. A Nemzeti Civil Alapprogram örökébe lépő Nemzeti Együttműködési Alap irányítását a tanács végzi. Csizmadia László ennek a vezetője. (Nagy Ádám megjegyzi: míg őt például a civil szervezetek választották a tanács tagjává, addig Csizmadia a kormány jóvoltából került a testületbe, majd az elnöki posztra.)
A pályázatokat – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – az úgynevezett kollégiumok bírálják el. Nagy Ádám közlése szerint a különbség csak az, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram idején a tanácsban és a pénzosztó kollégiumokban egyaránt a civil szféra jelöltjei voltak többségben, jelenleg itt is, ott is a kormányzat emberei. A teljes támogatási összeg (a miniszteri keretet is beszámítva) hárommilliárd forint. A kollégiumok első körben 1,8 milliárd forintos működési támogatás elosztásáról döntöttek.
A rendkívül szűkös elbírálási határidő miatt előfordulhatott – mondja Nagy Ádám –, hogy a „hatalom holdudvarához” tartozó pályázók is hoppon maradtak. Csizmadia László mintegy kétszáz esetben a kollégiumokban hozott határozatok felülbírálatát javasolja a tanács számára: a szervezetek egy részének kevesebb pénzt adna, ugyanakkor támogatáshoz juttatna már elutasított pályázókat.
Bár a „végleges elbírálás végett a tanács elé terjesztett működési pályázatok” listáján a szervezetek neve helyett csak azonosító szám szerepel, Nagy Ádámnak oka van feltételezni, hogy Csizmadia László a kormány számára kedves pályázóknak akar kedvezni. Úgy, hogy elvon pénzeket a Fidesz–KDNP-vel kevésbé szimpatizáló egyesületektől. Márpedig – állítja Nagy Ádám – a tanács elnökének a törvény szerint csak ahhoz van joga, hogy támogatásra méltónak tartott szervezetek esetében emeljen kifogást. Ahhoz nincs, hogy már elutasított jelentkezőket támogatásra javasoljon.
A több ezer nyertes pályázóhoz képest eltörpülni látszik a Csizmadia László szerint korrekcióra szoruló kétszáz eset. Nagy Ádám azonban úgy érzi, olyan elvi kérdésről van szó, amelyet semmiképpen sem szabad szó nélkül hagyni – függetlenül attól, hogy a saját szervezete érintett-e vagy sem.
A felvetések minden alapot nélkülöznek – jelenti ki lapunknak Csizmadia László. Elmondja, hogy a jog és erkölcs adta lehetőségeket nem lépte át, a minisztérium állásfoglalása szerint is szabályosan járt el. Hozzáteszi: egyébként sem elutasított pályázatokról van szó, hanem olyanokról, amelyek pénzhiány miatt nem kaptak támogatást. A kifogásolt döntéseket – folytatja – joga van a tanács elé vinni, ezekről testületi döntés születik majd.
Az év elején Csizmadia László –Bayer Zsolt és Bencsik András újságíró társaságában – egyik szervezője volt a kormánypárti békemenetnek. Emlékezhetünk: „Nem leszünk gyarmat!” Csizmadia nem sokkal később, kora tavasszal lett az akkor alakuló Nemzeti Együttműködési Alap tanácsának elnöke. Aztán tagja volt annak a küldöttségnek, amely a „kormánnyal folytatott hiteltárgyalások felgyorsítása érdekében” az IMF magyarországi képviselőjével szeretett volna tárgyalni. A nyilvánosan beharangozott találkozó végül elmaradt.
Csizmadia hangsúlyozza, hogy politikai nézeteit külön kell választani attól a szakmai munkától, amelyet a tanács elnökeként végez. Az általa támogatásra javasolt szervezetek (horgászok, önkéntes tűzoltók egyesületei és hasonlók) nem kötődnek pártokhoz. Fontos – ismétli Csizmadia László –, hogy ő csak előterjesztést tesz, a tanács kollektív módon hoz döntéseket.
Nagy Ádám úgy véli, az erőviszonyok ismeretében az eredmény aligha kétséges. Ennek ellenére többedmagával igyekszik megakadályozni a jogsértőnek tartott eljárást. Ha nem sikerül, kész arra, hogy bírósághoz forduljon.
