Miért akart Tarlós István szemüvegen ugrálni?
A tervezett bobpálya építése teljesen jogellenes lenne a csúszásveszélyes, felszín alatti vizekkel behálózott, lakóházakkal körbevett, szűk hegyi utakon megközelíthető egykori agyagbánya területén – érvel a III. kerületi Eurocenter feletti területre tervezett kalandvidámpark építése ellen hosszú évek óta kitartóan küzdő Közpark Egyesület a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – a beruházást bizonyos feltételek teljesítése mellett áprilisban engedélyező – határozata elleni fellebbezésében.
A környékbeli civilek alkotta szervezet egyszer már elérte, hogy a Fővárosi Bíróság új eljárásra kötelezze az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, mivel az korábban tévesen, nem a vidámparkokra vonatkozó előírások mentén vizsgálta a beruházást. Márpedig, ahol gépi berendezés is van – márpedig a bobpálya ilyen –, az vidámpark, és nem pihenőpark. A bíróság egyúttal arra is figyelmeztette a főfelügyelőséget, hogy az új eljárásban vegye figyelembe az egyesület kifogásait a terület csúszásveszélyességéről, illetve a létesítmény által kibocsátott magas zaj- és rezgésveszélyről. Az egyesület azonban úgy véli, hogy az új határozat is érveik mellőzésével született. Ezért támadták meg ismét a döntést.
Az Óbuda Adventure Park kalandos története jóval régebben kezdődött. A III. kerületi önkormányzat a rendszerváltozás óta próbál némi pénzt kisajtolni a bezárt agyagbányából. Először el akarták adni a 26 hektáros területet, de nem akadt rá vevő. Még szerencse, mert kiderült, hogy közparkként nem elidegeníthető. Meghirdették tehát a bérleti jogot. Ez se bizonyult kapósnak. Az önkormányzat azonban addig-addig alakítgatta a feltételeket, amíg 2006-ban akadt rá jelentkező. A Raiffeisen Bank a szomszédos Eurocenterben, illetve a táborhegyi lakóparkban lévő érintettsége okán jó üzletnek tartotta a 26 hektáros terület megszerzését, még akkor is, ha csupán bérlőként jegyzik be az általa létrehozott Tőkepartner Befektetési Kft.-t. A tervek egyébként már akkor többfunkciós szabadidőparkról szóltak. A kötélpályás erdei kalandpark, a játszótér, a nyári bobpálya és a játszóház összesen 7 hektárt foglalt volna el.
A 35 évre szóló bérleti szerződés viszont az egész területre vonatkozott. Az önkormányzat évi 9,6 millió forintot – azaz havonta négyzetméterenként 3 forintot – kért az egykori bányaterület használatáért. Szénási János MDF-es képviselő a bérbeadásról döntő 2006-os testületi ülésen kevesellte a pénzt, ráadásul úgy vélte, a szerződéstervezeten látszik, hogy „az ellenérdekelt fél jogászai írták”. A vita hevében hangzott el Tarlós István – a már akkor főpolgármesterségre készülő – kerületi polgármester elhíresült mondata: „Ne ravaszkodj, mert leverem a szemüveged, és rá is ugrok!” Az üzletet még Tarlós István Fővárosi Közgyűlésbe való átigazolása előtt nyélbe ütötték.
Hamarosan változott a cégnév – Óbuda Adventure Park Kft. – és a tulajdonos is. A cég 2007-ben a Don Pepe pizzaláncot birtokló Szatmári Gábor tulajdonába került, és megtették az első lépéseket a beruházás megvalósítására. Az önkormányzat partnernek mutatkozott, a környéken élők Közpark Egyesületbe tömörülő csoportja nem. A kerületvezetés új szabályozási tervet készíttetett a területre, amelyet a sors fintoraként egy szintén helyi civil szerveződés – az Óhegy Egyesület – építész elnöke, Felcsuti László készített. Nem volt ismeretlen számára a terep, hiszen az önkormányzat megbízásából korábban városi szabadidőparkot tervezett oda BMX- és görkorcsolyapályával. Így aligha meglepő, hogy a kft. is tőle rendelte meg a beépítési terveket. Se ő, se az akkor már Bús Balázs vezette óbudai testület nem találta problémásnak az egykori agyagbánya beépítését.
– A beruházás nyomán a jelenlegi „bezöldült”, de elhanyagolt bányarekultivációnál magasabb színvonalú park jönne létre, kellemes terepet kínálva az aktív pihenés kedvelőinek. A befektető már számos engedményt tett a környékbelieknek, akik nem is utasítják el egységesen az új létesítményt – veszi védelmébe a beruházást Bús Balázs óbudai polgármester. Az építésiengedély-kérelmet egyébként érintettségük okán más kerület bírálja majd el. Óbuda mindenesetre 2008 májusában 14 millió forintért le is aszfaltoztatta a Remetehegyi út felső szakaszát a fővárosi útalapból. Az egykori bánya az évek múltával teljesen körbeépült lakóházakkal.
– Egy ilyen kalandpark iszonyú forgalom- és zajterhelést jelent a környezetének. Ráadásul ez a terület egykori agyagbányaként veszélyes építési terep, amiről sem a fejlesztő, sem az önkormányzat, sem az engedélyező hatóságok nem akarnak tudomást venni. De ha ezen túllépnénk, akkor is több gond lenne a tervvel. A hegyoldal jelenlegi zöldje helyett egy 8000 méteres csőkígyó fogadná az ide látogatót. A bobszánok és az ott szórakozók visítása lényegesen meghaladná az elfogadható zajszintet, a forgalomnövekedés bizonyosan dugókat okozna a Bécsi úton és a Vörösvári úton. Jelentősen alulméretezték a parkolóhelyek számát, vécéről pedig szó sem esik a tervekben – háborog Éder Zoltán, a Közpark Egyesület elnöke. A civilek hajlandóak lennének „alkut kötni” a beruházóval: ha lemondana a bobpályáról, nem tiltakoznának a játszótér és az erdei kalandpark ellen. A cég azonban hallani sem akar erről. A beruházás csak így lenne kifizetődő. (A cég nem reagált megkeresésünkre. )
Az önkormányzat nem sokat nyert eddig a bérbeadással. A bérlő ugyan köteles lenne gondoskodni a csapadékvíz-elvezetésről és a zöld felület karbantartásáról, de a cég önkormányzati felszólításra is legfeljebb kaszáltat. Kivárnak, elvégre a bérleti szerződés 35 évre szól.
9,6
AZ ÖNKORMÁNYZAT évi 9,6 millió forintot – azaz havonta négyzetméterenként 3 forintot – kért az egykori bányaterület használatáért.