Prémium a közmédia vezetőinek
A vezérigazgatók munkaszerződése azt rögzíti, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén éves személyi alapbérük meghatározott százalékát kaphatják meg jutalomként. A feltételek között szerepel például, hogy elvégezzék a közmédiarendszer átalakításával kapcsolatos feladatokat, készítsék el és tartsák be az intézmény üzleti tervét, az adott médiumot ne marasztalja el a médiahatóság, ne veszítsen sajtó-helyreigazítási pert, növelje a nézettséget/ hallgatottságot/látogatottságot.
A négy intézményvezető közül az MTI vezérigazgatója keres a legtöbbet, havi bruttó 1,9 millió forintot, az adható prémiuma pedig az éves személyi alapbérének 33 százaléka. A másik három vezető egységesen bruttó 1,7millió forintot keres havonta, adható prémiumuk pedig a bérük maximum 25 százaléka. A közszolgálati kuratórium tavaly tavasszal azzal az indokkal emelte meg az MTI-vezér bérét, hogy a hírügynökség nemcsak megrendel a médiaszolgáltatást-támogató alaptól, hanem maga is előállít tartalmat, műsorokat készít, létszáma pedig a másik három cég háromszorosa. Az MTI-nél alakították ki ugyanis a közszolgálati médiumok közös hírcentrumát csaknem 150 fővel. Idén azonban már az MTI-t is leépítették, 50 főnél kisebb csontvázintézménnyé zsugorították, a vezérigazgató fizetése azonban nem változott. Információink szerint az egyik legutóbbi kuratóriumi ülésen fel is vetődött, hogy Belénessy fizetését is „igazítsák vissza” a többiekéhez, de erről nem született döntés.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány elnöke lapunknak azt mondta, a négy vezérigazgató bére és prémiuma jóval kevesebb, mint a korábbi közmédia-vezetők fizetése, amelyekhez külön juttatások is társultak. Fontosnak tartotta megjegyezni: a közmédia rendszerében először fordul elő, hogy valóságos prémiumfeladatokat tűztek ki, a jutalom a korábbi gyakorlattal szemben nem automatikusan jár a vezetőknek (Such Györgynek, a Magyar Rádió korábbi elnökének az intézmény nyereségességéhez volt kötve a fizetésén felüli prémiuma, ezt azonban nem kapta meg, ezért bírósághoz fordult és 175 milliót követel a rádiótól. – A szerk.). Balogh elmondta, a kuratórium által elvégzett nagyon alapos értékelés után egyik vezérigazgató sem kapta meg a maximálisan adható összeget. Ennek részleteibe azonban nem kívánt bocsátkozni, még úgy sem, hogy a kuratóriumi határozat is rögzítette, hogy az MTI vezérigazgatója az összesen adható csaknem 7,4 milliós prémiumösszegből 4,8 milliót kapott. Információink szerint ebben jelentősen közrejátszott a retusálási botrány, amikor a köztévé híradójából minden szakmai és etikai szabályt felrúgva „kiblőrözték” Lomnici Zoltán volt főbírót. Az ügy miatt kirúgták Élő Gábort, az MTI hírcentrum vezetőjét, helyettesét figyelmeztetésben részesítették (a médiaszolgáltatási alapnál pedig leváltották a hírfőszerkesztőt).
A többiekhez képest a Duna TV vezérigazgatója azért kapott jóval kevesebbet, mert Dobos Menyhértet 2011 szeptemberében választották meg, miután elődjét, Ókovács Szilvesztert a miniszterelnök az Operaház megbízott főigazgatójának nevezte ki.
Kránitz László, a közalapítvány kuratóriumának szocialista delegáltja, aki a prémiumokról döntő júliusi kuratóriumi ülésen nem vett részt, lapunknak azt mondta, a kezdetektől nem támogatta, hogy a vezérigazgatók jutalmat kapjanak. Ezt azzal indokolta, hogy a 2011–2012-es év a közmédiában átmeneti időszak, amikor közel ezer embert elbocsátottak, a több tekintetben is hibás átalakítás következményeként zavaros felelősségi viszonyok alakultak ki, botrányok sorozata robbant ki. Kránitz szerint ebben a helyzetben nem lett volna szabad jutalmat osztogatni a vezérigazgatóknak.
Ezekkel a jutalmakkal az MTV, a Magyar Rádió és az MTI vezetőjének jövedelme (havi bér plusz a prémium 1/12-ed része) összességében meghaladja a havi kétmillió forintot. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök még a kormányváltás után jelentette be, hogy a közszférában nem lehet több a fizetés havi kétmillió forintnál, erre hivatkozva csökkentették Simor András jegybankelnök fizetését. Utóbb azonban kiderült, hogy a közszférában adható kétmilliós bér plafon nem vonatkozik az állami cégek vezetőire és a politikusokra sem.
