A szervezet első (ideiglenes) főkapitánya Usztics Mátyás színész volt. Több jobbikos politikus mellett az egyesület alapító tagjai között találjuk Bencsik András újságírót, aki azóta a Fidesz holdudvarához csatlakozott, valamint Szegedi Csanád EP-képviselőt, aki – miután kiderült, hogy anyai ágon zsidó származású – a közelmúltban viharos körülmények között volt kénytelen elhagyni a Jobbikot.

Vona Gábor gárdaegyenruhában a Parlamentben

A gárda létszáma egyre gyarapodott, de az első komoly belső konfliktusra nem sokat kellett várni. Dósa István akkori főkapitány vezetésével 2008 őszén a gárdisták egy része elhagyta a mozgalmat, és megalakította az úgynevezett „őrző szárnyat”. Dósa a szakadást azzal indokolta, hogy pártoktól független szervezetet szeretne, nem kér a Jobbik fennhatóságából: „Ha politizálni akartam volna, akkor valamelyik pártba lépek be. Nem nézhettem tétlenül, hogy a Magyar Gárdát olcsó kampányeszközzé tegyék.”

Dósa István utóda a Jobbik vezetőinek – mindenekelőtt Vona Gábornak – a bizalmát élvező Kiss Róbert lett. A bíróság aztán 2009 nyarán jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát megalakító egyesületet, és nem csupán azt, hanem magát a Magyar Gárda mozgalmat is. A döntés ellen tiltakozó jobbikosok és gárdisták gyűlését a rendőrség – utóbb jogszerűtlennek minősített módon – feloszlatta az Erzsébet téren.

A Jobbik előbb Új Magyar Gárda, majd Magyar Nemzeti Gárda néven próbálta átmenteni a parlamentbe jutásában oly fontos szerepet játszó szervezetet. A főkapitány Kiss Róbert maradt, de 2010 nyarán ő is lemondásra kényszerült: egy titokban készített és nyilvánosságra hozott felvétel arról tanúskodott, hogy csalja a feleségét. (Előzőleg ezt tagadta.) A Kiss Róbert utódjául a Magyar Nemzeti Gárda élére megválasztott Ináncsi József személye viszont nem nyerte el Vona Gábor tetszését. A pártelnök nyilvánosan közölte, hogy Ináncsit nem tartja alkalmasnak a posztra.

„A gárda magának választ vezetőt, de az én véleményem az, hogy ennek a közösségnek jelenleg nincs vezetője. Bízom benne, hogy minél hamarabb lesz” – nyilatkozta Vona. „Anyagilag nem függünk senkitől, ahogyan eddig, a jövőben is képesek leszünk finanszírozni a tevékenységünket. Az idő nekünk dolgozik, akár a Jobbikkal, akár nélküle, de meg fogunk állni a lábunkon” – válaszolta erre Ináncsi. Az eddig sem egyszerű történet tehát tovább bonyolódott. A Jobbikhoz hűséges szervezet Új Magyar Gárda néven futott tovább, az Ináncsi-féle Magyar Nemzeti Gárda pedig szövetséget hozott létre a különféle gárdatöredékekből.

Sok egyéb szélsőjobbos alakulat mellett színre lépett a Jobbikkal és a gárdával közeli rokonságot mutató Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület is, amely országos premierjét a gyöngyöspatai konfliktus során tartotta. Vona Gábor megpróbált úrrá lenni a káoszon. 2011 nyarán már békülékenyebb hangot ütött meg, és pedzegetni kezdte, hogy a sokfelé szakadt gárdaszervezetek vezetőinek jó lenne egy asztalhoz ülniük egymással. Kifejtette: a legnagyobb tett nem az ellenség, hanem önös céljaink legyőzése és az egység megteremtése. A pártelnök azt is bejelentette, hogy (tavaly) év végéig egyesíteni szeretné a gárdákat.

Bár ez egyelőre nem valósult meg, több mint érdekes, hogy a Hősök terére meghirdetett mostani szélsőjobboldali rendezvényen – úgymond: nemzeti seregszemlén – Vona Gábor és az általa korábban pokolba kívánt Ináncsi József egyaránt a szónokok között szerepel. Mivel a különféle gárdaszervezetek egyike sem nevezi magát a feloszlatott Magyar Gárda utódjának, a rendőrség és a bíróság egyelőre nem talál fogást rajtuk. A gárdisták nem viselhetik ugyan az eredeti egyenruhájukat, és elvileg alakzatban sem állhatnak, de nyilvános rendezvényeken különösebb korlátozás nélkül jelen lehetnek. Ahogyan most a Hősök terén – vagy például idén tavasszal Székesfehérváron, amikor Cser-Palkovics András fideszes polgármester gárdisták társaságában avatott székelykaput.