Az esti tűzijáték a hagyományokhoz híven 21 órakor kezdődött, a rakétákat négy helyszínről indították: a főváros jelképének számító Lánchídról, valamint a Dunán állomásozó három uszályról, melyekből kettő a Margit híd és a Lánchíd között, egy pedig a Vigadó téri hajóállomás vonalában horgonyzott.

Az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örök érvényű, változatlan – mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédében az augusztus 20-i, Szent István-napi ünnepi szentmisén, hétfőn, Budapesten. A Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt, vele koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Jakubinyi György, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és Augustine Ukwuoma nigériai püspök.

Pécsett immár másodjára sült meg a „magyarok kenyere” augusztus 20-án. A nemzeti összefogást és szolidaritást hirdető kezdeményezés tavaly indult el a baranyai megyeszékhelyen. Idén 19 megyénkből és a hazánkkal szomszédos hét ország valamennyi magyarlakta területéről érkezett búza Pécsre. A 25 tonnányi adománymagot a szigetvári malomban, valamint a Csele-patak vize által hajtott, 300 éves, mohácsi Szent Miklós-malomban őrölték 15 tonna lisztté.

Egytonnányi lisztből hatezer kicsi cipót sütöttek, s a kenyereket szétosztották a Pécs belvárosában hétfő délután tartott ünnepségen. A cipókért adományt elfogadtak, s az így összegyűjtött pénzt a Nekem nincs ebédem alapítvány kapja meg. Az a 14 tonna liszt, amiből nem sült kenyér, a Dévai Szent Ferenc Alapítványt illeti meg. A Böjte Csaba szerzetes által létrehozott alapítványról tudni kell, hogy erdélyi árvaházaiban 2300 gyerekről gondoskodik. Az ötlet, hogy a történelmi Magyarország területéről gyűjtött búzából karitatív célú lisztet őröljenek és kenyeret süssenek, Korinek László fejében született meg.

Korinek a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karának tanára, nemzetközi hírű kriminológus, akadémikus. A 66 éves jogász – bár az Antall-kormány belügyi tárcájának helyettes államtitkáraként szolgált – sosem volt tagja egyik pártnak sem. – Ez a program szeretné elérni, hogy a határon túli magyarság mindig a nemzet részének érezze magát. Nem elég zászlókat lengetni, és nem Trianont kell kárhoztatnunk minden bajunkért, hanem tenni kell a nemzeti összefogásért – mondta. Korinek elfogadhatatlannak tartja, hogy a nemzeti érzést szélsőséges, időnként elmebeteg gondolatokat valló emberek sajátítsák ki.

 – Magyarországon a nemzeti érzésnek széles körű hagyományai vannak. Létezett nálunk nemzeti liberalizmus is, s ez a Deák Ferenc nevével is fémjelzett gondolkodásmód azt bizonyította, hogy a nemzetért való munkálkodás nem ütközik a szabadelvűséggel. A szélsőséges nacionalizmus nem szolgálja a nemzetet. És ha egy ember csak arra büszke, hogy ő fehér, vagy arra, hogy ő magyar, akkor az az ember semmit sem ért el az életben – mondta.

Sportrepülő a Parlamentnél