Győzni széles táborral lehet

Szigetvári Viktort a választójogi rendszerről és az ellenzék 2014-es esélyeiről kérdeztük.

- Milyen céllal készítette a Haza és Haladás ezt a választási tanulmányt?

- Ez része annak az elemzési folyamatnak, amelyet a választási reform megkezdése óta az alapítvány folytat. Annyiban több és más, hogy kevésbé a jogi vagy politikai kritikája akar lenni az új rendszer kialakításának, inkább adottságként fogadja el az új kereteket, és azt vizsgálja: a politikai rendszerre nézve milyen hatásai vannak. Elemzés és részletes ismeretterjesztés, amely megvizsgálja, milyen lehetőségei és esélyei vannak jelen közegben az ellenzéki politikának. Ilyen elmélyültségű anyag eddig nem született ebben a témában.

- A teljes egészében még nem ismert új választási rendszer mennyiben lejt egyik vagy másik politikai erő felé?

- Ez a tanulmány nem azzal foglalkozik, lejt-e vagy sem, erről korábban sokat írtunk. A jelenlegi rendszerben vannak olyan elemek, amelyek semlegesek az abban szereplők számára, és vannak olyanok, amelyek a jelenlegi pártszövetségnek, a Fidesz–KDNP-nek kedveznek. Olyan elemet, amely a jelenlegi ellenzéki pártok számára lenne előnyös, nem látok.

- Elemzésük alapján mi az ön konklúziója: hogyan lehet az új választási keretek között leváltani a Fidesz-kormányt?

- Vető Balázs kollégámmal alap vetően a tanulmány szakmai megállapításaiért felelek, de nem vagyok naiv, tudom, hogy ezekből a politikusok és az elemzők további következtetéseket vonnak majd le, nagyon helyesen. A tanulmány nem foglal állást, inkább csak a lehetséges szcenáriókat fogalmazza meg. A konklúzió egyebek mellett abban fogalmazható meg, hogy 65-70 egyéni választókerület megnyerése nélkül stabil kormányzó többség ebben az új rendszerben nem teremthető. Aki győzni akar, legyen az szövetség vagy egyedül induló népszerű párt, annak a feltételeit kell megteremtenie, hogy ez a helyzet előálljon. Másfelől kiderül az is: ahhoz, hogy valaki az ország meghatározó részén egyéni választókerületi győzelmekre legyen képes, nemcsak megfelelő mennyiségű, hanem megfelelő összetételű szavazat is szükséges. Ez azt jelenti, hogy nemcsak népszerűnek kell lenni, hanem az ország meghatározó részén kiegyenlítetten kell népszerűnek lenni, és helyenként új támogatók is kellenek. Ebből szintén következik, hogy fontos eredmény a demokratikus ellenzéki erők és benne kiemelten az MSZP számára a szavazótáborok mennyiségi rehabilitációja – Észak-Magyarországon például a szocialista párt ma már versenyképes a Jobbikkal és a Fidesszel szemben is –, de a demokratikus ellenzéknek komoly, öröklött szavazóhiánya van még a Dunántúlon és részben Közép-Magyarországon, amely egy modernizációban jobban érdekelt polgári választó közeg. Ezekben a régiókban további és erős népszerűség-növekedésre van szükség, mert ha nem lesz földrajzilag kiegyenlített a támogatottság, akkor nem garantálható a győzelem.

- Mindenképpen összefogásra van szükség, vagy az MSZP maga is képes megfordítani a politikai szélirányt?

- Erre a kérdésre a tanulmány nem ad választ, de kétségtelenül kikövetkeztethető belőle sok minden. Olyan jelöltállító tud nyerni, amelynek nagy és széles tábora van, ráadásul földrajzilag kiegyenlített eloszlásban. E tekintetben másodlagos, hogy ezt a feltételt egy párt önmaga teljesíti vagy többpárti választási szövetség, illetve egy választási párt. A tanulmány abban nem foglal állást, hogy összefogásra van-e szükség vagy egyedüli indulásra. Csak azt mutatja meg, milyen feltételek kellenek a győzelemhez. Ma a demokratikus ellenzéki oldalon az MSZP fontos eredményeket ért el népszerűségének a növelésében, jelenleg azonban a szocialista párt sem tekinthető olyan politikai erőnek, amely az egyedüli győzelem esélyével a jelenlegi rendszer keretein belül rendelkezne. Ebből nem következik feltétlenül az, hogy össze kell fogni. Vagy arra van szükség, hogy az MSZP váljék döntően népszerű párttá Budapesten, Közép-Magyarországon és a Dunántúlon is, hogy hozza be a strukturális választói hátrányát, de ehhez más politika is kell; vagy pedig széles összefogással kell a demokratikus ellenzéknek alkalmassá válnia a rendszer és a politikai klíma által együttesen támasztott kihívásokra. Azt állítjuk, hogy ezt a kérdést 2012 végén, 2013 elején döntésre kell vinni. Olyan választók is kellenek, akik utoljára Gyurcsány Ferenc miatt szavaztak a balközép oldalra 2006-ban, de azóta sokszorosan csalódtak, és kellenek olyanok is néhány választókerületben, akik még akkor sem.

- Milyen szerepet kíván vagy tud vállalni Bajnai Gordon és a Haza és Haladás a politikai és hatalmi közeg formálásában? Vagy továbbra is megmondják, hogyan kellene csinálni, de csinálni már nem akarják?

- Nyilvánvalóan írhatnánk tanulmányt a Mars-járómegépítéséről vagy az Európai Unió előtt álló korszakos kihívásokról. A Haza és Haladás Alapítvány az országot érintő, szerintünk fontos kérdésekben végez elemző és kutató munkát, így tettünk korábban is a választójogi és szociális kérdésekben. Ősz végére most részben munkahelyteremtéssel, részben gazdaságélénkítéssel, szociálpolitikával foglalkozó tanulmányokat készítünk. Nem álnaivan, hanem őszintén, mert szerintünk ilyen dolgokhoz értünk. Ha a demokratikus ellenzéki diskurzushoz hozzájárulhatunk, ha valamiféle katalizátori szerepet biztosítani tudunk, az jó. Az alapítvány továbbra sem készül önálló politikai szerepre. Hogy az alapítványhoz kötődő személyek milyen politikai szerepre készülnek vagy nem készülnek, az ettől a szakmai munkától független. Bajnai Gordon szerepvállalásáról pedig már több alkalommal is elmondtam: ez az ő döntése lesz.

„Nem elég csak népszerűnek lenni”
„Nem elég csak népszerűnek lenni”
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.