A tárca tavasszal azt a tájékoztatást adta lapunknak, hogy a tavaly év végi határidő ellenére csak a házak építésével párhuzamosan kívánja meghatározni a bérlőkijelölés szempontrendszerét. Most viszont azzal hárította el érdeklődésünket az időközben emberi erőforrásokra átkeresztelt minisztérium, hogy a feladat immáron nem náluk van, hanem a Belügyminisztériumnál. Csakhogy ott mit sem tudnak erről. Így egyelőre egyetlen kormányzati szerv sem foglalkozik azzal, hogy benépesítse az ócsai házakat. Igaz, nem is épülnek.

Immáron a harmadik fordulójánál tart a szociális lakópark komplex kivitelezésére kiírt pályázat. Erre azokat a cégeket hívták meg, amelyek ugyan teljesítésre alkalmasnak minősültek korábban, de a második fordulóban nem vehettek részt. Oda ugyanis csak az első fordulóban legjobb ajánlatot benyújtó három céget hívták meg. A tárgyalásos eljárás jócskán elhúzódott, majd eredménytelenül zárult. A kivitelezők vélhetőleg nem tudtak olyan alacsony árat és olyan közeli határidőt mondani, amire a feladattal megbízott Belügyminisztérium rábólinthatott volna. Július 17-én újabb körre hívták az építőipari cégeket. Ezúttal az előzőből kihagyott, eleve rosszabb ajánlatot tevőket, hátha az újabb lehetőség annyira felhevíti őket, hogy a korábban náluknál is kedvezőbb javaslatot tevő vállalkozásokat is felül- vagy alulmúlják. Ám az eredményhirdetés ismételt elhalasztása nem erre utal. Ha a héten mégis sikerülne vállalkozót találni a feladatra, és a cég a minisztérium által számított 13 héten (!) belül felépíti az első házat, akkor is legfeljebb november közepén költözhetnének az első lakók. Így nyolc hónapot csúsznának az eredeti céldátumhoz képest. (Bár a másik devizaadós-mentő szervezet, a Nemzeti Eszközkezelő is csak nyolc lakást vásárolt meg eddig a tervezett nyolcezer helyett.)

Az Ócsára tervezett szociális bérháztelepet eredetileg idén márciusban adták volna át, a határidőt később augusztusra módosították. A területen eddig csupán néhány villanyoszlopot állítottak fel. Az építkezést – sok vállalkozást eleve elriasztva –a Start mintaprogramként valósítják meg, azaz közmunkásokat is foglalkoztatni kell. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a beruházás lebonyolítójaként, a hírek szerint már 550 ember foglalkoztatására kötött szerződést a munkaügyi központtal. A közmunkások építési-szerelési munkákba való bevonása nem titkoltan a költségek csökkentését szolgálja. Szakmai berkekben azonban erős kétely merült fel a „kalákában” készülő lakópark minőségét illetően.

A kormány ezzel a teljes beruházásra eredetileg szánt öt-hatmilliárd forint legalább harminc százalékát meg szeretné spórolni. Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára tavaly augusztusban még 150 ezer forintos négyzetméterárral számolt, mondván, Felsőzsolca újjáépítői 137 ezerből is kijöttek négyzetméterenként. Az újabb költségszámítások eredménye szigorúan titkos, holott a vállalási ár különösen fontos szempont az ócsai szociális lakópark kivitelezőjének kiválasztásában. Az április közepén meghirdetett – s mindmáig lezáratlan – tenderre érkező ajánlatokat elsősorban ennek alapján rangsorolják. A nettó vállalkozói átalánydíj mellett eltörpül a kivitelezési határidő és a jótállás időtartama. Az előbbit egyébként 120-180 napban határozták meg, míg az utóbbira három év a minimumelvárás. A beérkezett ajánlatok, illetve a jelentkező cégek körül nagy a titkolózás. Az eredményhirdetés ideje továbbra is bizonytalan.

A házak fenntartását jelentősen olcsóbbá tevő, kezdetben hangoztatott építészeti minőség, illetve a környezettudatosság szempontja közben teljesen kikopott a tervből. Az elején még a lehető legtakarékosabban működtethető, A+ energetikai besorolású házakat terveztek a telepre, de később – sokallva az árat – inkább B energetikai besorolású épületek mellett döntöttek. De korántsem biztos, hogy a végeredmény nem lesz ennél rosszabb. Ráadásul a házak is „összementek”. Egyáltalán nem épül például 80 négyzetméteres otthon, holott vidéki családi háznak – körötte önellátást célzó gazdasággal – nem számítana éppen óriásnak. Az épületek zöme – nyolcvanból ötven – alig 50 négyzetméteres lesz. Az épületek a múlt század elejének tornácos parasztházait idézik. A csatornát, a gázt, a villanyt és a vizet Ócsáról vezetik ide, holott az eredeti autonómfalu-koncepció szerint a telep sem az energia-, sem a víz- és szennyvízgazdálkodás, sem az élelmiszer-ellátás okán nem szorult volna az anyatelepülésre. Működtetését a beköltözőkből verbuvált fenntartható közösség biztosította volna.

A tartalom csökkentése sem gyorsította fel az eseményeket. A kiemelt beruházásokra vonatkozó gyorsított eljárás ellenére több hónapot csúszott a belterületbe vonás, illetve a telkek kitűzése. A szükséges szakhatósági engedélyeket csak áprilisra sikerült összeszedni az ütemtervben eredetileg meghatározott tavaly november helyett. Ezzel tolódott a közbeszerzési tender kiírása is, most pedig az eredményhirdetés.

Kapavágás se történt