Budai: Igen, kartelleztünk, a termelők érdekében
Az algyői fórum egy kampánysorozat része volt, amelyben a Magosz vezetői – valószínűleg nem függetlenül az állami földbérletekkel kapcsolatos botrányoktól – a gazdálkodóknak a kormányban való bizalmát igyekeztek erősíteni. Budai úgy fogalmazott: gyakran hallotta, hogy jártathatják a Magosz vezetői a szájukat, a Fidesz nem hallgat rájuk, és nem teljesíti a kéréseiket. Budai szerint a már elfogadott agrárkamarai törvény, a készülő földtörvény, és számos egyéb termelővédelmi jogszabály és kormányzati intézkedés ennek az ellenkezőjét bizonyítja.
Budai Gyula megerősítette a hallgatóság előtt: államosítják a területi vízgazdálkodási társulatokat, amelyek nem képesek biztosítani a belvízkezelés és az öntözés feltételeit. A jelenlegi aszály is indokolja, hogy a csatornahálózat egységes irányítás alá kerüljön, erre pedig az állam képes a legjobban – jelentette ki az államtitkár. Politikusként Budai megosztotta a gazdákkal azt a kormányzati meggyőződést, hogy a víztársulások és az agrárkamarák az előző kormányzathoz kötődnek, a szocialista klientúra részei. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: aki befizeti a víztársulatok által jelenleg is kért hozzájárulást, „annak elment az esze”. Budai az eddig önálló jogi személyként működött megyei agrárkamarákat is a szocialista klientúra részének nevezte. Azért is meg kellett szüntetni szerinte a megyei kamarák önállóságát, mert a szocialistákhoz közel álló vezetőségeik a szaktanácsadásra járó milliárdos nagyságrendű állami és uniós támogatást kiszervezték külső magáncégekbe, amelyek a pénz egy részét visszacsorgatták hozzájuk, a gazdák pedig nem fértek hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.
Budai a gyűlésen bejelentette: a takarmányforgalomban is bevezetik a fordított áfát, hogy megszüntessék az áfacsalásokat.
Budai Gyula azt mondta a gazdáknak: eddig egyetlen kormány sem mert hozzányúlni a multinacionális áruházláncokhoz. Gráf József etikai kódexet íratott alá velük, a multiknak azonban nincs etikájuk, hanem egyetlen céljuk van: extraprofitot kivinni az országból. Ezért nem etikai kódexet kell velük csinálni, hanem keményen tárgyalni. Budai szerint a dinnyeakció sikeres volt: soha az utóbbi években ilyen magas árat nem kaptak a magyar termelők a dinnyéért, mint idén. Kilátásba helyezte, hogy letörik azokat a szervezett csoportokat, amelyek Románián keresztül Macedóniából hoznak be dinnyét, és őstermelőként, magyar termékként árultatják az utak mentén, illetve a nagybani piacokon.
– Azzal vádoltak meg engem a szocialisták, hogy kartelleztünk. Igen, kartelleztünk, a magyar termelők érdekében. Két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent Magyarországon a dinnyetermő terület. Mi vissza akarjuk állítani a korábbi termőterületet, ami csak úgy lehetséges, hogy a termelő ne csak az önköltséget kapja meg, hanem legalább 15-20 százalék haszna is legyen a terméken. A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?”
Budai Gyula szerint a Magosz sikere az is, hogy elfogadtatták a magyar termékekről szóló rendeletet is. Az Európai Unió háborgott emiatt, de „egy lépést nem hátrálunk. Ha az uniónak nem tetszik, forduljon Strasbourghoz, vagy ahová akar!”
Budai Gyula szerint a készülő új földtörvény szerint a termőföld tulajdonjogát és használati jogát csak földműves szerezheti meg, földműves pedig csak természetes személy lehet, aki élethivatásszerűen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, és helyben lakik. Belföldi, külföldi jogi személy, szervezet tulajdonjogot nem szerezhet. Használni használhatnak, bérelhetnek földet, de a tulajdonukba nem kerülhet. „Ebből olyan botrány lesz az EU-ban, amilyen még nem volt. De nem érdekel bennünket! – jelentette ki az államtitkár a gazdák előtt.
Ugyancsak nem fordult elő még az unióban, hogy a zsebszerződésekben közreműködőket büntetőjogilag felelősségre lehet vonni, egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtani. Budai szerint ennek a jogi alapját nem lehet kétségbe vonni: ilyet csak úgy köthet vevő és eladó, illetve az ellenjegyző ügyvéd vagy közjegyző, hogy tisztában van azzal, hogy az ügylet törvénytelen.
Az új földtörvény szerint az államnak elővételi joga lesz a földekre, őt pedig a helyben lakó magánszemélyek követik. Minden adásvételi ügyletet külön jóvá kell hagyatni a hatósággal. Az új földtörvényben újra létrehozzák a helyi birtokhasznosítási bizottságokat – ez a helyi földtulajdonosokból álló testület megvétózhatja a földeladási, illetve haszonbérbe adási kezdeményezéseket, ha nem ért velük egyet.
A fórum után a Népszabadság szegedi tudósítója megkérdezte Budai Gyulától: mitől függ, hogy milyen ügyekben hivatkozik az Európai Unióra, mint amely előírhat különféle kötelezettséget Magyarországnak, mint uniós tagállamnak, és mikor mondja azt, hogy nem törődünk Brüsszel véleményével? Budai azt válaszolta: minden nemzetnek ki kell állnia a saját érdekei mellett. Ezt az unió más tagállamai is így csinálják. A termőföld forgalmazásának ügye tagállami hatáskörbe tartozik, egyetlen kikötés van: nem szabad különbséget tenni uniós állampolgárok között. A törvénytervezet a dán és a francia modell megoldásait alkalmazhatja, amelyek szerint vehetnek földet külföldiek – ha sem a helyi magánszemélyek, sem az állam nem tart rá igényt. Arra a kérdésünkre, hogy a jelenlegi földhaszonbérleti szerződések eldöntésekor miért nem kérdezik meg a helyi szereplők véleményét, és ha lesznek helyi birtokhasznosítási bizottságok, akkor azok visszamenőleg megsemmisíthetik-e botrányos szerződéseket, Budai Gyula azt válaszolta: a jelenlegi ügyletek még a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartoznak, és abban nem szerepelnek ilyen bizottságok. Arra nincs mód, hogy felülbírálják az eddigi döntéseket, de ha elfogadja a parlament az előkészítés alatt lévő földtörvényt, akkor a helyi birtokhasznosítási bizottságnak már joga lesz kizárni a folyamatból azokat, akik például két héttel korábban alakítottak egy helyi bt.-t, hogy annak segítségével béreljenek állami földet.
